A magánegészségügyi szolgáltatók a munkáltatók társfinanszírozóként való bekapcsolását kérik az egészségügyi rendszerbe. Ezt a Primus Magánegészségügyi Szolgáltatók Egyesülete kezdeményezte, javaslatukat eljuttatták a szakminisztériumokhoz.
Ma már közhelyszintű, hogy Magyarországon az egészségügyi kiadásokon belül igen magas a magánfinanszírozás aránya, azaz nemzetközi viszonylatban is sokat költenek a háztartások egészségügyre. A szakemberek azt is tudják, hogy a szociális biztonság szempontjából nem csak az a baj, hogy magas a magánfinanszírozás aránya, hanem az is, hogy ezen belül igen alacsony a szervezett, kockázatkezelt magánfinanszírozások (egészségpénztárak, magánbiztosítások) részesedése. Komoly egészségkockázatot (hozzáférési gátat), a szakirodalomban out of pocket kiadásnak nevezett költés jelent, melynek nem jó magyar megfelelője, a "zsebből" finanszírozás, mert az Magyarországon a számla nélküli fizetés szinonimájaként terjedt el. Ebben az írásban a közvetlen lakossági fizetést, illetve az OoP rövidítést használom erre a fogalomra.
Változások az egészségbiztosítási rendszerben? - teszi fel a kérdést a Figyelő legújabb számában. A hetilapnak nyilatkozik Kiss Zsolt is, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő főigazgató-helyettese a kiegészítő biztosítás témájában. Hangsúlyozza, hogy szakmapolitikai döntés jelenleg nincs a kérdésben, de ha felmerül, akkor alapos mérlegelésre van szükség.
Annak ellenére, hogy a parlament már múlt héten megszavazta a jövő évi adótörvényeket, és ezzel együtt a cafeteria teljes átalakítását, az üzengetés még mindig tart. A kormánypárt most a biztosítói szektornak is üzent.
Nincs napirenden a biztosítási rendszer átalakítása de a cél, hogy külön válasszák a magán- és az állami egészségügyi biztosítási rendszert, valamint az állami ellátás területét - fejtette ki az Echo TV Napi aktuális című műsorában Nagy Anikó egészségügyért felelős államtitkár.
Varga Mihály pénzügyminiszter nem zárta ki, hogy a jövő évi adótervek még módosulhatnak és változhat bizonyos "cafeteria" elemek kedvezménye. Ezek alapján elképzelhető, hogy enyhül a kormányzati szigor a pénztári befizetések és kockázati biztosítások esetében.
A béren kívüli juttatások átalakítása és ezáltal az egészségbiztosítások előnyének megszüntetése ebben a verzióban érzékenyen érintheti a magánegészségügyi szolgáltatókat, eddigi látványos növekedésük lassulását okozhatja, azonban sokan úgy gondolják, hogy ezt a lépést nem önmagában kell értelmezni - derül ki a Portfolio gyors piaci körképéből. Egyre valószínűbb valamilyen újfajta, kiegészítő biztosítás megjelenése Magyarországon, várhatóan a társadalombiztosítás keretein belül.
"Drasztikus változás", "a rendszert alapjaiban rengeti meg", "beláthatatlan következményei lesznek" - ehhez hasonló kifejezésekkel értékelték a piaci szakemberek a kormány legújabb törvényjavaslatát, amely jelentős változásokat hozna januártól a cafeteriarendszerben. A Portfolio által megkérdezett szakértők szerint nemcsak a cafeteria részeként adott kockázati biztosítások, és köztük az egészségbiztosítások kerülhetnek veszélybe a javaslattal, hanem a teljes kockázati biztosítási piac, ez pedig több százezer magyar embert érint.
Mind a munkavállalók, mind a munkáltatók körében egyre jobban felértékelődnek az egészségbiztosítások. Míg az előbbiek az egyre súlyosbodó munkaerőhiány mellett hatékony ösztönző eszközként tudnak alkalmazni egy ilyen juttatást, addig a munkavállalók számára a gyorsan dráguló egészségbiztosítási szolgáltatások elérésének gyakran egyetlen módja maradt a céges egészségbiztosítás - állapítja meg az Union Biztosító legutóbbi felmérése alapján.
