A Fülöp-szigetek és Kína között újabb incidens történt vasárnap a vitatott dél-kínai-tengeri vizeken. Az incidens egy halászok utánpótlását célzó küldetés során következett be, és a legújabb epizódja a stratégiai fontosságú vízi úton zajló tengeri és légi konfrontációknak.
A dél-kínai-tengeri Spratly-szigetcsoport fölött járőröző Fülöp-szigeteki repülőgépre jelzőrakétákat lőttek a kínai hadsereg által megszállt egyik szigetről. Az eset még csütörtökön történt, amiről szombaton számoltak be Fülöp-szigeteki kormányzati illetékesek.
A Japán Tengeri Önvédelmi Erők (JMSDF) pilóta nélküli felszíni hajók (USV-k) telepítésével erősíti tengeri védelmi képességeit a Kelet-kínai-tengeren fokozódó feszültségekre válaszul. Az Asia Times információi szerint ez a stratégiai fejlesztés közvetlen reakció Kína agresszív manővereire a Szenkaku-szigetek körül - számolt be az Army Recognition.
Kínai és Fülöp-szigeteki parti őrhajók ütköztek össze hétfő hajnalban a vitatott Dél-kínai-tengeren és legalább két hajó megrongálódott. Sérülésekről nem érkezet hír.
Közös hadgyakorlatot tartott egymással a vietnami és a Fülöp-szigeteki parti őrség, amely üzenetként is felfogható Kína felé. A két ország éppen abban a térségben tartott manővereket, amelyet Peking és Manila egyre súlyosabb összecsapások mentén vitat egymással – írja a Nikkei Asia.
Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője kedden Hanoiban tett látogatása során kijelentette, hogy az EU kulcsszerepet kíván játszani a Dél-kínai-tenger békéjének és stabilitásának megőrzésében.
Múlt héten egy hosszan tartó, meg nem nevezett betegség után elhunyt Vietnam vezetője, a 80 éves Nguyen Phu Trong. Az országban most bizonytalanság van a jövőt illetően, de ez egyelőre nem befolyásolja Hanoi kapcsolatait a legfontosabb partnerekkel – számolt be a South China Morning Post.
Tajvan megszerzése már hosszú évtizedek óta Kína egyik legfontosabb geopolitikai célját jelenti, mivel Peking szerint a sziget az „egy Kína elv” alapján hozzájuk tartozik. Az elmúlt évtizedekben Tajpej stabil kapcsolatot épített ki és tartott fenn az Egyesült Államokkal, a nyugati nagyhatalom hallgatólagos védelmi garanciájának köszönhetően pedig nem robbant ki véres háború a Tajvani-szorosban. Kína felemelkedésével viszont változni látszik a helyzet, mivel Hszi Csin-ping elnök vezetésével Peking egyre határozottabb hangot üt meg az ügy érdekében. A 2024 novemberében tartandó amerikai elnökválasztást eddig Laj Csing-tö tajvani elnök nagyjából nyugodtan várhatta abban a tudatban, hogy mind a demokratáknak, mind pedig a republikánusoknak érdeke a jó kapcsolat fenntartása a szigettel. Az egykori amerikai elnök, Donald Trump váratlan kijelentése azonban alaposan felkavarta az állóvizet.
Szinte egymás kezébe adják a kilincset a globális nagyhatalmak elnökei, hogy találkozhassanak Vietnam vezetőjével. Az ország elkötelezte magát az úgynevezett „bambuszdiplomácia” mellett, ezt ráadásul kifejezetten nagy sikerrel képes művelni. De mit jelent ez, és miért emelkedett meg ennyire a délkelet-ázsiai ország a világ vezetői szemében?
Műholdfelvételek alapján a kínai hadsereg (PLA) az amerikai vadászgépek és a repülőgép-hordozók elleni támadásokat gyakorolja a hszincsiangi sivatagos területen. A manőverek célja egy esetleges taktika kidolgozása lehet egy az Egyesült Államok ellen vívott háború esetére – írja a South China Morning Post.
Indonézia nemrégiben választott új elnököt az ország élére, Prabowo Subianto csak októberben lép hivatalba, de már most számos kérdést felvet az ő várható külpolitikai irányvonala – írja a Foreign Policy Research Institute.
A tajvani védelmi minisztérium szerint szerdán Tajvan és a Fülöp-szigetek közelében is elhaladt a Shandong nevű kínai repülőgép-hordozó, a manőverhez pedig vadászgépek tucatjai csatlakoztak – írja a Reuters.
Az Egyesült Államok sem szeretne lemaradni a Vietnamért zajló versenyfutásban, ezért az amerikai haditengerészet egyik legrégebbi hadműveleti hajója a Cam Ranh-öbölbe látogat – írja a Nikkei Asia.
Továbbra sem enyhül a feszültség a Dél-kínai-tengeren, miután pekingi források azt állítják, hogy az amerikai légierő gépe ismeretlen eszközökkel szórta tele a vitatott területet. A Newsweekben megjelent információk szerint a kínaiak kémeszközökre gyanakodnak, amelyet aztán meg is szereztek.
A Fülöp-szigetek a háború szítása helyett a feszültségek diplomáciai úton történő rendezésében hisz, ám nem hagyja magát megfélemlíteni - szögezte le vasárnap ifjabb Ferdinand Marcos Fülöp-szigeteki elnök, miután újabb összetűzés történt a Fülöp-szigeteki haditengerészet és a kínai parti őrség között a Dél-Kínai-tenger vitatott hovatartozású részein.
Az elmúlt hónapokban egyre súlyosabbá vált a vita Kína és a Fülöp-szigetek között a Dél-kínai-tenger egy részének ellenőrzése miatt, a konfliktusba pedig Japán is belekeveredett.
A japán kormány a kínai parti őrség eszkalációjára számít a Kelet-kínai-tenger vitatott vizein, miután Peking új törvényt vezetett be, amely lehetővé teszi mindazok őrizetbe vételét, akik belépnek az általa saját tengeri területének tekintett vizekre. Ez növelheti a két ország közötti konfliktusokat - írja a South China Morning Post.
Az amerikai külügyminisztérium elítélte Kína dél-kínai-tengeri akcióit, támogatását fejezve ki a Fülöp-szigeteknek. A kínai parti őrség szerint egy fülöp-szigeteki hajó veszélyesen megközelített egy kínai hajót, ezt az állítást azonban Manila visszautasította.
A kínai állami média bejelentette, hogy a három legfejlettebb rombolója egy hadgyakorlaton vesz részt a feszült Dél-kínai-tengeren – számolt be a South China Morning Post.
Kiderült, hogy Tajvan és az Egyesült Államok egy előre nem tervezett közös hadgyakorlatot tartott a vitatott hovatartozású sziget mellett, Kína szárazföldi partjaihoz közel – írja a Naval News.