A NASA hamarosan útjára indítja az Europa Clipper űrszondáját, amelynek célja a Jupiter Europa nevű holdjának feltérképezése. A tervek szerint október 10-én útnak induló, nagyjából 30 méteres űrszonda, a NASA eddigi legnagyobb, bolygóközi útra indított eszköze lesz. Az utazás apropója, hogy közelebbről is megvizsgálják vele a fagyott óceánokkal borított holdat, amely a tudósok szerint a legjobb hely arra a Naprendszerben, hogy az élet nyomati keressék rajta - írta meg a Mashable.
A Föld ideiglenes kísérőt kap egy apró aszteroida formájában. A 2024 PT5 jelű égitest mindössze két hónapig marad bolygónk közelében, mielőtt visszatérne az aszteroidaövbe - írta a space.com.
Ma délután a SpaceX által útnak indított Polaris Dawn misszió két tagja, Jared Isaacman és Sarah Gillis sikeresen végrehajtották az első privát űrsétát, így ők voltak az elsők, akik nem hivatásos űrhajósként tettek sétát az űr vákuumában.
A NASA New Horizons űrszondája fontos méréseket végzett az univerzum fényességéről, ami segíthet megerősíteni a világegyetem felépítéséről szóló elméleteket. A kutatók eredményeiket a The Astrophysical Journal című folyóiratban tették közzé - írja a Live Science.
Szimulációk szerint a NASA 2021-ben indult aszteroidaeltérítő küldetése során véletlenül létrehozhatott egy meteorzáport, amely a Marsot és a Földet is elérheti. Az űrben sodródó részecskék a kutatások szerint hét év alatt érhetik el a Földet, azonban várhatóan túl kicsik ahhoz, hogy azok meteorként megfigyelhetőek legyenek - írta meg az IFLScience.
A jövőbeli, embereket is szállító Mars-expedíciókra készülve sokat foglalkoztatja a tudósokat a bolygó lehetséges terraformálása. A Chicagó-i Egyetem kutatói egy új ötlettel álltak elő a probléma megoldására: javaslatuk szerint apró vas- és alumíniumforgácsot juttatnának a Mars légkörébe, amellyel az élethez megfelelő hőmérsékletűvé tehetnék a fagyos égitestet - számolt be a New Scientist.
Kínai tudósok eddig nem látott áttörést értek el a Holdfelszín kutatásában: a Csang'e-5 űrszonda által gyűjtött talajmintákban molekuláris formában találtak vizet. Ez az első alkalom, hogy fizikai mintákban mutatták ki a H2O jelenlétét a Hold olyan részén, ahol korábban nem feltételezték annak létezését – írta meg a CNN.
Július 30-án hajnali fél négykor szabad szemmel is látható csillagászati jelenséget lehet majd megfigyelni a keleti égbolton, ahol öt égitest, a Fiastyúk csillaghalmaz, a holdsarló, a Mars, a Jupiter és a Bika csillagkép vörös csillaga, az Aldebaran kerül közel egymáshoz.
Egy nemzetközi tudóscsoport meglepő felfedezést tett a Csendes-óceán mélyén: több ezer méterrel a felszín alatt, krumpli alakú fémgócok oxigént termelnek. A Nature Geoscience című folyóiratban közzétett eredmények alapjaiban rengethetik meg az oxigén keletkezésének eddig elfogadott tudományos elméleteit - tudósított a Cnbc.
Tudósok szimulációi szerint nagyjából 15 kilométer vastag, tömör gyémántréteg lehet a Merkúr felszíne alatt, amely több rejtélyes jelenséget is megmagyarázhat a Naprendszer legkisebb bolygójával kapcsolatban - írka a LiveSciene egy nemrég megjelent tanulmány alapján.
Csillagászok foszfin és ammónia molekulákat találtak a Vénusz felhőiben, amelyek a kutatók szerint akár életformák jelenlétére is utalhatnak a Naprendszer második bolygóján - számolt be a The Guardian.
A Hubble űrtávcső segítségével a csillagászok felfedezték a Földhöz legközelebb lévő köztes tömegű fekete lyukat. A Tejútrendszerben elhelyezkedő objektum mintegy 18 ezer fényévre található bolygónktól - írja a Space.com a kutatócsapat frissen megjelent tanulmánya alapján.
Véget ért a NASA egyéves szimulációja, amely során négy önkéntes élt 12 hónapon keresztül egy marsi viszonyokat modellező környezetben - számolt be az AP News.
A következő öt évben várhatóan átlépi majd a bolygónk hőmérséklete a „másfél százalékos” határt, ami a klímaváltozás elleni harcban súlyos vereséget jelent – idézi az ENSZ jelentését a CNBC.
Kedden szoros együttállásban lesz látható a Naprendszer legnagyobb és legkisebb planétája, a Jupiter és a Merkúr. A különleges együttállás megfigyelésére a Svábhegyi Csillagvizsgáló rendhagyó nappali programmal készül - közölték a szervezők hétfőn az MTI-vel.
A csillagászok évek óta keresik a Naprendszeren kívüli, légkörrel rendelkező sziklás bolygókat - ezeket a tulajdonságot alapvető fontosságúnak tartják ahhoz, hogy életnek adhassanak otthont - írja a Reuters. Most úgy tűnik, végre találtak egyet: csillagász kutatók szerdán közölték, hogy egy "szuperföldet" találtak. Ám úgy néz ki, hogy az olvadt kőzetből álló felszínnel rendelkező bolygó nem lesz lakható.
Most az informatikai rendszerrel vannak gondok.
Kevesebb támogatást veszítenek, mint korábban lehetett gondolni.
Miközben emelkedik a betegek száma.
Friss tanulmány bizonyítja.
Tovább ömlik a pénz a fosszilis iparba.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
