Donald Trump bejelentette, hogy felfüggeszti az Egyesült Államok Dél-Afrikának nyújtott pénzügyi támogatását a földkisajátítási törvény miatt, amely szerinte tisztességtelen földelkobzásokat eredményez. A döntés azonnali piaci hatásokkal járt, a dél-afrikai rand gyengült, miközben a lépés tovább fokozhatja a két ország közötti politikai feszültségeket.
Senki sem kételkedik abban, hogy Donald Trump megválasztott amerikai elnök adminisztrációja kevés tiszteletet fog tanúsítani a multilateralizmus iránt. Még az olyan, globálisan orientált leendő stábtagok, mint a pénzügyminiszter-jelölt Scott Bessent is úgy vélik, hogy a nemzetközi intézményekkel való együttműködés célja a „győzelem”. Ezen elgondolás szerint Amerikának részt kell vállalnia a nemzetközi ügyekben, de csak úgy, hogy a saját érdekei ne sérüljenek.
Indonézia hivatalosan is csatlakozik a feltörekvő gazdaságok szövetségéhez, a BRICS-hez. A brazil kormány hétfői bejelentése szerint a világ negyedik legnépesebb országa teljes jogú tagként vesz részt a jövőben a Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát és Dél-Afrikát tömörítő szervezet munkájában.
Nem meglepő, hogy a BRICS-országok élen járnak a digitális eszközökkel kapcsolatos kísérleti projektekben, amelyek felboríthatják a fennálló Bretton Woods-i rendet. Ezzel az ellenséges vízióval szembeni legígéretesebb alternatívaként azonban egy egyszerű megoldás adódhat: tartsuk meg a Nyugat által dominált pénzügyi architektúrát, de korszerűsítsük a határokon átnyúló fizetéseket biztosító rendszert.
Az orosz elnök bejelentette, hogy Oroszország a BRICS-országokkal és más partnerekkel közösen mesterséges intelligencia fejlesztésébe kezd, ezzel kihívást intézve az Egyesült Államok jelenleg megkérdőjelezhetetlen vezető szerepe ellen ezen a kulcsfontosságú technológiai területen. A kezdeményezés célja egy nemzetközi szövetség létrehozása, amely lendületet adhat az AI-fejlesztéseknek.
Nem valószínű, hogy a középhatalmak, mint India, Indonézia, Brazília, Dél-Afrika, Törökország és Nigéria saját tömböt hoznak létre, mégis jó helyzetben vannak ahhoz, hogy számos sürgős fellépést igénylő nemzetközi kérdésben vezető szerepet töltsenek be. Ezzel egy olyan jövőképet kínálhatnak fel a világgazdaság számára, amely nem függ sem Amerika, sem Kína hatalmától és jóindulatától.
Az oroszországi Kazanyban októberben megrendezett BRICS-csúcs, mint ahogy minden csúcstalálkozónál ez megszokott, jórészt a fotózkodás jegyében telt. A csúcs másik fő történése is inkább szimbolikus volt, mint érdemi: az orosz pénzügyminisztérium és a központi bank bemutatta a „nemzetközi monetáris és pénzügyi rendszer javításáról” szóló jelentését, amely alatt az orosz tisztviselők nyilvánvalóan azt értették, hogy „alternatívát kell találni a fegyverként használt dollárral szemben”.
Donald Trump ismét a dollár globális dominanciáját vette védelmébe, figyelmeztetve a Brics-országokat, hogy 100%-os vámokat vetne ki a Kína és Oroszország vezette szövetség tagjaira, ha valutaalternatívát teremtenének a dollár helyett. Az Egyesült Államok volt elnöke szerint a dollár elvesztése a világgazdasági vezető szerep elvesztésével érne fel, ezért semmilyen agresszív lépéstől nem riad vissza.
Donald Trump 100 százalékos vámokkal fenyegette meg a BRICS-országok tömörülését, miután felmerült, hogy közös valutát hoznának létre. Az Egyesült Államok megválasztott elnöke kemény fellépést ígér a dollár dominanciáját veszélyeztető törekvésekkel szemben - tudósított a CNN.
Vlagyimir Putyin orosz elnök és Recep Tayyip Erdogan török államfő vasárnap telefonon egyeztettek a két ország közötti kapcsolatokról, írja a Bloomberg.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter arról panaszkodott, hogy az Oroszország elleni nemzetközi szankciók miatt még a baráti országokban is képtelen tankolni a magángépét – írta meg a Moscow Times.
Kína és India váratlanul bejelentette az október végi BRICS csúcstalálkozó ideje alatt, hogy lépéseket tesznek a megoldás felé a vitatott himalájai zónában, ahol 2020-ban véres összecsapások alakultak ki. Eleinte csak a csapatok visszavonásáról tájékoztatták a nyilvánosságot, majd később az újrainduló járőrözésről is hírt adtak. A húzással nem egy négy éve tartó konfliktus indult el a megoldás irányába, hanem egy több évtizede tartó feszült helyzetben történtek lépések. Az eredményeket viszont egyelőre nem szabad túlértékelni, mivel a háttérben húzódó okok ennél jóval nagyobb veszélyek sorát leplezhetik el.
Budapesten lesz jövő héten a nyugati világ csúcstalálkozója, 45-47 állam- és kormányfő érkezik a magyar fővárosba - közölte Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
António Guterres ENSZ-főtitkár a héten találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, ami miatt Ukrajna azonnal hivatalos úton is jelezte elégedetlenséget. A nemzetközi szervezet diplomatája ugyan azzal védekezik, hogy a kijevi béketervek mellett állt ki, Kijev szerint a találkozó súlyos bizalomvesztést okozhat.
Egy az ukrán elnöki hivatalhoz közel álló forrás szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elutasította António Guterres ENSZ-főtitkár ukrajnai látogatását, miután az részt vett az Oroszországban rendezett BRICS-csúcson – írja a The Kyiv Independent.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a Kazanyban tartott Brics-csúcstalálkozón új rendszer bevezetését javasolta a nemzetközi fizetéseknél, hogy megkerüljék az USA által dominált globális pénzügyi rendszert. Putyin élesen bírálta a nyugati országokat, mondván, hogy a dollárt „fegyverként” használják, és a szankciók aláássák a dollár iránti bizalmat – írja a Financial Times.
Cikkünket folyamatosan frissítjük az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.
Végére járnak a kiszivárogtatásnak.
Fokozódik a kínai-indiai verseny.
Az egyetemi tanár, ex-jegybankár a Checklistben értékelte Trump legújabb vámjait.
Hogy tudunk-e még versenyezni a lengyel vagy a nyugat-európai agrártermékekkel, az is kiderül az Alapvetés podcast új műsorából.
Beindult a jogi csűrés csavarás.
