Matteo Zuppi olasz bíboros a héten Moszkvába látogat. A találkozó fő célja, hogy a megbeszélések hozzájáruljanak a jelenlegi ukrán-orosz háborús helyzet megoldásához és a béke eléréséhez. Egyelőre nem világos, hogy Zuppi melyik politikai vezetővel fog találkozni Moszkvában. Minden bizonnyal találkozik majd Kirill pátriárkával, az orosz ortodox egyház vezetőjével, Vlagyimir Putyin közeli szövetségesével - írja a Reuters.
Örményország kész elismerni Azerbajdzsán területi integritását, amely magában foglalja Hegyi-Karabahot is, azzal a feltétellel, hogy Baku szavatolja az ottani örmény lakosság biztonságát - jelentette ki hétfői sajtókonferenciáján Nikol Pasinján örmény miniszterelnök.
A dán külügyminiszter kijelentette, országa júliusban csúcstalálkozót szeretne rendezni arról, hogyan lehetne békét teremteni Ukrajna és Oroszország között, de egy ilyen találkozóhoz India, Kína és Brazília részvételére is szükség lenne - számolt be róla a Reuters.
Ferenc pápa azt tervezi, hogy találkozik Kirill pátriárkával - számolt be vasárnap a lengyel PAP hírügynökség.
Azerbajdzsán és Örményország képviselői a közeljövőben találkoznak, hogy folytassák a hegyi-karabahi békemegállapodásról szóló tárgyalásokat - jelentette be pénteken Armen Grigorján, az örmény biztonsági tanács titkára.
Oksana Markarova, Ukrajna egyesült államokbeli nagykövete a Facebookon tette közzé az Egyesült Államok három pontos béketervezetét az orosz-ukrán háború lezárásával kapcsolatban.
Kirilo Budanov, az ukrán hírszerzés vezetője pénteki interjújában kijelentette, a kiszivárgó Pentagon-dokumentumok nem lesznek befolyással a közelgő ukrán offenzívára, és az általa várt területi nyereségekről is sejtelmes utalást tett közzé. Az ukrán vezérkar befolyásos tagja azt is elárulta, hogyan képzelné el a Moszkvával kötendő békét – írta meg az ABC News.
Ferenc pápa tervet dolgozott ki az ukrajnai helyzet békés rendezésére, és tárgyalást követel - közölte Leonyid Szevasztyjanov, az orosz ortodox Óhitűek Világszövetségének a katolikus egyházfővel levelezésben álló elnöke a RIA Novosztyi hírügynökség hétfő esti jelentése szerint.
Oroszország csütörtökön kijelentette, Örményországot tartja a felelősnek azért, hogy a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabah régió ügyében megszakadtak az Azerbajdzsánnal folytatott tárgyalások. Örményország azt követeli Moszkvától, fegyveres erővel törje le az azeriek blokádját Hegyi-Karabahban, Oroszország viszont tárgyalásos módon rendezné a kialakult helyzetet. Az újabb konfliktus a szövetséges Moszkva és Jereván közötti súrlódások legújabb jele - írta meg a Reuters.
London nem írja elő, hogy Ukrajna milyen feltételekkel köthet békét Oroszországgal, de fontos elkerülni még a látszatát is annak, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök győztesen kerülhet ki az Ukrajna ellen indított háborúból - mondta a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában James Cleverly brit külügyminiszter.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kijelentette, hogy az ukrajnai háború békés rendezésének feltételei jelenleg nem adottak. A katonai szövetség vezetője ezért Oroszországot okolja, és kijelentette, további fegyverek küldése szükséges az orosz fél tágyalóasztalhoz kényszerítéséhez – írta meg a Financial Times.
A háborút majdnem biztosan diplomáciai úton, tárgyalásokkal fogják lezárni, de ennek egy igazságos, tartós békének kell lennie, nem egy "hamis-békének" - hangoztatta az amerikai külügyminiszter egy washingtoni eseményen hétfőn.
Bár az oroszok még nem mutatták jelét, hogy hajlandóak lennének békét kötni Ukrajnával, de ha ez megtörténne, akkor „feltételezem, hogy valamilyen békemegállapodás keretében a szankciók kiigazítása lehetséges és megfelelő is lehet” – jelezte az indonéziai G20-csúcs előtt a Wall Street Journalnak Janet Yellen. Az amerikai pénzügyminiszter azonban azt is kijelentette: még a békeszerződés mellett is „valószínűleg úgy éreznénk, a történtek alapján, hogy bizonyos szankcióknak érvényben kell maradniuk”.
