A benini ügyészség szerdán bejelentette, hogy három magas rangú személyt tartóztattak le államcsíny gyanújával. A letartóztatottak között van a Köztársasági Gárda parancsnoka, egy korábbi sportminiszter és egy üzletember - tudósított az AFP.
A CBS News legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a 2024-es elnökválasztás versenye továbbra is kiélezett Donald Trump és Kamala Harris között. Bár a kamatlábak és a benzinárak csökkennek, a gazdaságot pozitívan értékelők aránya nőtt, ami Harrisnek kedvezett. A vitát követően Harris előnyt szerzett a csatatérállamokban, és országos szinten már 4 ponttal, 52-48-ra vezet Trump előtt, derül ki a Yougov felméréséből.
Az Európai Unió arra készül, hogy eltörli Grúzia (Georgia) vízummentességét, mivel úgy látják, a kaukázusi ország teljesen visszafejlődik demokratikus reformok tekintetében – írta meg a Politico.
Már 2018 óta tart Magyarország ellen az uniós jogi atombaként emlegetett hetes cikk szerint eljárás. Az új Európai Parlamentben a holland Tineke Strik veszi át a dossziét és folytatja a procedúrát.
Az elmúlt egy hónapban a körülbelül 170 milliós lakosságú Bangladesben egyre nőtt a feszültség, amely aztán augusztus elejére kontrollálhatatlanná vált. A tüntetők betörtek a parlamentbe, a miniszterelnöknő helikopterrel menekült el, a katonai vezetők pedig ideiglenes kormányt vezettek be. A muszlim többségű országban viharos sebességgel ért véget a 15 éve hatalomban lévő miniszterelnöknő hatalma, pedig januárban még ismét nagy többséggel nyerte a választást. Kérdéses, hogy most merre tovább Dakkában, ijesztő forgatókönyv is felsejlett.
Joe Biden amerikai elnök a kongresszusi demokrata politikusokhoz intézett levelében határozottan kijelentette, hogy folytatni fogja elnökjelölti kampányát. A 81 éves elnök arra is felszólította párttársait, hogy "fejezzék be" a demokratákat megosztó belharcot arról, hogy lecseréljék-e Bident a június 27-i vitán nyújtott teljesítménye tükrében - írja az AP.
168 demokrata kötődésű donor, vállalatvezető és aktivista kérte meg Joe Bident arra egy diszkrét levélben, hogy lépjen vissza, mert úgy látják, hogy el fogja veszteni a választást Donald Trumppal szemben.
Raúl Grijalva arizonai kongresszusi képviselő szintén arra kérte Joe Biden amerikai elnököt, hogy lépjen vissza a 2024-es elnökválasztástól. Ezzel Grijalva lett a második hivatalban lévő demokrata törvényhozó, aki nyilvánosan szólította fel erre Bident, aki egyelőre kitart a versenyben maradás mellett - írja a Hill.
A mainstream közgazdasági gondolkodásban bekövetkező paradigmaváltások általában új válaszokat igénylő válságokat kísérnek, mint ahogy az történt például a stagfláció – alacsony növekedéssel és magas inflációval – jellemzett időszak után, amely a fejlett gazdaságokat sújtotta az 1970-es években. Ez ismét bekövetkezhet, mivel a liberális demokráciák azzal szembesülnek, hogy a közvélemény bizalmatlan azzal kapcsolatban, hogy képesek-e szolgálni a polgárokat és kezelni a jövőnket fenyegető számos válságot, kezdve a klímaváltozástól az elviselhetetlen egyenlőtlenségeken át a súlyos globális konfliktusokig.
A demokráciák szerte a fejlett világban válságban vannak, mivel teljesítményük elmarad az ígértektől. A szélsőjobboldali és szélsőséges pártok hasznot húznak abból, hogy a balközép és a jobbközép pártokat ma már a stagnáló bérekkel, a növekvő egyenlőtlenséggel és más kedvezőtlen tendenciákkal azonosítják.
Úgy tűnik, hogy a Fidesz a következő ciklusban nem fog beülni az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakciójába – szúrta ki az olasz Corriere della Sera értesülését a 24.hu.
Egy New York-i bíróság múlt heti ítéletének értelmében Donald Trump lett az első volt amerikai elnök, akit büntetőperben mondtak ki bűnösnek. A hírt vegyes reakciók övezték: míg a demokrata politikusok és szimpatizánsok többsége egyetértett vele, és bebizonyosodni látták Trumpról azt, amit ők kezdettől fogva hangoztattak; addig a republikánusok szinte kivétel nélkül elutasították a döntést, és politikai indíttatású boszorkányüldözésről, a jogrendszer korruptságáról beszéltek. Sőt, egyesek odáig mentek, hogy polgárháborút kezdtek emlegetni. Ebből az apropóból szemügyre vettük két tudós elméletét arra, hogy mi vezethet a világ elsőszámú hatalmának darabokra hullásához.
Az Egyesült Államok készen áll arra, hogy szankciókat vezessen be azokkal szemben, akik aláaknázzák Grúzia (Georgia vagy Szakartvelo) demokratikus intézményeinek működését – jelentette ki Matthew Miller amerikai külügyi szóvivő tegnap este grúz lapok beszámolója szerint.
A mexikói választási hatóság előzetes szavazatszámlálása szerint Claudia Sheinbaum több mint 30 százalékpontos előnnyel nyerte meg az ország elnökválasztását, írja az AP. A hatéves ciklusát októberben megkezdő Sheinbaumot a hivatalban lévő Andrés Manuel López Obrador pártfogoltjának tekintik.
Georgiában (korábban Grúzia) hónapok óta tartó összecsapások alakultak ki, mivel az ellenzéki tüntetők nem értenek egyet a kormányzat ügynöktörvényével. Washington átfogó egy átfogó gazdasági és biztonsági támogatási csomagot ajánl Tbiliszinek a jelenlegi helyzetben, ám ehhez számos feltételt is támasztanak – írja a Politico.
Miközben botrányok, kultúrharcok és a demokráciára leselkedő fenyegetések uralják a címlapokat, az idei szuperválasztási év legnagyobb kérdései végső soron a gazdaságpolitikát érintik. Elvégre is az antidemokratikus populista autoriter tendenciák erősödését is egy elhibázott gazdasági ideológia okozta.
A Politico arról ír, hogy Joe Biden amerikai elnök újraválasztási kampánya az Ukrajnának közel 61 millió dolláros segélyt nyújtó törvénycsomag elfogadása után kevésbé fogja kiemelten kezelni az orosz-ukrán háború ügyét. Helyette az amerikaiakat közvetlenül érintő témákra fognak fókuszálni, elsősorban a demokráciára.
A CNN legújabb kutatása azt mutatja, hogy továbbra is Donald Trump vezet Joe Bidennel szemben az elnökválasztási visszavágójuk jelenlegi állása szerint. Érdekesebb viszont a felmérés azon eredménye, hogy az amerikaiak nagyobb része tartja sikeresnek Trump elnökségét, mint Bidenét.
A Nemzetközi Demokrácia és Választási Segítségnyújtási Intézet (IDEA) legújabb felmérése szerint világszerte csökken a demokráciába vetett bizalom, miközben egyre többen szeretnének egy erős vezetőt, aki nem bajlódik a választásokkal és a parlamenttel – írja a Reuters.