A március végi 12%-ról 11,5%-ra csökkent a Commerzbank elsődleges alapvető (CET1) tőkemutatója - tette közzé váratlan figyelmeztetését tegnap este a második legnagyobb német bank. A bank még az augusztus 2-án várható gyorsjelentése előtt azt is közölte, hogy második negyedéves eredménye összhangban van az elemzői konszenzussal.
Az európai kormányok egyre hevesebben ellenállnak annak a tervezett globális banki szabályozásnak, ami szerintük több száz milliárd eurónyi friss tőke bevonását tenné szükségessé - írja a The Wall Street Journal.
Jelentősen nőtt a feszültség a brit népszavazás eredményét követően a pénzpiacokon is, a banki finanszírozási költségekre vonatkozó piaci várakozások meredeken emelkednek. Emiatt eléggé valószínűnek tűnik, hogy a politikai döntéshozók hamarosan cselekednek a piacok megnyugtatása érdekében - írja a Bloomberg.
Egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a szabályozó hatóságok a banki könyv kamatlábkockázatának kezelésére. Idén januárban lépett életbe az Európai Bankhatóság 2015 májusában kiadott, közvetlenül a banki könyvi kamatlábkockázat kezelését célzó újabb szabályozása, valamint nemrég látott napvilágot a Bázeli Bizottság egy konzultatív dokumentuma is a témában. Ezen új szabályozói tendenciáknak való megfelelés érdekében a bankszektornak egyre kiemeltebben kell foglalkoznia a kamatkockázattal - hívta fel a figyelmet az EY Magyarország.
A bankrendszer gazdasági és pénzügyi ciklust erősítő jellegének kezelésére a Magyar Nemzeti Bank jövő évtől bevezeti az anticiklikus tőkepuffert. Jelenleg nem figyelhető meg túlzott hitelezés a hazai bankrendszerben, így az anticiklikus tőkepufferráta mértékét a jegybank 2016. január 1-től 0 százalékban határozta meg, ami támogatja a hitelezés növelését. A jövőben a túlzott hitelezés időszakában előírt pótlólagos tőkekövetelmény mérsékelni fogja a túlzott hitelkiáramlást, míg válság idején a korábban megképzett tőkepufferek felszabadítása segíti a hitelezést és így a gazdasági kilábalást - közölte az MNB.
Visszavert a banki és a hitelminősítői lobbi egy bázeli javaslatot, amely megtiltotta volna a bankoknak, hogy portfólióik kockázatának mérésében figyelembe vegyék a hitelminősítők értékeléseit - írja a Financial Times. A lobbi győzelmével valószínűleg még szigorúbb tőkekövetelményektől sikerült megóvni a bankokat.
Szigorodhatnak a kockázatvállaló bankokra vonatkozó szabályozások, azért, hogy az esetleges működési kockázatok is csökkentenjenek, ezért a tőkeáttételi mutatóra vonatkozó elvárásokon is módosíthat a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság, amit a Reuters közölt.
Közel 147 milliárd eurónyi biztonságosnak számító eszközre lenne még szüksége a világ 200 legnagyobb bankjának ahhoz, hogy megfeleljen a 2019-ben életbe lépő új likviditási szabályoknak - állapította meg a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság a Financial Times cikke szerint. Ami viszont az alapvető tőkeszabályokat illeti, ezek teljesítésével már jól állnak a bankok.
Hamarosan véglegesíti a G20-ak égisze alatt működő Pénzügyi Stabilitási Testület (FSB) azokat a szabályokat, amelyek alapján a világ 30 legnagyobb bankjának az eddiginél még szigorúbb követelményeknek kell megfelelniük - írja a Reuters.
A pénzügyi válság óta elindult szabályozási lavina lecsillapodhat, a pénzintézetek felett lebegő bizonytalanságok idén megszűnhetnek - mondta a Financial Timesnak William Coen, a Bázeli Bizottság főtitkára. Egyes szabályokon még finomítani kell, de a bázeli szabálykönyv belátható időn belül véglegessé válhat.