Még nem tudni, mikor tartják az elvileg a líbiai polgárháború végleges lezárására hivatott, mintegy egy hónapja elhalasztott líbiai elnökválasztást, azonban annak egyik fő esélyese, a Kelet-Líbiát ellenőrző Halifa Haftár tábornok izraeli sajtóértesülések szerint a napokban ismét a zsidó állam képviselőivel tárgyalt arról, hogy az elnökválasztás esetleges megnyerése után a vezetésével felálló líbiai kormányzat milyen feltételekkel tudná elismerni Izraelt. Ezzel Líbia a hetedik arab állam lenne, amely diplomáciai kapcsolatot létesít Izraellel, amely csendben már évek óta támogatja képzésekkel, fegyverbeszerzésekkel Haftár hadseregét. Úgy tűnik, Tel-Aviv jó lóra tett, mert bármi is lesz az elnökválasztás eredménye, Haftár hadserege révén – amely 2020-ban nyolc hónapon át blokkolni tudta az ország olajexportját – továbbra is megkerülhetetlen figura lesz a Líbia jövőjét eldöntő, számos külföldi ország (egyik oldalon Törökország, a másik oldalon Oroszország, Egyiptom, Emírségek) közvetett vagy közvetlen katonai támogatásával zajló hatalmi játszmában.
A tegnap eltemetett Fülöp herceg április 9-i halála és az azt követő gyászidőszak a március végén kitört észak-ír zavargásokat is elcsitította,, azonban várhatóan újabb gyúelegyet jelenthet a protestáns szervezetek hagyományos nyári felvonulási időszaka, amely során a britpárti közösség a brexit-megállapodás Észak-Írországról szóló jegyzőkönyve miatti elégedetlenségének is hangot adhat. A protestáns unionista pártok szerint ugyanis a jegyzőkönyv, amely kereskedelmi határt hozott létre Észak-Írország és az Egyesült Királyság többi része között, az észak-ír katolikusok Írországgal való egyesülést célzó törekvését erősíti. Nem könnyíti a pattanásig feszült helyzet megoldását, hogy az Európai Bizottság maximálisan ragaszkodik a protestánsok szemében Észak-Írországot az Egyesült Királyságtól leválasztó jegyzőkönyv betartásához.
A napokban Marokkó is megállapodott arról, hogy rendezi kapcsolatait Izraellel. Ezzel idén már a negyedik arab állam normalizálta viszonyát a zsidó állammal. Közéjük tartozik az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein is, amelyek az arab világ talán legbefolyásosabb hatalma, Szaúd-Arábia hallgatólagos jóváhagyása nélkül nem egyezhettek volna meg Izraellel. Mindkét Öböl-menti ország Izraelhez hasonlóan Irán térségbeli ellenfelének nevezhető. Rijád Izraelhez való közeledése abban is megmutatkozik, hogy a napokban az izraeli kormányfő, Benjámin Netanjahu – igaz titkos találkozón – Szaúd-Arábiában tárgyalt, amelynek fő témája a közös ellenség Iránnal szembeni fellépés egyeztetése volt.
Az örmény kormány hétfőn nyilvánosságra hozta annak a 121 településnek a listáját, amelyet az el nem ismert hegyi-karabahi örmény vezetéssel egyetértésben átad Azerbajdzsánnak.
Új Közel-Kelet születik - jelentette ki Donald Trump amerikai elnök az Izrael és az Egyesült Arab Emírségek, illetve Bahrein közötti békemegállapodás aláírási ceremóniájának megnyitóján a Fehér Házban kedden.
Békemegállapodás jött létre Izrael és az Egyesült Arab Emírségek között. A csütörtök esti nagy bejelentés után sokat értékelték a helyzetet, köztük a palesztin elnök is.
Békemegállapodást kötött Izrael és az Egyesült Arab Emírségek az Egyesült Államok közvetítésével - jelentette be Donald Trump amerikai elnök először a Twitteren, majd később a washingtoni Fehér Házban tartott tájékoztatóján is csütörtökön.
Washington figyelme nem csökken.
Megszólalt az üdítőital-gyártó.
Mutatjuk, mi áll a rendhagyó emelkedés hátterében.
Kiszivárogtak Biden tragikus számai.
A Checklist szerdai adásában egyebek mellett ezekről a témákról kérdeztük ifj. Becsey Zsoltot, az Unicredit vezető elemzőjét.
Elsősorban lakossági és kisvállalati ügyfelek számára kínál mostantól energiahatékonysági megoldásokat a cég.
A Checklist szerdai adásában egyebek mellett ezekről a témákról kérdeztük ifj. Becsey Zsoltot, az Unicredit vezető elemzőjét.
Az egyetemi professzor, volt jegybankár a Checklist vendége volt.
Nőtt-e a volt elnök újraválasztási esélye az ellene elkövetett merénylettel?
