Magyarországon növekszik az importált munkaerő, miközben évek óta probléma a magyar munkavállalók külföldre távozása. Gazsi Attila, a Vállalkozók és munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) elnökhelyettese úgy látja, a folyamat célzott intézkedésekkel és forrásbevonással visszafordítható, addig azonban a hazai vállalkozások zavartalan működéséhez elengedhetetlen a vendégmunkások alkalmazása. A VOSZ rendszeresen részt vesz munkaerőpiaci kutatásokban, ennek legújabb mérföldköve a VOSZ Barométer, amelynek részletes eredményeit márciusban mutatják be. Az elnökhelyettes szerint több potenciális munkavállalói csoport is dinamizálható lenne jól szervezett intézkedésekkel és együttműködésekkel, például az 55 év feletti korosztály munkaerőpiaci jelenléte jelentősen növelhető. A VOSZ ezek megvalósítására tesz javaslatokat.
A tanulás mellett dolgozó 15-29 éves diákok aránya Magyarországon tavaly csupán 6%-ot tett ki, ami a harmadik legalacsonyabb rátának számít az EU-n belül, csak Romániát (2%) és Szlovákiát (5%) előzzük meg ebben a mutatóban. Az átlag uniós adatok viszont azt mutatják, hogy minden negyedik diák dolgozik (beleértve a részmunkaidős állásokat, diákmunkát is) a közép- vagy felsőfokú tanulmányai mellett. A tanulás közben munkát vállaló fiatalok aránya Hollandiában a legmagasabb, 73%-ot tesz ki.
Hagyományosan mintegy kétszázezer diák dolgozik Magyarországon, de idén kevesebb diákmunkásra van szükség. A cégek a magas kiadások miatt inkább kevesebb emberrel dolgoznak, mint tavaly.
A nyári munkát vállaló diákok közteherviselés szempontjából felnőttnek számítanak, így ugyanolyan szabályok vonatkoznak rájuk, mint más munkavállalókra, kivéve ha diákszövetkezeken keresztül vállalnak munkát - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) hétfőn az MTI-vel.
Május utolsó hetére az érintett cégek többsége már meghirdette, mely pozíciókra keres diákmunkásokat az idei nyári szezonban. Az ELTE-Trenkwalder Iskolaszövetkezet adatai szerint a munkáltatók mezőgazdasági idénymunkára átlagosan 1400 forintos órabért kínálnak, míg gyártási, logisztikai, vendéglátási és kereskedelmi feladatok ellátása során 1600-1750 forint közötti órabérre számíthatnak a jelentkezők. Kétezer forintot elérő órabérre főként azok a diákok számíthatnak, akiket üzleti kiszolgáló központokban, call centerekben vagy IT-területen alkalmaznak.
Az idei felhívásban mostanáig megkötött 3500 szerződés alapján 16 ezer fiatal dolgozik önkormányzatoknál, a turizmus-vendéglátásban vagy a mezőgazdaságban több mint 1,7 milliárd forint állami hozzájárulással a Nyári diákmunka programban – ismertette a friss adatokat Kutnyánszky Zsolt, a Technológiai és Ipari Minisztérium államtitkára.
Közel háromezer munkáltató jelezte eddig igényét mintegy 14 ezer egyetemista, középiskolás vakációs foglalkoztatására a bértámogatást biztosító programban. A mostanáig megkötött kétezer szerződés alapján akár már mától munkába állhat több mint nyolcezer diák vagy hallgató. A program augusztus végéig tart.
Több dél-balatoni vendéglátó üzletben is nehézséget okoz a szakképzett munkaerő hiánya, és a július elsejétől előírt adatszolgáltatási kötelezettség. Erről Kertész Rezső, a Kereskedelmi és Vendéglátó Vállalkozók Somogy Megyei Érdekképviseletének (KISOSZ) társelnöke számolt be az MTI-nek szerdán, összegezve a dél-balatoni mikro-, kis-, és családi vállalkozók nyári turisztikai szezonindító fórumán elhangzottakat.
Május első három hetében a munkáltatók 30 százalékkal több pozícióra keresnek diákmunkásokat áprilishoz képest az ELTE-Trenkwalder Iskolaszövetkezet adatai szerint. Mezőgazdasági idénymunkára átlagosan 1260 forintos órabért kínálnak, míg gyártási, logisztikai, vendéglátási és kereskedelmi feladatok ellátása során 1450-1600 forint közötti órabérre számíthatnak a jelentkezők. Fizikai szakképzett pozíciókban az átlagórabér 1750 forint jelenleg, míg az adminisztrációs és gyakornoki szellemi pozíciókban 1600-1650 forint közötti órabérek a jellemzők.
Egy év alatt a négyszeresére nőtt a diákokat toborzó álláshirdetések száma Magyarországon, amivel párhuzamosan a jelentkezések is látványosan gyarapodtak. A fiatal munkavállalók által leginkább előnyben részesített kategóriák az elmúlt 3 év során megváltoztak.
Idén júliusban és augusztusban 30 ezer nappali tagozatos diák dolgozott a Nyári diákmunka program támogatásával és az eredetileg 3 milliárd forintos költségvetési keretet két lépésben végül 3,65 milliárdra emelték - összegezte a program idei tapasztalatait Bodó Sándor. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a tárca szombat reggeli közleményében emlékeztetett: a 2013-ban indult program kilenc év alatt közel 250 ezer fiatal nyári munkavégzéséhez biztosított több mint 23 milliárd forint támogatást.
Már több mint 23 ezren vesznek részt a Nyári diákmunka programban országszerte, a járási és kerületi hivatalok továbbra is várják a jelentkezőket - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára közösségi oldalán szombaton.
Már az első héten a húszezret közelítette a program támogatásával munkába állt nappali tagozatos diákok száma, így a kiemelt érdeklődésre tekintettel az eredetileg 3 milliárd forintos keretet további 400 millió forinttal megemelte a kormány - jelentette be Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára szerda reggel a tárca által küldött közleményben.
A nyári munkát vállaló diákok bejelentésére, adózására ugyanolyan szabályok vonatkoznak, mint más munkavállalókra, kivéve a diákszövetkezeten keresztül történő foglalkoztatást - hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az MTI-nek eljuttatott közleményében kedden.
Nyáron nem csupán az idénymunkák, hanem az újranyitó vendéglátó- és szálláshelyek, a visszatérő rendezvények, illetve a kereskedelmi szektorban működő cégek is jelentős plusz munkaerőt fognak igényelni, amelynek kielégítésében kiemelt szerep jut a diákmunkának - közölte a Trenkwalder munkaerő-kölcsönző és -közvetítő csütörtökön az MTI-vel.
Az idén a tavalyinál 30 százalékkal kevesebb diák tudott itthon dolgozni, vagyis 120 ezren tudtak hosszabb–rövidebb időre munkába állni - derül ki az InfoRádió összefoglalójából.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Oroszország interkontinentális ballisztikus rakétával támadta Ukrajnát.
Az infláció magas,ű drasztikus kamatemelések jöhetnek.
Hiába csökkent a Fed, a hitelkamatok csak emelkednek.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
