Ma reggel razziát tartott a német rendőrség a Deutsche Bank vagyonkezelőjénél, a DWS-nél, illetve bank irodáinál is, mivel a vád szerint greenwashing folyik a pénzintézetnél - számol be a hírről a Financial Times.
Az amerikai értékpapír- és tőzsdefelügyelet (SEC) új közzétételi és megnevezési követelményeket javasolt az ESG-szempontok mentén befektető befektetési alapokra vonatkozóan – számol be a hírről a The Wall Street Journal.
A Generali csoport 2021 és 2025 között 8,5-9,5 milliárd euró értékben valósít meg új zöld és fenntartható befektetéseket - közölte a cégcsoport hétfőn az MTI-vel.
Az OTP Bank elsők között vezeti be új, növényi alapanyagú bankkártyáját a privát banki ügyfelei számára Magyarországon - derül ki a bank közleményéből.
Az S&P Dow Jones Indices szerint a Tesla környezetvédelmi, társadalmi és vállalatirányítási normák terén elért pontszáma az elmúlt évben bár "meglehetősen stabil" maradt, de az ESG-szempontok szerint javuló globális versenytársakkal szemben lecsúszott a rangsorban.
A PwC friss jelentése szerint a tőzsdén kereskedett alapok (ETF) által kezelt vagyon 2026-ra több mint 20 ezermilliárd dollárra nőhet globális szinten, ezzel az ETF-piac elmúlt öt évben látott lendülete folytatódhat – számol be a hírről a Financial Times.
Aktív alakítója kíván lenni a hazai startupszcéna ESG-felkészítésének az MFB Csoporthoz tartozó Hiventures, ennek érdekében mind a portfoliójában szereplő startupok, mind az új befektetések esetében segíteni fogja a felelős és fenntartható értékek kiaknázását. Ezt a témát járja körül az idei Regional Startup and Innovation Day (RSID) is. A régió legnagyobb startup networking eseményét június 2-án rendezik meg.
Nem gyakran fordul elő, hogy egy pénzember egy sikeres karrier közben egyszer csak gondol egyet és a világ másik végére költözik, 12 600 km-re eddigi otthonától. Pozsonyi Gábornak, a Magnet korábbi vezérigazgató helyettesének azonban jó oka volt erre. Interjúnkban részletesen beszél erről, az etikus bankok jelenéről és jövőjéről, a pénzügy és a klímaváltozás elleni küzdelem kapcsolatáról, a kockázati tőke lehetséges szerepéről.
Az Allianz Csoport felgyorsítja klímastratégiájának végrehajtását, ezért alaptevékenységét és működését illetően új vállalásokat jelentett be: az eredetileg tervezett 2050-es dátum helyett már 2030-ra nettó zéróra csökkenti a csoport több mint 70 piacon működő telephelyeiről és tevékenységeiből származó üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátását. Ezen túl a befektetési, illetve vagyon- és felelősségbiztosítási üzletágában 2023. január 1-től nem finanszíroz és nem biztosít kőolajjal és egyes, földgázzal kapcsolatos tevékenységeket - derül ki a cég közleményéből.
Sokan még legyintenek erre, de a jelenlegi állás szerint közelebb van a fordulat, mint hinnénk! Azt, hogy mennyire környezettudatosan működik egy építőipari szereplő, egy szakipari vállalkozó, nem nagyon kérte számon korábban az ingatlant megvásárló külföldi intézményi befektető, vagy a fejlesztő, de ez a világ egyre közelebb van. Az építőiparban is támad az ESG, ami leginkább a finanszírozási, befektetési oldalon keresztül tör utat magának, és bár még csak most épül fel ennek a szabályozási környezete, várhatóan a finanszírozási oldalon lesz a legnagyobb hatása, ott, ahol igazából minden vállalatot érinteni tud - többek között erről is szó volt az Építőipar 2022 konferencia ESG-ről szóló beszélgetésén.
A magyar építőipari vállalatok elkötelezettnek mutatkoznak a fenntarthatósági szempontok érvényesítése mellett, és erre ösztönzik őket a finanszírozási oldalon a bankok és a befektetők is. Ők szívesebben hitelezik a zöldnek minősülő projekteket, és szívesebben vásárolnak olyan kötvényeket, amelyeket valamilyen fenntarthatósági cél megvalósítására bocsátanak ki. A zöld kötvénykibocsátások száma és értéke ugrásszerűen emelkedik, a folyamatot pedig a háttérből támogatja a Magyar Nemzeti Bank is. Látszólag tehát minden rendben, a szektor zöldítése folyamatban van - írja elemzésében Dános Pál, a KPMG ingatlan tanácsadásért felelős vezetője.
A fenntarthatósági szempontok figyelembevétele egyre inkább már nemcsak értékrendi, hanem üzleti kérdés is. A fenntarthatóan működő cégek például odafigyelnek az épületeik vagy éppen a gyártó gépsoraik energiafelhasználására, egyre hatékonyabb eljárásokat és módszereket vezetnek be, vagy éppen csökkentik a működésükhöz, termelésükhöz szükséges anyaghasználatot. Korábban a fenntarthatóság hallatán a cégek pénzügyi vezetőinek első kérdése az volt, hogy ez mennyi többletköltséggel jár, mostanában azonban egyre inkább az látszik, hogy az ilyen beruházások megtérülése a teljes életciklusra vetítve már pozitív. Ezen fenntarthatósági célokat szolgáló beruházások megtérülési idejét számos módon tudjuk tovább csökkenteni. Ilyen megoldások az adókedvezmények, a zöld pénzügyek új finanszírozási lehetőségei, vagy az EKR rendszer. Ebben az elemzésben ezeket a témákat járják körbe a KPMG szenior menedzserei, Farkas Gábor és Wieder Gergő.
