Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai régiójában a felnőtt lakosság 59 százaléka túlsúlyos vagy elhízott - közölte kedden az ENSZ szakosított szervezete elhízásról összeállított éves jelentésében.
A dohányzás abbahagyása és az elhízás közötti összefüggést fejtették meg az izraeli Weizmann Tudományos Intézet (WIS) kutatói.
Ha autózás helyett a közösségi közlekedéssel járunk, egészségesebbek leszünk – erre utal számos kutatás eredménye. A tömegközlekedést használók ugyanis több testmozgást végeznek, ami alapvető fontosságú egészségünk megőrzéséhez. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a mozgáshiány az elhalálozások vonatkozásában a negyedik legnagyobb kockázati tényező. A fizikai inaktivitás miatti gazdasági veszteség is hatalmas.
Világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent az elhízás. Az Eurostat adataiból kiderül, 2019-ben az Európai Unió lakosságának fele küzdött túlsúllyal, Magyarországon pedig a helyzet ennél is rosszabb: a magyarok közel 60%-a számít elhízottnak a testtömeg-index alapján. A túlsúly komoly egészségügyi problémákat okoz, többszörösére emelheti a súlyos krónikus betegségek – például magas vérnyomás, cukorbetegség, különböző daganatos betegségek – kialakulásának kockázatát. Számtalan lehetőség áll azok előtt, akik fogyni szeretnének, ezek közül az egyik a gyomorballon terápia, amelyet Dr. Fuszek Péter, a Dr. Rose Magánkórház gasztroenterológusának elmondása szerint leginkább a 40 év körüliek vesznek igénybe.
Barabási Albert-László neves hálózatkutató úgy véli, hogy a vakcinának köszönhetően minden eszköz megvan arra, hogy a pandémia ellen harcoljunk. Mégis szemben állunk egy új hullámmal, a vakcinát elutasítók hullámával. A fizikus arról is beszélt, hogy személy szerint tovább fenntartotta volna a védettségi igazolványt, de szót ejtett az egészséges étellel kapcsolatos kutatásukról is.
Számottevően, hét százalékponttal emelkedett a túlsúlyosak aránya a felnőtt lakosság körében Magyarországon a koronavírus-járvány kitörése óta - állapította meg egy júliusban végzett felmérés.
A koronavírus-járványhelyzet miatt megnőhet a gyermekkori elhízás előfordulási aránya - figyelmeztetett egy kedden közzétett jelentésben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai irodája.
A gyermekeket és a felnőtteket is érinti a „Covid-típusú" elhízás, vagyis a járványhelyzet miatti életmódváltással összefüggő súlygyarapodás – írja közös tanulmányában Prof. Dr. Bedros J. Róbert, az Országos Obezitológiai Centrum vezetője és Dr. Simonyi Gábor, a Szent Imre Egyetemi Oktatókórház Anyagcsere Központ osztályvezető főorvosa, amit az origo szemlézett.
Azok a középkorú emberek, akik napi szinten hat órát vagy annál kevesebbet alszanak, nagyobb eséllyel lesznek demensek időskorukra – ezt egy 25 éven át tartó, alvási szokásokat megfigyelő kutatás friss eredményeként közölték.
Megfejtették a jóllakottságért felelős agyi mechanizmust izraeli és brit kutatók - közölte az izraeli Weizmann Tudományos Intézet (WIS).
A túlsúlyos vagy elhízott betegeknél nagyobb a kockázata a Covid-19 súlyosabb lefolyásának - állapította meg egy ausztrál kutatók által vezetett nemzetközi tanulmány.
Nincs egészségügyi problémája Kim Dzsongun észak-koreai vezetőnek, eltekintve attól, hogy túlsúlyos, és nyolc év alatt ötven kilót hízott - közölte kedden újságírókkal a dél-koreai parlament egyik képviselője hírszerzési információkra hivatkozva.
A legnagyobb egészségügyi kockázatot a dohányzás, a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a tüdőbetegség, a szív- és érrendszeri, valamint a krónikus betegségek mellett az elhízás jelenti – mondta az Inforádióban Bedros J. Róbert. az Országos Obezitológiai Centrum vezetője. A lélegeztetőgépre tett betegek 90 százaléka volt túlsúlyos eddig.
A pandémia eddigi tapasztalatai alapján több kutatás foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy az elhízottság milyen kapcsolatban lehet a Covid-19-betegség súlyosra fordulásával.
Egyes szakemberek szerint számítani kell arra, hogy ha lesz is a közlejövőben koronavírus elleni vakcina, az nem lesz olyan hatékony azoknál, akik el vannak hízva.
A járványügyi veszélyhelyzetben felértékelődött az élelmiszerek tartóssága, csomagolt jellege, valamint előtérbe kerültek az otthoni sütés-főzéshez szükséges termékek - állapította meg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) pénteken a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karának Marketing és Kereskedelem Intézete és a TÉT Platform járványügyi helyzet élelmiszerfogyasztásra gyakorolt hatásait vizsgáló kutatása. A 3000 fős reprezentatív online fogyasztói vizsgálatot május elején végzeték.
Az egészségtelen, túlságosan feldolgozott, túl sós, cukros, zsíros ételek fogyasztásáról, vagyis az úgynevezett nyugati étrendről egy kutatás megállapította, hogy károsíthatja a hippokampusz nevű agyi terület étvágyszabályozó, túlevést korlátozó funkcióját.
Az ember a fél életét munkával tölti, és ha ez a munka egy asztalnál való görnyedést jelent, akkor az bizony nem túl egészséges. A közvélekedés szerint azok, akik túl sokat dolgoznak, hajlamosabbak az elhízásra. Egy friss kutatás ugyanakkor ezt megcáfolni látszik: önmagában a kevesebb munkaóra nem segít, ettől nem fognak lefogyni az emberek. Ha érdemi változást akarunk, akkor külön ösztönzőkre lesz szükség: a több szabadidő még nem állítja át az embereket az egészséges életmódra.
Tudtad, hogy az EU-ban tovább élnek az emberek, de az amerikaiak gazdagabbak? És azt, hogy az amerikaiak sokkal elhízottabbak, viszont az EU-ban a magyar a harmadik legelhízottabb nemzet? Érdekes ábrákat tett közzé a Politico. Ezekből szemezgettünk.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
