A hazai intézményi bérlakáspiac megteremtődéséhez szükséges elemeket járták körül a Property Investment Forum délutánján a meghívott lakáspiaci szakértők. Jelenleg ugyanis nincs intézményesített bérlakáspiac a Gránit Alapkezelő legutóbb bejelentett első projektjét leszámítva, noha sok fiatal munkakezdő életét könnyíthetné meg, ha a lakáskiadás nemcsak magánkézben lévő ingatlanokra vonatkozna.
A Fővárosi Lakásügynökség programja lassan indul be, ősszel kampányt terveznek a népszerűsítésére. A márciusi indulás óta eltelt közel fél év alatt 200 lakástulajdonos jelezte bérbeadói szándékát, ebből mintegy 25 esetben történt meg a regisztráció, 3 lakásba költöztek be a lakók - számolt be a 24.hu.
Alig két hét múlva, július 24-én hirdetik ki a felsőoktatási felvételi ponthatárokat, és ezzel az egyetemvárosok bérleti piacain formálisan is indul a főszezon. A diákokat nagy választékkal várja a fővárosi bérlakáspiac, de az OTP Ingatlanpont szakértői szerint akár 10-20 százalékos árnövekedéssel is számolni kell.
A bérlők egyre kevesebbet fizetnének, mégsem változtak a bérleti díjak júniusban a budapesti bérlakáspiacon, mert a lakásukat kiadók az egyetemisták rohamára számítva kivárnak – derül ki a Rentingo.com legfrissebb elemzéséből. Az átlagos fővárosi bérleti díjak szintje jelenleg 239 ezer forintnál áll. A külföldi diákok ugyanakkor nem várnak a ponthatárok kihirdetésére, már június végén megkezdték a lakáskeresést. Az ő megjelenésük sem tudta viszont megállítani a keresleti díj csökkenését, amely immár negyedik hónapja tart – ilyen hosszú, a bérlők anyagi lehetőségeinek csökkenését mutató időszakra legutóbb 2020-ban, a Covid-járvány idején volt példa.
Az utóbbi években szinte letaszíthatatlan a városok élhetőségét vizsgáló listák éléről Bécs, amit az egészségügyi rendszer, az oktatás, az infrastruktúra, a közbiztonság és a kulturális környezet mellett a világszínvonalú lakhatási körülményeinek is köszönhet. Mi vezetett ahhoz, hogy Bécsben ma jövedelemarányosan sokkal olcsóbb lakást bérelni, mint Budapesten? Hogy alakult ki az osztrák fővárosban a világ egyik legmagasabb szintű bérlakásrendszere? Milyen kihívásokkal néz szembe ezen a téren Bécs és Budapest? Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ.
Fordulattal kezdte az évet az magyarországi bérlakáspiac a KSH-ingatlan.com lakbérindex legfrissebb, januári adatai szerint. Decemberben még enyhén csökkentek a bérleti díjak, de januárban ismét növekedésnek indultak: országosan 1,5, Budapesten 1,9%-kal lettek magasabbak.
Novemberben gyakorlatilag az előző havi szinten maradtak a lakbérek országosan (+0,2%) és a fővárosban (+0,1%) is. Az októberihez képest stagnáló fogyasztói árak következtében reál értelemben sem változtak a kínálati bérleti díjak. A reállakbérek szintje országosan 22, Budapesten 16%-kal haladta meg a 2015. évi bázist - derül ki a KSH-ingatlan.com lakbérindexéből.
Egyre több európai városban kezd központi témává válni a lakhatási nehézségek erősödése, miután az utóbbi egy évben a vásárlások elhalasztása és a kevés lakásépítés miatt egyre nagyobb a bérleti piacon a keresletoldali nyomás. A fiatalok a jövedelmük egyre nagyobb hányadát kell, hogy lakhatásra költsék, miközben vannak városok, ahol sokan a bérlakáspiac szűkössége miatt nem mernek elköltözni jelenleg bérelt lakásukból. Az alábbiakban egy Bloombergen megjelent tanulmány és a hazai számokon keresztül néztük meg, hogy mi történik Európa lakáspiacán és mi a helyzet Magyarországon.
