Múlt héten egy hosszan tartó, meg nem nevezett betegség után elhunyt Vietnam vezetője, a 80 éves Nguyen Phu Trong. Az országban most bizonytalanság van a jövőt illetően, de ez egyelőre nem befolyásolja Hanoi kapcsolatait a legfontosabb partnerekkel – számolt be a South China Morning Post.
Tajvan megszerzése már hosszú évtizedek óta Kína egyik legfontosabb geopolitikai célját jelenti, mivel Peking szerint a sziget az „egy Kína elv” alapján hozzájuk tartozik. Az elmúlt évtizedekben Tajpej stabil kapcsolatot épített ki és tartott fenn az Egyesült Államokkal, a nyugati nagyhatalom hallgatólagos védelmi garanciájának köszönhetően pedig nem robbant ki véres háború a Tajvani-szorosban. Kína felemelkedésével viszont változni látszik a helyzet, mivel Hszi Csin-ping elnök vezetésével Peking egyre határozottabb hangot üt meg az ügy érdekében. A 2024 novemberében tartandó amerikai elnökválasztást eddig Laj Csing-tö tajvani elnök nagyjából nyugodtan várhatta abban a tudatban, hogy mind a demokratáknak, mind pedig a republikánusoknak érdeke a jó kapcsolat fenntartása a szigettel. Az egykori amerikai elnök, Donald Trump váratlan kijelentése azonban alaposan felkavarta az állóvizet.
Szinte egymás kezébe adják a kilincset a globális nagyhatalmak elnökei, hogy találkozhassanak Vietnam vezetőjével. Az ország elkötelezte magát az úgynevezett „bambuszdiplomácia” mellett, ezt ráadásul kifejezetten nagy sikerrel képes művelni. De mit jelent ez, és miért emelkedett meg ennyire a délkelet-ázsiai ország a világ vezetői szemében?
Műholdfelvételek alapján a kínai hadsereg (PLA) az amerikai vadászgépek és a repülőgép-hordozók elleni támadásokat gyakorolja a hszincsiangi sivatagos területen. A manőverek célja egy esetleges taktika kidolgozása lehet egy az Egyesült Államok ellen vívott háború esetére – írja a South China Morning Post.
Indonézia nemrégiben választott új elnököt az ország élére, Prabowo Subianto csak októberben lép hivatalba, de már most számos kérdést felvet az ő várható külpolitikai irányvonala – írja a Foreign Policy Research Institute.
A tajvani védelmi minisztérium szerint szerdán Tajvan és a Fülöp-szigetek közelében is elhaladt a Shandong nevű kínai repülőgép-hordozó, a manőverhez pedig vadászgépek tucatjai csatlakoztak – írja a Reuters.
Az Egyesült Államok sem szeretne lemaradni a Vietnamért zajló versenyfutásban, ezért az amerikai haditengerészet egyik legrégebbi hadműveleti hajója a Cam Ranh-öbölbe látogat – írja a Nikkei Asia.
Továbbra sem enyhül a feszültség a Dél-kínai-tengeren, miután pekingi források azt állítják, hogy az amerikai légierő gépe ismeretlen eszközökkel szórta tele a vitatott területet. A Newsweekben megjelent információk szerint a kínaiak kémeszközökre gyanakodnak, amelyet aztán meg is szereztek.
A Fülöp-szigetek a háború szítása helyett a feszültségek diplomáciai úton történő rendezésében hisz, ám nem hagyja magát megfélemlíteni - szögezte le vasárnap ifjabb Ferdinand Marcos Fülöp-szigeteki elnök, miután újabb összetűzés történt a Fülöp-szigeteki haditengerészet és a kínai parti őrség között a Dél-Kínai-tenger vitatott hovatartozású részein.
Az elmúlt hónapokban egyre súlyosabbá vált a vita Kína és a Fülöp-szigetek között a Dél-kínai-tenger egy részének ellenőrzése miatt, a konfliktusba pedig Japán is belekeveredett.