A világ legnagyobb bankjainál még mindig hiányzik 305 milliárd eurónyi biztonságos eszköz ahhoz, hogy a bázeli szabályoknak megfeleljenek 2019-re - írja a Financial Times. A rövid távú sokkokkal szembeni védelemhez ennyi kellene Bázel szerint.
A Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság 2014. október 31-én véglegesítette a 2008-as pénzügyi válság tapasztalataira reagálva kialakított, hosszú távú likviditási kockázatokat kezelő Nettó Stabil Finanszírozási Mutatót (Net Stable Funding Ratio - NSFR). A mutató bevezetése arra ösztönzi a bankokat, hogy csökkentsék a mérlegükben megjelenő túlzott lejárati eltérést, azaz a hosszú eszközeiket ne rövid forrásokból finanszírozzák. Az új szabályozói eszköz megoldást nyújthat a hazai bankrendszerben felmerülő hosszú távú forint likviditási kockázatok kezelésére is.
A spanyol Santander bank 7,5 milliárd eurós tőkeemelésre készül, miközben kétharmadával csökkentik a fizetendő osztalékok mértékét. A nagy változások mellett a bank a külföldi akvizícióktól sem riad vissza, felröppent a pletyka, miszerint az olasz Monte dei Paschi is a spanyol pénzintézet kezébe kerülhet - írja a Financial Times.
A bázeli felügyelet terve szerint a bankok nem használhatnák a külföldi hitelminősítő ügynökségek minősítéseit a kockázattal súlyozott eszközérték meghatározásakor. Ezzel a lépéssel szeretnék a hatóságok elérni azt, hogy a bankok saját kockázatértékelési rendszereket fejlesszenek és azokra alapozzanak, amikor egy-egy portfólió kockázatosságáról döntenek - írja a Financial Times.
A Fed új tőkekövetelményre vonatkozó előírásai jelentős terhet jelentenek több nagybank mellett a JP Morganre is. Az előzetes adatok alapján a JP Morgan 22 milliárd dollárnyi tőkét kell, hogy képezzen annak érdekében, hogy teljesíteni tudja még a Bázel III-as szabályoknál is szigorúbb jegybanki előírásokat.
A globális, Bázel III. szabályrendszernél szigorúbb tőkekövetelményeket írna elő a Fed az amerikai bankok számára. Kedden kiderült, hogy a javaslatban 1-4,5%-os többlet-tőkekövetelmény szerepel, amelynek a Goldman Sachs és a Morgan Stanley lehet a legnagyobb vesztese.
Szigorú javaslattal állt elő a Fed, ugyanis a rendszerkockázatot jelentő amerikai nagybankokra még a nemzetközi sztenderdeknél is szigorúbb tőkeképzési szabályok vonatkoznának. Ez többek között a JP Morgant, a Goldman Sachsot, a Morgan Stanleyt és a Citigroupot is érintené.
Szigorítaná a bankok tőkeképzési feltételeit a bázeli székhelyű Pénzügyi Stabilitási Testület (FSB). A tervek szerint a rendszerkockázatot jelentő nagybankoknak a kockázattal súlyozott eszközeik 16-20%-át kell majd tőkében és felmondható (likvidebb) kötvényekben tartaniuk. A javaslatot a tervek szerint 2015-ben véglegesítenék és a bankoknak 2019-től kezdve kellene kötelezően is alkalmazniuk - írja a The Wall Street Journal.
Az árnyékbankrendszer GDP-arányos mérete világszinten már közel a válság előtti szintre emelkedett, miközben a hagyományos bankok részesedése a világ pénzügyi eszközeiből újra csökkent - számolt be a Financial Times.
A Fed olyan új szabályozást készít elő, amely a globális szabályoknál szigorúbbakat állapítana meg a bankok tőkéjére, likviditására és tranzakcióira - írja a Reuters.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
