Tavaly az energiaválság miatt fogták vissza termelésüket Európa iparvállalatai, most azonban a lényegesen alacsonyabb gázárak mellett sem áll vissza a korábbi kereslet. Ez pedig arra utalhat, hogy az európai ipar problémája nem csak az energiaár volt, hanem egy mélyebb visszaesés bontakozott ki – írja a Bloomberg.
A tegnapi napon a Portfolio is beszámolt róla, hogy a nap egy pontján már több mint 40 százalékos pluszban is volt a holland TTF gáztőzsdén a földgáz ára, miután a piaci szereplőket aggasztja az LNG-szállítás körül kialakult bizonytalanságok, annak ellenére, hogy az uniós országok gáztárolói már így is rekordszinteken vannak.
Oroszország Ukrajna elleni háborúja a hazai össztermék (GDP) 4 százalékának megfelelő nagyságú veszteséget okoz a német gazdaságnak 2023 végéig az ipari és kereskedelmi kamarák szövetségének (DIHK) hétfőn ismertetett becslése szerint. Ugyanakkor a német kamarák nem számítanak recesszióra. A napokban megjelent előrejelzésük szerint az Európai Unió legnagyobb gazdasága a 2022-es 1,8 százalékos növekedés után stagnál az idén.
A vártnál lényegesen rosszabbul teljesített decemberben a német ipar, a termelés 3,9 százalékkal esett vissza az egy évvel korábbi szinthez képest. Elsősorban az energiaintenzív iparágakban láttunk nagy zuhanást, pedig az energiaárak már jelentősen mérséklődtek.
Elképesztő hullámvasúton ül az építőipar ma Magyarországon. A friss statisztikák még növekedést mutatnak (érthető módon), de már mindenki a sötétebb jövőt árazza. Új törvény is készül, az állam satufékez a beruházási oldalon, közben érkeznek a külföldi szereplők. Az energiahatékonysági felújítások ösztönzése azonban nemcsak az épületállománynak és a lakosság pénztárcájának lenne kifejezetten előnyös, de az építőipari szereplőknek is nagy segítséget jelentene, hogy az állami beruházások kifutásával legalább a lakossági piacon maradjanak még munkáik. Támogatások nélkül ugyanis borús helyzet vár hamarosan minden, az építőiparban érintett szereplőre, az energiaköltségek ugyanis nem engedik, hogy a termékek ára drasztikusan csökkenjen - még ha a kereskedelmi racionalitás ezt is diktálná -, ami nyilván nem tesz jót az így is visszaeső keresletnek. De mennyire sötétek azok a felhők? Mi vár 2023-ban az építőiparra? Arról, hogy milyen változásokra és piaci légkörre számíthat a lakosság, mennyire nehéz évre készülhetünk, és mit várhatnak a kereskedők vagy a gyártók, Járomi Juditot, a Baumit Kft. ügyvezető igazgatóját kérdeztük.
Az irodai hőmérséklet eddig is kényes témának számított bármilyen munkahelyen, idén télen azonban a korábbiakhoz képest más kérdések is felmerülnek a fűtés körül. A Taylor Wessing nemzetközi ügyvédi iroda budapesti munkajogi szakértői feltették és megválaszolták a munkáltatók és munkavállalók között esetlegesen felmerülő legfontosabb kérdéseket az energiafogyasztás témája körül.
A gyógyszergyártók és a gyógyszertárak között ingázó nagykereskedőket is sújtják a jelenlegi kedvezőtlen gazdasági folyamatok, mivel gyógyszer-nagykereskedők költségstruktúráját három fő komponens határozza meg: az üzemanyag-, a bér- és az energiakiadás. A helyzetüket az sem segíti, hogy a szektor szereplőinek számításai szerint jövőre stagnál, rosszabb esetben csökken majd a gyógyszertári forgalom, ezért mihamarabbi megoldást várnak a kormánytól - számolt be a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetségének álláspontjáról a VG.hu.
A Magyar Nemzetnek adott ünnepi nagyinterjút a kormányfő, aki többek között beszélt az Ukrajnában dúló háborúról, az energiaárak elszállásáról, és Matolcsy György kormányzati gazdaságpolitikájával kapcsolatos kritikájáról. Azt sem zárta ki, hogy a háború évtizedekig tart.
Új hitelprogramot hirdetett ki a kormány a csütörtök este megjelent közlönyben, amivel a hazai mikro-, kis- és középvállalkozásokat, valamint a nagyvállalatokat segítené.
A lakóépületek és a közintézmények zöldítése volt a fő témája a Cambridge Econometrics, a Budapesti Brit Nagykövetség és a Magyar Közgazdasági Társaság által szervezett online, "Financing of the energy transition in Hungary" elnevezésű konferenciának. Az eladások során kiderült, hogy a magyarok 70%-ának nincs olyan mértékű megtakarítása, ami egy éves fogyasztást fedezni tudna, ezáltal az alacsony energiahatékonyságú otthonok felújítási lehetőségei is korlátozva vannak. Nagy szükség lenne viszont a korszerűsítésre, a magyar otthonok ugyanis 60%-kal több energiát használnak fűtésre, mint az EU-s átlag és a mélyfelújításokkal a felére lehetne csökkenteni a fűtésre használt energiát.