Kidolgozásra került az EU Taxonómia energiatermelésre vonatkozó szabályozása, amely körülírja, hogy a szektorban mi tekinthető zöld tevékenységnek és beruházásnak. A magyar energiatermelés és a Magyarország által vállalt klímacélok teljesítése szempontjából sem érdektelen, hogy a rendelet tervezet – ha átmeneti időre is – zöldnek minősíti a nukleáris energiát, a modern földgáz turbinákat és a hidrogént is. Ugyanakkor a gázos erőműveink zöme nem minősülnek zöldnek, így jelentős beruházásokra van szükség - írja elemzésében Losonczy Géza, a KPMG associate partnere, az Energetikai és Közüzemi szektor vezetője és Szabó István igazgató, a KPMG CEE régió fenntarthatósági vezetője.
ESG. Ez a betűszó néhány év alatt a semmiből vette be magát a befektetések világába, és ma már magára valamit is adó intézményi befektető, alapkezelő, befektetési szolgáltató legalább a kifelé történő kommunikációban, de egyre gyakrabban a valós döntéshozatali mechanizmusokban is figyelembe veszi ennek jelentőségét. Azonban az utóbbi években mintha egyre inkább fókuszt vesztene az egykor mozgalom, ma már pedig fontos adatszolgáltatói és elemzői üzlet. Mi lehet ennek az oka, miért probléma mindez, és milyen megoldások vannak a valódi társadalom- és környezettudatosság újraélesztésére?
Az Amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet is felismerte a befektetők egyre növekvő igényét a vállalatok ESG szempontok szerinti értékelésére. A néhány nappal ezelőtt közzétett tervezet, amely az ESG szempontok és a klímakockázat mérésének a tőzsdei bebetonozását tűzte ki célul, az ingatlan- és infrastruktúrafejlesztőket, illetve közvetve az irodákat bérlő cégeket sem fogja érintetlenül hagyni. Az MN6 Energiaügynökség összefoglalója többek között az ingatlanokkal kapcsolatos hatásokat feszegeti.
Magyarország összes energiafelhasználásának nagyjából 40 százaléka az épületekhez köthető, vagyis ennyit fogyasztunk többek között olyan tevékenységekkel, mint fűtés, vízmelegítés, világítás és az elektromos eszközeink használata. Mivel az energiafogyasztás sok esetben üvegházhatású gázok kibocsátásával is jár, különösen nagy a jelentősége annak, hogy az épületeket energiafelhasználási szempontból újragondoljuk és ezáltal energiamegtakarítást érjünk el.
Szélsőséges időjárás, jégkár, fagykár – egyre több és egyre koncentráltabb formájú kárigénnyel találkoznak a biztosítók Magyarországon is, mindeközben egy sor szabályozói elvárásnak kell tudni megfelelni. A Portfolio Biztosítás 2022 konferenciájának zöld biztosítókról és biztosításokról szóló, Csurgó Ottó által moderált panelbeszélgetésében a résztvevők a megváltozott kártapasztalatokról, a klímaváltozás miatti díjemelés szükségességéről és a zöld irányba tett előrelépések fontosságáról is beszéltek.
Az Egyesült Államok Értékpapír- és Tőzsdefelügyelete (SEC) néhány nappal ezelőtt tette közzé a szabálytervezetét, amely keretet adna az amerikai tőzsdén jegyzett vállalatok klímakockázattal kapcsolatos jelentéstételének. A vállalatoknak e szerint, többek között az éghajlattal kapcsolatos kockázatokról, a saját közvetlen és a közvetett károsanyag-kibocsátásukról is számot kellene adniuk. A rengeteg begyűjtendő és közzétételre szánt transzparens adat, új játékszabályokat hozhatnak a tőzsdére és egyúttal más stratégiák kidolgozására ösztönözhetik a vállalatokat. Az ING cikkében összefoglalta, a javaslatban szereplő kötelezettségeket és ezek várható hatásait.
Ugyan még nem végleges az új, ESG-re vonatkozó kötelező banki közzétételekkel kapcsolatos szabályozás, de már egyértelmű, hogy júniustól rengeteg új, elsősorban környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos adatot tesznek majd közzé a bankok. A Bázeli szabályozás harmadik pillére szerinti közzétételre vonatkozó elvárásokat az Európai Bankfelügyeleti Hatóság (EBA) tette közzé. A kidolgozott szabályozási sztenderd (ITS) végső tervezete összehasonlítható közzétételeket ír elő arról, hogy a szektor szereplői mekkora mértékben finanszíroznak fenntartható vállalatokat és tevékenységeket, valamint, hogy az éghajlatváltozás hogyan hat a bank kockázataira, illetve ezeket a kockázatokat milyen módon mérsékli. A részletes, 2022-re vonatkozó ESG információkat már az új nyilvánosságra hozatali dokumentumban kell közzétenni - írja elemzésében Barna Evelin, a KPMG tanácsadója és Vajda Péter, a KPMG szenior tanácsadója.
Az épületüzemeltetés egyik legnagyobb kihívását a növekvő energiaárak jelentik, éppen ezért a LEO FM legutóbbi üzleti reggelijének is ez volt a központi témája. Az energiaárak alakulásáról és az árrobbanás mögött megjelenő okokról Pletser Tamás, az Erste Csoport regionális olaj- és gázipari elemzője beszélt, emellett Novotny Dénes, a LEO Energetikai Munkacsoport vezetője a munkacsoport céljait, míg Lovas Gusztáv, a Decor Floor ügyvezető igazgatója a cég működése során megjelenő környezeti és energiahatékonysági kérdéseket foglalta össze.