Kína szerint az Európai Unió külföldi támogatásokra vonatkozó szabályozása kereskedelmi és befektetési akadályt jelent, ami újabb vitát szít a két fél közötti kereskedelmi konfliktusban. A pekingi Kereskedelmi Minisztérium csütörtökön nyilvánosságra hozott vizsgálati eredményei szerint az EU szabályozásának „szelektív végrehajtása” különösen aggasztó.
Brüsszel szigorítaná a kínai vállalatokra vonatkozó szabályozást, hogy megvédje az európai cégeket és elősegítse a tiszta technológiák fejlődését. Az új tervek szerint a kínai cégeknek európai gyárakat kellene létrehozniuk, és meg kellene osztaniuk technológiai tudásukat, ha uniós támogatásokat szeretnének igénybe venni. Magyar beruházásokat is sújthat az uniós keménykedés.
A Volkswagen németországi üzemeinek megőrzéséért összefognak a tartományok, valamint a berlini kormány is segítséget ajánlott fel. A Stellantis autóipari konszern pedig figyelmeztet, hogy az EU ne adjon le e-autós ambícióiból, mégha válságban is van a szektor.
Kína kereskedelmi minisztériuma leülne tárgyalni az európai vezetőkkel a kereskedelmi háborúról, elsősorban az elektromosautók európai importjáról. Bíznak egy kompromisszumos megoldásban - számolt be a Reuters.
Li Csiang kínai miniszterelnök és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke találkozót tartott, amelyen a kínai vezető hangsúlyozta az EU és Kína közötti kapcsolatok fontosságát, valamint reméli, hogy tárgyalhatnak a büntetővámokról. Bízik egy objektív és racionális uniós Kína-politika kialakításáról megállapodásban. A megbeszélés során érintették a gazdasági együttműködés lehetőségeit és a globális kihívások kezelésének módjait is.
Magyarországot nem érinti az orosz földgáz ukrajnai tranzitjának várható leállítása, hiszen mára hazánk ellátása döntően a Török Áramlat nevű vezetéken keresztül zajlik - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A tárcavezető a magyar-szerb gazdasági vegyes bizottság ülését követő sajtóértekezleten arról számolt be újságírói kérdésre válaszolva, hogy az ukrajnai földgázszállítások valószínűsíthető felszámolása nem érinti hazánkat, mivel annak idején Szerbiával, Bulgáriával és Törökországgal "rendkívül bátor döntést" hoztak a Török Áramlat vezeték megépítéséről.
Az Európai Unió úgy döntött, büntetővámokat vet ki a Kínából importált elektromos autókra, válaszul a versenytorzító kínai állami támogatásokra, amelyekkel a távol-keleti ország saját autóiparát erősítette az elmúlt években. Ez a lépés nem minden európai szereplőre hat egyformán, és fennáll annak a lehetősége, hogy megegyezés helyett kereskedelmi háború robban ki az EU és Kína között. Ez pedig egy még súlyosabb döntéshez vezethet, a kibocsátáscsökkentési célok módosításához.
Az Európai Unió pénteken döntött a Kínában gyártott elektromos járművekre kivetendő vámokról, ám az autógyártók szerint ez rövid távon nem eredményez majd árváltozást az érintett modellek esetében. A tagállamok szavazása után bevezetni tervezett intézkedés hatásait egyelőre óvatosan kezelik a gyártók.
Az Európai Unió kínai elektromos autókra kivetett büntetővámjai komoly gazdasági és geopolitikai hatásokkal járhatnak. Bár a döntés célja a pekingi állami támogatások által torzított verseny elleni védekezés, a vámok hatása messze túlmutat az árak növekedésén: veszélyeztetheti az EU elektromos járműiparát és a 2035-re kitűzött kibocsátáscsökkentési célokat is. Ráadásul nem véletlen, hogy a német és magyar kormányok ellenálltak a lépésnek, az autógyártók, különösen a németek, súlyos kihívások elé néznek Kína nélkül. Borítékolható, hogy az EU mindent megtesz majd az európai vállalatok támogatására, míg Peking nincs olyan helyzetben, hogy keménykedjen az államszövetséggel. A legvalószínűbb egy kompromisszumos megállapodás lesz, addig pedig haladékot kaptak az uniós cégek a zöld átállásra.
Bár 5 ország – köztük Magyarország és Németország – ellenezte, az Európai Unió 15-35,3 százalékos büntetővámokat vet ki a Kínából importált elektromos autókra.
Magyarország nemmel fog szavazni a kínai elektromos autógyártókra kivetendő EU-s büntetővámokra a pénteki brüsszeli tanácsülésen – jelentette be Geszten a kihelyezett kormányülés utáni tájékoztatón Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter bejelentése megelőzte a 14:30-kor kezdődő Kormányinfót, amelyről külön élő hírfolyamban tudósítunk majd.
Pénteken szavazhatnak az Európai Unió tagországai arról, hogy bevezessen-e az EU büntetővámot a Kínából importált elektromos autókra. A Reuters megtudta, melyik országok szavazhatnak igennel.
A francia elnök, Emmanuel Macron közel áll ahhoz, hogy keresztülvigye az Európai Unió első valódi, Kínával szembeni valódi keménykedését az elektromos járművek importjára kivetendő vámokról. A német kancellár, Olaf Scholz, valamint Orbán Viktor magyar miniszterelnök kormánya is igyekezett megakadályozni Brüsszel döntését, de nem sikerült a tagállam többségét maguk mögé állítaniuk. A döntésről már pénteken szavazhatnak a tagállamok.
Az Európai Bizottság folytatja a tárgyalásokat Kínával az elektromos járművek importvámjairól azután is, ha a tagállamok megszavazzák a végleges vámok kivetését. Brüsszel már elküldte javaslatát az EU 27 tagországának, a szavazást péntekre tűzték ki.
Az Európai Unió festékgyártói komoly aggályokat fogalmaztak meg a kínai titán-dioxid (TiO2) exportjára bevezetett dömpingellenes vámok kapcsán. A júliusban bevezetett, akár 39,7%-os vámok súlyosan veszélyeztethetik a kisebb gyártók fennmaradását, és a nagyobb vállalatokat is arra kényszeríthetik, hogy termelésüket az EU-n kívülre helyezzék át. Sokak szerint viszont a vámok nélkül a megmaradt EU-s festékgyártókat is megsemmisítheti a kínai dömping – számolt be a Financial Times.
Heves polgármestere, Sveiczer Sándor bejelentette, hogy javasolja a kínai BYN Hungary Kft.-vel kötött előszerződés felmondását, és új befektető keresését tervezi – számolt be az Economx.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A két jármű a folyóba zuhant.
Interjú a a Princeton Egyetem és az IMF történészprofesszorával.
Nagy mozgásokat láthatunk a zárás után.
Tovább erősödik a hazai fizetőeszköz?
Mit kell tudni a DeepSeek-ről?
Tanultunk egyáltalán valamit 2008-ból?
