Li Csiang kínai miniszterelnök és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke találkozót tartott, amelyen a kínai vezető hangsúlyozta az EU és Kína közötti kapcsolatok fontosságát, valamint reméli, hogy tárgyalhatnak a büntetővámokról. Bízik egy objektív és racionális uniós Kína-politika kialakításáról megállapodásban. A megbeszélés során érintették a gazdasági együttműködés lehetőségeit és a globális kihívások kezelésének módjait is.
Magyarországot nem érinti az orosz földgáz ukrajnai tranzitjának várható leállítása, hiszen mára hazánk ellátása döntően a Török Áramlat nevű vezetéken keresztül zajlik - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A tárcavezető a magyar-szerb gazdasági vegyes bizottság ülését követő sajtóértekezleten arról számolt be újságírói kérdésre válaszolva, hogy az ukrajnai földgázszállítások valószínűsíthető felszámolása nem érinti hazánkat, mivel annak idején Szerbiával, Bulgáriával és Törökországgal "rendkívül bátor döntést" hoztak a Török Áramlat vezeték megépítéséről.
Az Európai Unió úgy döntött, büntetővámokat vet ki a Kínából importált elektromos autókra, válaszul a versenytorzító kínai állami támogatásokra, amelyekkel a távol-keleti ország saját autóiparát erősítette az elmúlt években. Ez a lépés nem minden európai szereplőre hat egyformán, és fennáll annak a lehetősége, hogy megegyezés helyett kereskedelmi háború robban ki az EU és Kína között. Ez pedig egy még súlyosabb döntéshez vezethet, a kibocsátáscsökkentési célok módosításához.
Az Európai Unió pénteken döntött a Kínában gyártott elektromos járművekre kivetendő vámokról, ám az autógyártók szerint ez rövid távon nem eredményez majd árváltozást az érintett modellek esetében. A tagállamok szavazása után bevezetni tervezett intézkedés hatásait egyelőre óvatosan kezelik a gyártók.
Az Európai Unió kínai elektromos autókra kivetett büntetővámjai komoly gazdasági és geopolitikai hatásokkal járhatnak. Bár a döntés célja a pekingi állami támogatások által torzított verseny elleni védekezés, a vámok hatása messze túlmutat az árak növekedésén: veszélyeztetheti az EU elektromos járműiparát és a 2035-re kitűzött kibocsátáscsökkentési célokat is. Ráadásul nem véletlen, hogy a német és magyar kormányok ellenálltak a lépésnek, az autógyártók, különösen a németek, súlyos kihívások elé néznek Kína nélkül. Borítékolható, hogy az EU mindent megtesz majd az európai vállalatok támogatására, míg Peking nincs olyan helyzetben, hogy keménykedjen az államszövetséggel. A legvalószínűbb egy kompromisszumos megállapodás lesz, addig pedig haladékot kaptak az uniós cégek a zöld átállásra.
Bár 5 ország – köztük Magyarország és Németország – ellenezte, az Európai Unió 15-35,3 százalékos büntetővámokat vet ki a Kínából importált elektromos autókra.
Magyarország nemmel fog szavazni a kínai elektromos autógyártókra kivetendő EU-s büntetővámokra a pénteki brüsszeli tanácsülésen – jelentette be Geszten a kihelyezett kormányülés utáni tájékoztatón Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter bejelentése megelőzte a 14:30-kor kezdődő Kormányinfót, amelyről külön élő hírfolyamban tudósítunk majd.
Pénteken szavazhatnak az Európai Unió tagországai arról, hogy bevezessen-e az EU büntetővámot a Kínából importált elektromos autókra. A Reuters megtudta, melyik országok szavazhatnak igennel.
A francia elnök, Emmanuel Macron közel áll ahhoz, hogy keresztülvigye az Európai Unió első valódi, Kínával szembeni valódi keménykedését az elektromos járművek importjára kivetendő vámokról. A német kancellár, Olaf Scholz, valamint Orbán Viktor magyar miniszterelnök kormánya is igyekezett megakadályozni Brüsszel döntését, de nem sikerült a tagállam többségét maguk mögé állítaniuk. A döntésről már pénteken szavazhatnak a tagállamok.
Az Európai Bizottság folytatja a tárgyalásokat Kínával az elektromos járművek importvámjairól azután is, ha a tagállamok megszavazzák a végleges vámok kivetését. Brüsszel már elküldte javaslatát az EU 27 tagországának, a szavazást péntekre tűzték ki.
Az Európai Unió festékgyártói komoly aggályokat fogalmaztak meg a kínai titán-dioxid (TiO2) exportjára bevezetett dömpingellenes vámok kapcsán. A júliusban bevezetett, akár 39,7%-os vámok súlyosan veszélyeztethetik a kisebb gyártók fennmaradását, és a nagyobb vállalatokat is arra kényszeríthetik, hogy termelésüket az EU-n kívülre helyezzék át. Sokak szerint viszont a vámok nélkül a megmaradt EU-s festékgyártókat is megsemmisítheti a kínai dömping – számolt be a Financial Times.
Heves polgármestere, Sveiczer Sándor bejelentette, hogy javasolja a kínai BYN Hungary Kft.-vel kötött előszerződés felmondását, és új befektető keresését tervezi – számolt be az Economx.
A kínai Chery Automobile egy évvel elhalasztotta az elektromos járművek európai gyártásának megkezdését. A döntés hátterében az Európai Unió által a kínai elektromos járművekre kivetett büntetővámok állnak - közölte a Bloomberg.
Magyarország ellenzi a kínai elektromos autókra kivetett európai uniós büntetővámokat és támogatja az ukrajnai háború mielőbbi rendezését célzó kínai-brazil béketervet - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter helyi idő szerint hétfő este New Yorkban.
Az Európai Unió döntése a kínai elektromos autókra kivetendő büntetővámokról jelentős kihívást jelenthet mind Magyarország, mind Németország számára. Az EU célja a kínai állami támogatásokkal torzított versenyhelyzet ellensúlyozása, hogy megvédje az európai autóipart, amelyre mindkét ország erősen támaszkodik, de a két ország ellenzi az intézkedést, attól tartva, hogy az súlyosan érintené gazdaságukat, különösen a kínai beruházásokra és az ázsiai ország felvevő piacára építő járműiparukat. Ha az EU végül bevezeti a vámokat, mindkét országot komoly kihívások elé állíthatja, márpedig ez tűnik valószínűnek: a legtöbb uniós ország lesújtana Kínára.
Az Európai Bizottság a Kereskedelmi Világszervezetnél (WTO) konzultációt kezdeményez, miután Kína szubvenciós eljárást indított az uniós tejipari szereplők ellen. Ezt Peking válaszlépésének tartják, amiért Brüsszel pótvámokat vetett ki az EU-ba importált kínai elektromos autókra.
A miniszterelnök szerint a deficit csökkentése a magyar gazdaság érdeke. 3% feletti hiánnyal gazdálkodni, nagyon nehéz.
Mélyülnek a kapcsolatok.
Intenzív szakaszában van a háború.
Bojinka Miklós 22 évesen alapította első cégét.
Konszenzusra jutottak a republikánusok és a demokraták.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
