Izraelnek minden joga és kötelessége megvan arra, hogy megvédje polgárait a terrorizmustól, ugyanakkor ezt a humanitárius joggal összehangban kell megtennie, amely elsődlegesnek tekinti a civilek védelmét - jelentette ki Joe Biden amerikai elnök, amikor Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel beszélt telefonon vasárnap.
Nemrég a Portfolio is beszámolt róla, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök kifejezte együttműködési készségét az Egyesült Államokkal, a kínai külügyminiszter washingtoni látogatása előtt. Wang Ji kínai külügyminiszter ezt követően azonban arra figyelmeztet, hogy a Hszi Csin-ping elnök és Joe Biden amerikai elnök esetleges találkozójához vezető út nem lesz zökkenőmentes - írta meg a Reuters.
Tízéves lett az Övezet és Út kezdeményezés (BRI), ennek apropóján Pekingben találkozót rendezett a kínai vezetés. A házigazdán kívül közel 30 ország vezetője ment el a fórumra, amely nagyon megosztotta a világ közvéleményét. A pekingi találkozóról három szakértő részvételével tartott kerekasztal-beszélgetést a Magyar Külügyi Intézet (MKI). Az eseményen Buzna Viktor, az MKI kutatója, Goreczky Péter, az MKI vezető elemzője, illetve moderátorként Salát Gergely, az MKI vezető kutatója vett részt. Összesen kilenc téma körbejárásával elemezték a találkozó eredményeit.
Csehország számára a legnagyobb biztonsági veszélyt Oroszország jelenti - állapította meg a Biztonsági Információs Szolgálat (BIS), a cseh civil elhárítás a 2022-es évről szóló jelentésében, amelyet csütörtökön hozott nyilvánosságra.
Japán hagyományosan óvatosan kezeli a közel-keleti kapcsolatait, igyekszik távolságot tartani a helyi konfliktusoktól. A South China Morning Post beszámolója szerint Tokió erős gazdasági és politikai kapcsolatokat ápol a térségben, amelyeket most megpróbálhat felhasználni a feszültség enyhítéséhez.
Az a legfontosabb most, hogy felhívjuk a figyelmet a humanitárius segélyek eljuttatásának fontosságára a Gázai övezetbe - jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Luxembourgban hétfőn.
Támogatásukról biztosították Izraelt a Hamász elleni gázai háborúban, és a nemzetközi jog betartására szólítottak fel az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Németország, Franciaország, Olaszország és Kanada vezetői hétfői közös nyilatkozatukban.
Összeültek a NATO-tagországok nagykövetei, illetve Svédország budapesti nagykövete csütörtök reggel azt követően, hogy Orbán Viktor magyar kormányfő Vlagyimir Putyin orosz elnökkel találkozott Pekingben - Írja a Szabad Európa. A katonai szövetség vezetői aggódnak nyugat és keleti blokk szembenállásától függetlenül szoros magyar-orosz kapcsolatok miatt.
Az Európai Unió diplomatáinál erős ellenérzéseket váltott ki a hét elején megjelent fénykép Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel kézfogásáról, amikor az Övezet és Út konferencián egyeztettek Kínában. Ez volt az első alkalom, hogy egy uniós vezető az ukrajnai háború kezdete óta először tett baráti gesztust az orosz államfő felé. Több ország – köztük a balti államok és Németország – állandóképviseleteinek vezetői hevesen bírálták a magyar külpolitikai lépést, amely napirendre kerülhet a külügyminiszterek találkozóján is.
Megvétózta az Egyesült Államok az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT) benyújtott azon határozattervezetet, amely humanitárius tűzszünet elrendelésével biztosítaná a segélyszállítmányok eljutását a Gázai övezetbe.
A török külpolitikai törekvésekkel foglalkozó cikksorozatunk negyedik részében elhagyjuk a „kis” országokat, és belekezdünk a regionális nagyhatalmak bemutatásába. Aktuális az, hogy az egyébként is meglehetősen komplex izraeli-török kapcsolatok kerüljenek terítékre, hiszen a Hamász október eleji támadása ismét előtérbe helyezte a két állam közötti fő konfliktusforrást, a palesztinok kérdését.
A Gázában kialakuló humanitárius krízist helyben kell megoldani, a harcok beszüntetésével és a térség segélyezésével; sem Egyiptom, sem Jordánia nem fog palesztin menekülteket tömegesen befogadni – jelentette ki II. Abdullah jordániai király. Az uralkodó szerint a menekültek „rátolása” a térség arab országaira egy „vörös vonal” lenne.
Dél-Korea segített Japánnak 51 állampolgára kimenekítésében Izraelből az október 7-én kirobbant konfliktust követően. Ez a gesztus jelzi, hogy a két hatalom egyre közelebb kerülhet egymáshoz, erősödnek a kapcsolatok – írja a South China Mortning Post.
Kedd délelőtt az indiai Mumbai-ban zajló NOB-közgyűlés elsöprő többséggel, a szavazatok több mint kilencven százalékával a NOB állandó tagjai közé választotta Fürjes Balázst.
Számos csatornán keresztül dolgozik az ENSZ azért, hogy tűzszünetre tudja bírni az izraeli haderőt és a Hamászt – mondta Ravina Shamdasani, a szervezet emberjogi szóvivője.
A Hamász szombaton indított átfogó támadást Izrael ellen, amelyet gyors megtorlás követett. Az egész világ feszülten követi az eseményeket, az arab világban és Nyugat-Európában több helyen is tüntetések törtek ki a palesztinok mellett. A jelenlegi események egyik legnagyobb kérdése, hogy a háború megmarad-e helyi összetűzésnek, vagy pedig a teljes Közel-Kelet lángra lobban majd. Egyelőre Izrael ellentámadása nem okozott kiterjedt konfliktust, azonban közel sem egyértelmű, hogy ez így is marad.
Az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Josep Borrell pénteken arra figyelmeztette Kínát, hogy a gazdasági és kereskedelmi egyensúlytalanságokat orvosolnia kell, különben "a kelleténél jobban felgyorsulhatnak" Európa erőfeszítései a Kínától való függőségének csökkentésére.
Az Egyesült Államok szankciókat tervez kivetni magyar magánszemélyekre, akik valószínűleg a politikai elithez kötődnek - írta meg a VSquare hírlevele nyomán a Telex.
Svájc is terrorszervezetté akarja nyilvánítani a Gázai övezetet irányító iszlamista Hamászt, amely a hétvégén összehangolt támadást indított Izrael ellen.
A NATO-t nemrég még agyhalottnak nyilvánító francia Macron elnök maga is megállapította: az Ukrajna elleni orosz háború elektrosokkot, amolyan virgoncosító löketet jelent a Szövetség számára. Ez persze csak majdnem igaz. A NATO már a konfliktus tavaly februári kirobbanása előtt jól láthatóan kezdte összeszedni magát, ráadásul az alapirányban, Kína ellen, mindössze átmeneti kitérőt jelent az ukrán válság. A mostani szakasz határozottan felgyorsítja a korábban megkezdett „feltámadási” folyamatot, ám attól még jócskán maradnak benne buktatók.
A halálos áldozatok között van egy család hét tagja is.
Szerintük meg kellene menteni.
Nagy kérdés, hogy Trump képes-e megtörni ezt a ciklust.
A frank menedékdeviza maradhat.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