Továbbra is visszafogottság jellemzi az eladó lakások piacát. A kereslet már tavaly jelentősen csökkent, azóta pedig lényegében stagnál - derül ki az ingatlan.com júliusi kereslet-kínálati összesítőjéből. A kiadó lakások piaca azonban élénknek mondható, ahol hamarosan jöhet az újabb lakáskeresési hullám.
Hiába csökkent a pandémia alatt a népesség, az átlagos bérleti díjak Manhattanben 30%-kal emelkedtek 2019-hez képest. Az átlagos havi bérleti díj júliusban elérte az 5588 dollárt (1,97 millió forint), ami 9%-kal magasabb, mint tavaly, és egyben új rekordot jelent - írja a CNBC. A medián bérleti díj szintén új magasságokba emelkedett, melynek értéke 4400 dollár (1,55 millió forint).
A budapesti lakásbérlők csoportját nem könnyű vizsgálni, mivel a hivatalos statisztikák és a valóság nem feltétlenül mutatja ugyanazt a képet és egyébként is kevés a rendelkezésre álló adata arról, hogy hányan, kik, milyen formában bérelnek lakást a fővárosban. Ezt a hiányt hivatott pótolni a Periféria Központ kutatása, melyben a hazai bérlakásszektorról készített átfogó felmérést az intézmény. Ebből többek között kiderül, hogy mennyien élnek ma bérelt lakásban Budapesten, hogyan változott ez az elmúlt évek során, illetve a bérlők mennyire elégedettek a helyzetükkel, mennyit fordítanak lakhatással kapcsolatos kiadásaikra és vajon mit gondolnak egy megfizethető bérlakásszektor létrehozásáról.
Általános probléma a világban, hogy a városok többségében vagy jó munkalehetőségek vannak és magas ingatlanárak, vagy kedvező árú a lakhatás, de nincsenek munkalehetőségek. A CNBC cikke azokat az amerikai városokat gyűjtötte össze, ahol a megfizethető lakáspiac és a magas keresetek lehetősége egyszerre van jelen.
Míg Romániában a társadalom 96 százaléka saját tulajdonú lakásban él, addig Németországban kevesebb mint fele. A görögök mindössze 10 százaléka biztos abban, hogy a következő három hónapban gond nélkül ki tudja fizetni a rezsit, Hollandiában pedig a saját tulajdonú lakások közel 90 százalékát jelzálogjog terheli. Az alábbiakban az Eurofound tanulmánya alapján az uniós országokat aszerint hasonlítottuk össze, hogy hol, mi jellemzi a társadalom lakhatását, a lakástulajdonlás szerkezetét és a lakhatási költségek jövedelmekhez viszonyított arányát.
Több mint 70 ezer végzős középiskolás a napokban érettségizik, a felsőoktatási intézmények nappali tagozatos képzéseire pedig még többen, 78 ezren adták be a jelentkezésüket. Ennek eredményeként több tízezer új bérlő jelenhet meg nyáron a hazai bérlakáspiacon. Az ingatlan.com legfrissebb elemzésében azt mutatja be, mire számíthatnak a lakásbérlést tervező diákok.
Több mint 43 000 bérlakást hoz létre a spanyol kormány annak érdekében, hogy megfizethetőbbé tegye a lakhatást. A lakásokat részben már meglévő épületek átalakításával, részben újak építésével hozzák létre - írja Pedro Sanchez miniszterelnök bejelentése alapján a Reuters.
A cseh kormány 800 millió cseh korona (mintegy 13 milliárd forint) jóváhagyásáról döntött egy bérlakás-építést támogató program számára. A pénz nagy részét az önkormányzatok kapják, de az önkormányzattal együttműködve lakásokat építő magánbefektetők is részesedhetnek belőle - írja a Property Forum.
Mutatjuk, mekkora tételről van szó.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Nem sikerült a mentőcsomagról szóló megállapodás, fájdalmas lépést kellett tennie a Northvoltnak.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