A japán kormány a kínai parti őrség eszkalációjára számít a Kelet-kínai-tenger vitatott vizein, miután Peking új törvényt vezetett be, amely lehetővé teszi mindazok őrizetbe vételét, akik belépnek az általa saját tengeri területének tekintett vizekre. Ez növelheti a két ország közötti konfliktusokat - írja a South China Morning Post.
Az amerikai külügyminisztérium elítélte Kína dél-kínai-tengeri akcióit, támogatását fejezve ki a Fülöp-szigeteknek. A kínai parti őrség szerint egy fülöp-szigeteki hajó veszélyesen megközelített egy kínai hajót, ezt az állítást azonban Manila visszautasította.
A kínai állami média bejelentette, hogy a három legfejlettebb rombolója egy hadgyakorlaton vesz részt a feszült Dél-kínai-tengeren – számolt be a South China Morning Post.
Kiderült, hogy Tajvan és az Egyesült Államok egy előre nem tervezett közös hadgyakorlatot tartott a vitatott hovatartozású sziget mellett, Kína szárazföldi partjaihoz közel – írja a Naval News.
Évek óta egyre jobban elmérgesedik a helyzet a Fülöp-szigetek és Kína között a Dél-kínai-tenger területének felügyelete miatt. A durvuló vita egyre erőteljesebb lépéseket eredményez mindkét fél részéről, ez pedig könnyen egy olyan spirálba taszíthatja a feleket, amely kirobbantja a háborút a világ egyik legfontosabb kereskedelmi hajóútvonalait is magába foglaló térségben. A cikkben azt elemezzük, hogy milyen lehetséges forgatókönyvek vannak az egyre durvábbá váló konfliktusban.
Nem csillapodik a feszültség a Dél-kínai-tengeren, miután a kínai parti őrség legnagyobb hajóját a régióba telepítették. A politikusok attól tartanak, hogy a lépés tovább növeli az ellentéteket a keleti nagyhatalom és az Egyesült Államok szoros szövetségesének számító Fülöp-szigetek között – számolt be a South China Morning Post.
Hétfőn letette az esküjét Laj Csing-tö, Tajvan új elnöke, aki még január elején szoros küzdelemben nyerte meg a választásokat, ráadásul a parlamenti többséget nem is érte el. A Demokratikus Progresszív Párt (DPP) vezetőjének beiktatására számos elemző úgy tekintett, mint a lehetséges választóvonalra Tajpej és Peking között, amely elhozhatja azt a háborút, amelytől a fél világ félt a Dél-kínai-tengernél. Bár a ceremónia nem zajlott diplomáciai csatározás nélkül, az összecsapások egyelőre elmaradtak.
A Fülöp-szigetek nemzetbiztonsági tanácsadója kínai diplomaták kiutasítását sürgeti, tovább bonyolítva a két ország közötti feszült kapcsolatokat - jelentette a Nikkei Asia.
Az Egyesült Államok és a vezető európai államok hadihajókat és repülőgépeket telepítenek az indo-csendes-óceáni térségbe. A lépés célja, hogy visszaszorítsák Kína növekvő befolyását a régióban, miközben stratégiai partnerségek kiépítésére és a biztonsági együttműködés mélyítésére törekednek - számolt be az EurasianTimes.
Az Egyesült Államok napok óta közös hadgyakorlatot tart a Fülöp-szigetekkel. A Balikatan 24 nevű hadművelet során előkerült az amerikai haderő híres AC-130J Ghostrider repülőgépe is, amellyel szimulált célpontokra lőttek – számolt be az Eurasian Times.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A meghódított terület 40%-át már visszaszerezték az oroszok.
A külügyminiszter szerint minden opciót meg kell vizsgálni.
Ezután nehéz lesz végrehajtani az ICC parancsát.
Erős vélemény jött a volt ukrán főparancsnoktól.
A gyermekbetegségeket kinőve is volt mit variálni a legendás szérián.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