Az Egyesült Királyság legnagyobb energiaszolgáltatója, a Centrica egy olyan programot indított, amelynek célja, hogy ügyfelei szükség esetén takarékoskodjanak az energiával, és így segítsenek egyensúlyt teremteni a hálózatban, amikor a kínálat szűkös. A Centricához tartozó British Gas első körben több mint 100 000 háztartást céloz meg az intelligens mérőórákkal, arra kérve a fogyasztókat, hogy próbálják meg nagyjából 30 százalékkal csökkenteni áramfogyasztásukat a csúcsidőszakban - írja a Bloomberg.
Donald Trump helyi idő szerint kedd este Floridában bejelentette, hogy 2024-ben újra indul az Egyesült Államok elnöki tisztségéért. A Trump által személyesen szponzorált inudlók egyébként a vártnál lényegesen gyengébben szerepeltek az amerikai félidős választáson, így a bukott elnöknek nem lesz egyszerű újra a Republikánus Párt jelöltjévé válnia.
Jövőre 83,3 milliárd eurót költene az energiaárak miatti támogatásra Németország – derül ki a Bloomberg által megismert dokumentumból. A terveket hamarosan hivatalosan is bejelentheti Christian Lindner pénzügyminiszter.
Orbán Viktor miniszterelnök a jelenleg is zajló kétnapos uniós csúcstalálkozó egy pontján úgy fogalmazott, hogy Magyarország javaslata értelmében az EU csak akkor folytasson le közös gázbeszerzést, ha az abban való részvétel nem kötelező, hanem önkéntes. A csütörtök éjszaka kiszivárgott hírek alapján a magyar kormány meg is kapja ezt az engedményt.
Az elszálló energiaárak és a beszállítói láncok akadozása a vállalatok életére is erős hatással van. Van okunk az optimizmusra? Mi a cégek legnagyobb kihívásai az ellátási láncok kapcsán? Hogyan kezelhetők vállalati szinten az elszálló energiaárak? A forint árfolyamában is nagy volatilitást látunk, jó vagy rossz a vállalatok számára a gyenge forint? Mi a helyzet a munkaerőpiaccal? Hol tartunk majd egy év múlva? Többek között ezekről a kérdésekről beszéltek a Budapest Economic Forum 2022 konferenciának szakértői Nagy Viktor, a Portfolio vezető elemzőjének moderálásában.
A kormány az idei kőbe vésett hiánycélját már feladta: egész egyszerűen nem tud és nem is nagyon lehet - súlyos gazdasági áldozatok nélkül - további kiigazításokat végrehajtani. Ezek után adódik a kérdés: mennyire áll szilárd lábakon a még nyáron elfogadott 2023-as költségvetés. A háború nem múlt el, az energiaválság még velünk marad, ahogyan a kedvezőtlen nemzetközi növekedési kilátások is, közben az állam finanszírozása is egyre drágább és a nyugdíjasoknak is újabb kompenzáció esedékes.
Az Energy Investment Forum délutáni előadásai során többek között szó volt az energiahatékonyságról, az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) hazai bevezetésének eddigi tapasztaltairól, a jelenlegi energiamegtakarítás növeléséről, valamint a zöld hidrogénben rejlő lehetőségekről.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása. A mai műsor első részében a vélhetően szándékos robbantásban megsérült Északi Áramlat gázvezetékeknél történt incidensről lesz szó, ami tovább mélyítheti az Európa és Oroszország közötti konfliktust. A témával kapcsolatban, és arról, hogy milyen következményei lehetnek az incidensnek, Kiss Csabát, a Portfolio Globál rovatának elemzőjét kérdeztük. Az adás második részében az MNB keddi kamatdöntésével foglalkozunk. Az alapkamat szintje 22 éves csúcsra ért, és a jegybank közleménye szerint ezzel véget érhet a kamatemelési ciklus, viszont egyéb szigorú monetáris intézkedésekre továbbra is számítani kell. Arról, hogy a kamatemelési ciklus elérte-e a célját, és hogy milyen szigorításokkal kell számolni a jövőben, Beke Károlyt, a Portfolio Makro rovatának elemzőjét kérdeztük.
Ha valaki rezsicsökkentési célból tervez felújítani, a legjobb, amit tehet, ha a hőszigeteléssel kezdi. Egy lakás energiafelhasználásának 71 százalékát a fűtés teszi ki, így egyáltalán nem mindegy, milyen a lakás szigetelése. Emellett viszont a belső hőmérséklet is számít, ha 1 fokkal csökkentjük a hőmérsékletet, azzal 1-3 százalékos rezsicsökkentés érhető el. Bár Magyarországon nem számottevő a légkondik használata, az Egyesült Államokban hasonló éghajlaton az épületek hűtése 12 százalékot tesz ki a teljes energiafelhasználásból. Éppen ezért az épület megfelelő árnyékolásával is sokat tehetünk az energiafelhasználás csökkentéséért. A fentiek mellett viszont az okosotthonos kialakítás is hozzájárul az energiafelhasználás optimalizálásához, egy ilyen rendszernek a kialakítása 8-9 ezer forint körül alakul négyzetméterenként – mondta el Rónai Balázs, az OOTT Okos Otthon társalapítója a Lakáskiállítás Megújuló Energia Workshopján. Ezt követően a szakértők arról beszéltek, hogy milyen hatással lesznek a megemelkedett energiaárak a lakosság életére.