Az elmúlt hetekben többször is foglalkoztunk már a céges egészségbiztosításokkal, de most megnézzük, hogy is néz ez ki a gyakorlatban. Mennyi ideig tart bevezetni, kiknek érdemes adni, milyen csomagok léteznek, hol érhetők el a szolgáltatások? A kérdések megválaszolásához kértünk egy kis segítséget a mintegy 450 főt foglalkoztató zalaegerszegi AQ Anton gépipari vállalattól, akik már rendelkeznek céges egészségbiztosítással. Novák József, az AQ Anton beszerzésilánc menedzserével beszélgettünk.
A magyarországi cégek komoly munkaerőhiánnyal küzdenek, így nem csak a munkaerő megszerzése, hanem a megtartása is komoly gondot okoz. A bérek persze dinamikusan nőnek, de a munkáltatók nem csak pénzzel csábíthatják a dolgozókat: egy jól kidolgozott juttatási rendszerrel, megfelelő munkakörnyezettel vagy akár a munkavégzés rugalmasságával is magukhoz csábíthatják az alkalmazottakat.
Reménykedve fogadta 2012 év elején a hazai biztosítási szakma azt az adójogszabály-változást, amely kedvezőbbé tette a munkáltatók számára, hogy dolgozóik számára egészségbiztosítást kössenek. Több biztosító is új termékkel, szolgáltatással jelent meg azóta a piacon, ám áttörést nem sikerült elérni. A Portfolio október 10-ei, keddi Private Health Forumán részletesen foglalkozunk a cikkünk címében feltett kérdéssel, az alábbiakban pedig a témáról szóló panelbeszélgetés egyes résztvevőit kérdeztük a jelenlegi helyzetről és a szükséges/lehetséges változtatásokról.
Donald Trump amerikai elnök vasárnap Twitter-bejegyzésben buzdította cselekvésre a republikánus szenátorokat az egészségbiztosítás ügyében, miután a washingtoni szenátusban a héten többször elbukott az előző, demokrata párti kormány által kiépített egészségbiztosítási rendszer, az Obamacare visszavonásáról és annak új egészségbiztosítási törvénnyel való felváltásáról szóló szavazás.
Donald Trump amerikai elnök egy televíziós interjúban úgy vélte, hogy kicsi az esélye az egészségbiztosítási törvény jövő hétre tervezett elfogadásának.
Soha nem látott mértékben nő a magukat nyíltan transzneműnek vallók száma a világban, a jelenségben pedig egyre nagyobb üzleti lehetőséget látnak a biztosítók. Az egészségbiztosítók egy része azonban nincs kellően felkészülve a gender-megerősítő műtétek exponenciálisan emelkedő számára - derül ki a Financial Times cikkéből. A múltbeli statisztikák hiányát a transznemű ügyfelek szenvedik meg.
Egy 2012-es adóváltozás nagy reményeket ébresztett a magyar biztosítási piacon arra vonatkozóan, hogy látványosan fellendül majd a hazai magán-egészségbiztosítások piaca. A legoptimistábbaknak azóta csalódniuk kellett, hiszen az egészségbiztosítások díjbevétele másfélszereződött ugyan öt év alatt, de ma is csak évi mintegy 9 milliárd forintra rúg. Hogy pontosan hol is áll a piac, arról egyes aktualitások kapcsán négy szakértőt kérdeztünk meg.
Csak júliusban több mint félmillióan vettek igénybe egészségügyi ellátást úgy, hogy elvileg nem lettek volna rá jogosultak, mert ők vagy a munkáltatójuk nem fizetett járulékot - írja a Magyar Idők.
Egyre népszerűbbek a magánkórházak a magyar betegek körében, egy komolyabb betegség kezelése azonban hatalmas költségeket jelenthet. Itt lépnek be a képbe az egészségbiztosítások, ezeknek viszont jelenleg még nem túl jelentős a szerepük itthon - hangzott el a Portfolio Biztosítás 2016 konferenciáján, ahol a biztosítók és a magán-egészségügyi szolgáltatók szinergiájáról volt szó.
Hétmilliárd forintot biztosít a kormány az egészségügyi intézményeknek a betegek ellátásában nyújtott többletteljesítményükért az E-alap maradványából - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) Egészségügyért Felelős Államtitkársága az MTI-vel.
Február 1-jétől egy új hatóanyagú készítményt fogadott be társadalombiztosítási finanszírozásba a egészségbiztosító; a készítmény a pulmonális artériás hipertóniában (a kisvérkörben fellépő magas vérnyomás) szenvedő felnőtt betegek hosszú távú kezelésére javallott - közölte az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) szerdán az MTI megkeresésére.