Megjelent és október 1-től meg is nyílik az egyházi épületek energetikai fejlesztésére kiírt újabb uniós pályázat, amelynek keretösszege 10 milliárd forint - derül ki a hivatalos uniós pályázati oldalon közzétett közleményből.
Három korábbi hasonló EU-s pályázat után most egy 10 milliárd forintos keretösszegű, az egyházi ingatlanok épületenergetikai korszerűsítését célzó felhívás társadalmi egyeztetése jelent meg és az derül ki belőle, hogy októbertől nyílik a pályázat, amelynek keretében várhatóan 44-200 projektet fognak majd támogatni. A fő cél az, hogy az érintett épületek hőtechnikai adottságai, illetve fűtési-hűtési és használati melegvíz rendszerei korszerűbbé váljanak akár megújuló energiaforrások beépítésével és ezzel járuljanak hozzá az ország csökkenő energiafelhasználásához és áttételesen a csökkenő CO2-kibocsátásához.
Először adták át az Ipari Energiahatékonyság Díjat a 2019-es Hannover Messe-n, melyet a Continental nyert meg a rendkívül rugalmas Conti Thermo Protect szigetelőrendszerével.
A vevők többsége a korszerű lakásokra van kiéhezve, mégis csak lassan javul az ingatlanok energiahatékonysága, így nagy előnye lehet annak a tulajdonosnak, aki áldozott a lakás felújítására. A korszerű lakások aránya az elmúlt 3 évben elég lassan, csupán 20-ról 23 százalékra nőtt, pedig az eladó lakásokat keresgélők, mintegy 60 százaléka pont az ilyen energiahatékony ingatlanok után érdeklődött - derül ki az ingatlan.com közleményéből.
Ma tették közzé és egy hónap múlva nyílik meg egy radikálisan egyszerűsített uniós napelemes pályázat 15 milliárd forintos keretösszeggel a mikro-, kis- és középvállalkozások számára - jelentette be Rákossy Balázs, a Pénzügyminisztérium uniós forrásokért felelős államtitkára, illetve Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára egy közös sajtótájékoztatón.
A korábbi támogatási keretek növelésével, illetve új támogatási döntésekkel összesítésünk szerint mintegy 57,5 milliárd forintnyi uniós és magyar költségvetési támogatásról döntött a kormány egy friss kormányhatározat szerint, amely az ország számos pontján érint környezetvédelmi és energiahatékonyság projekteket. A határozat szerint a nyári hónapokban három új EU-s pályázat is várható 10-10-10 milliárd forintos keretösszeggel, köztük az egyházaknak szóló újabb épületenergetikai felhívással.
Készülnek az energiahatékonysági szabályok jelentős szigorodására a családi házat vagy társasházi lakást építők. A Takarék Index elemzése szerint, a most épülő és eladásra kínált fővárosi társasházi lakások majdnem fele várhatóan már megfelel a 2021-től életbe lépő szigorú elvárásoknak, az arány pedig a jövőre átadni tervezett lakások körében még magasabb, az ismert energetikai paraméterekkel rendelkező otthonok majdnem kétharmada használ majd megújuló energiát. A folyamat a klímaváltozás szempontjából vitathatatlanul pozitív, a kérdés viszont az, hogy mindez mennyivel dobhatja meg az új lakások már most is magas árait.
Sem a Nemzetközi Energiaügynökség által javasolt utat, sem az energiahatékonysági irányelvben is megfogalmazott "Energy Efficiency First" alapelvet sem tükrözi a magyar kormány által a napokban nyilvánosságra hozott nemzeti energia- és klímaterv, illetve a tervezet energiahatékonysági dimenziója - közölte a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI).
Közzétette ma a kormány oldalán a Nemzeti energia- és klímaterv tervezetét az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), amely több ponton az EU-átlagtól elmaradó mértékű célkitűzéseket fogalmaz meg 2030-ig Magyarországon.
Miután múlt pénteken újabb EU-pályázatokat vetítettünk előre egy tanácsadó szakértő segítségével, e hétfőn el is indult az egyik kiírás társadalmi egyeztetése, amely a kis- és középvállalkozások rezsijét tudja majd csökkenteni épületenergetikai fejlesztések és megújuló energiás megoldások támogatásán keresztül. A pályázat előirányzott keretösszege 10 milliárd forint és a 3-100 millió forintnyi elnyerhető vissza nem térítendő támogatás tükrében várhatóan 100-3333 cég tud majd rajta forrásokat nyerni.
Újabb 97 millió eurót bocsát az Európai Bizottság az ELENA program rendelkezésére, amellyel lakóépületek energiahatékonysági korszerűsítését kívánják támogatni.
A klímaváltozás az elmúlt évtizedek egyik legfontosabb környezeti-társadalmi kérdésévé vált, így 2019-ben is létfontosságú kihívások állnak az emberiség előtt. Az építőiparnak kiemelt felelőssége van a kérdésben, hiszen a természetet jelentősen terheli az épített környezet, ráadásul a világ széndioxid-kibocsátásának 23 százaléka ebből az iparágból származik. A Paulinyi-Reith & Partners szakemberei összegyűjtötték 2019 legfontosabb környezettudatos építészeti trendjeit, melyek az építőipar oldaláról támogathatják a klímaváltozás elleni küzdelmet.
Az Európai Unió energiafogyasztása 1 százalékkal nőtt 2017-ben a megelőző évhez képest, ezzel az EU még távolabb került a 2020-as energiahatékonysági célszám elérésétől.
Minden eddigi becslésnél magasabb összeg, több mint 72 milliárd forint folyt be 2018-ban az államkasszába úgynevezett szén-dioxid-kvótákból - derül ki az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak a Népszava megkeresésére adott válaszából.
A 21. század a városok százada lesz - szerepel a Visual Capitalist cikkének elején. A magyarázat egyszerű, az elmúlt évtizedekben olyan gyorsasággal nőtt a városlakók száma, hogy tudatos odafigyelés nélkül lassan belefulladunk a saját környezetünkbe. Éppen ezt hivatott elkerülni minden olyan fejlesztés, innováció, technológiai kütyü, ami az okosvárosok megoldásainak a címkéjét viseli, és amelyek segíthetnek abban, hogy élhetőbbé váljanak a gyorsan növő nagyvárosok.
Lassul a megújuló energiaforrások terjedése és az energiahatékonyság javulása az Európai Unióban. Bár az EU továbbra is elérheti 2020-ra a kitűzött 20 százalékos megújuló részarányt, a cél eléréséhez azonban az országoknak fokozniuk kell erőfeszítéseiket - hangsúlyozta az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA).
Az Európai Parlament kedden jóváhagyta a megújuló energiára vonatkozó kötelező, és az energiahatékonyságra vonatkozó nem kötelező célértéket, amelyeket 2030-ig kell elérnie a tagállamoknak, és amelyek kulcsszerepet játszanak az unió éghajlatváltozást érintő vállalásainak teljesítésében - közölte az uniós parlament kedden. A szabályok értelmében 2019 végéig minden tagállamnak össze kell állítania egy tíz évre szóló, nemzeti célértékeket, hozzájárulásokat, szakpolitikát és intézkedéseket tartalmazó, integrált nemzeti energia- és éghajlattervezet, amelyet tízévente frissíteni kell.
Nagyfokú munkaerő- és kapacitáshiány jellemzi az energiahatékonysági szektor vállalkozásait, amelyek ezzel együtt pozitívan ítélik meg helyzetüket. A cégek a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) felmérése szerint a legnagyobb problémának a piac és a gazdasági környezet kiszámíthatatlanságát tartják, amelyre egyértelmű, hosszú távú, tervezhető szabályozókat és támogatási struktúrát javasolnak. A szektor szerint a komplex épületenergetikai korszerűsítések támogatása azért is fontos lenne, mert az építőipari árak emelkedése annyira megdrágította a felújításokat, hogy megtérülési idejük húsz év fölé emelkedhetett a jelenlegi rezsiköltségek tükrében.
Az Európai Bizottság a novemberi kötelezettségszegési eljárásokat összegző csomagjában az energiahatékonyság területét érintően küldött felszólító levelet hat tagország mellett Magyarországnak, és ezzel kötelezettségszegési eljárást indított az érintett uniós irányelv nem megfelelő végrehajtása miatt.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az orosz terv három részre osztaná a megtámadott országot.
Az Oresnyik bevetése kapcsán szólalt meg az ukrán elnök.
Több száz embert küldhettek el.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
