A szolgáltatás- és termékfejlesztés terén az agilitás megjelenése számtalan új projektmenedzsment módszertan létrejöttét eredményezte. Ezek közül kiemelkedik például a Design Sprint, ami egy időben korlátozott, ötfázisú folyamatban tervezői gondolkodást alkalmaz azzal a céllal, hogy csökkentse a kockázatot egy új termék, szolgáltatás vagy funkció piacra kerülésekor. Ez mára bevett gyakorlattá vált, a nagyobb cégeknél már mindenütt futnak ilyen projektek. De miért érdemes és hogyan lehet ezt a fajta tervezői gondolkodásmódot egyéni szinten alkalmazni? Hogyan válhat az önreflexió és a pozitív pszichológiai eszközök használata a mérnökök és a gazdálkodási szakemberek számára is inspirálóvá? Milyen módszerek segíthetnek azoknak, akik eljutottak egy szintre a saját munkájukban, viszont szeretnének szintet lépni, felkészülni, tudásban, tapasztalatban, önismeretben, networkingben? A design, vagyis tervezői gondolkodás módszertanáról és lehetőségeiről a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) oktatóival beszélgettünk.
Nemzetközi szinten egyre több vállalat és pénzügyi intézmény indul el a fenntartható működés útján, a 2050-es klímacélok eléréséhez szükséges energetikai és infrastrukturális átállás azonban az új szemlélet bevezetése mellett komoly kihívásokat is tartogat például az információk szolgáltatása és kezelése területén. Bethlendi András, a BME GTK Pénzügyek Tanszékének tanszékvezetője, egyetemi docense szerint a vállalati információk hiánya az egyik legnagyobb gátja a zöld pénzügyeknek, de általában véve a fenntartható vállalati működés elterjedésének is. A pénzügyi kultúrán túl kell lépni, és az ökokultúrát is terjeszteni kell vele párhuzamosan. A zöld pénzügyi termékek hatásának kiértékelésekor pedig körültekintően kell eljárni, mert a terméktől elvárt CO2 hatás és a tény eredmények akár jelentősen is eltérhetnek. A kérdéskör vizsgálata mára teljesen multidiszciplinárissá vált.
A gyorsan változó digitális környezetben az üzleti érdekek felismeréséhez és a jó döntések meghozatalához a vállalkozói szemlélet megléte mellett elengedhetetlen a naprakész tudás. A költségek és a várható haszon elemzésen túl egy nagyvállalat informatikai stratégiájának megalkotásához és a digitalizációs transzformáció megvalósításához nem csak a technológiák jövőállóságát kell ismerni, az ahhoz fűződő kockázatokat is fel kell tudni mérni. Az információs területen a menedzseri döntések ráadásul másképp alakulnak, mint a hagyományos kérdésekben. „A digitalizációs környezetben azok az alapvető költségalapú megközelítések, amiket korábban, a digitalizáció előtt alkalmaztunk, nem működnek” – mondta el a Portfolio-nak Kis Gergely, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem adjunktusa. Éppen ezért sok éves vállalati karrier és már elért vezető beosztás után is van értelme elvégezni egy MBA képzést, ahol a cégen belüli újítások megvalósításához szükséges belső vállalkozói szemlélet is elsajátítható.
Példaértékű együttműködés született a Bosch és a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem között, idén tavasszal adták át az egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karán az Innovatív Járműtechnológiák Kompetencia Központot. A szereplők együttműködése már 15 éves múltra tekint vissza, azonban a jelenlegi beruházás új mérföldkőnek számít, egyben dimenzióváltást is jelent, hiszen a diákok és az oktatók egyaránt a legmodernebb eszközökkel kísérletezhetnek a laborban. A BME és a Bosch szakemberei olyan szimulációs és tesztelési környezetben dolgozhatnak, ahol az elektromos hajtáslánc, illetve részegységeinek működését az eddigieknél pontosabban tudják modellezni, és a közös kutatás-fejlesztési munka eredményeként az elektromos járművek működését még inkább tudják optimalizálni. Az új létesítményben folyó szakmai munka egyik első, és igen látványos eredménye egy harmadik szereplővel, a MouldTech Systems-szel közösen fejlesztett Alfa Tipo 184, egy, az ’50-es évek jellegzetességeit idéző Formula 1-es versenyautó újragondolt, elektrifikált változata, amely szeptemberben a müncheni IAA MOBILITY 2023 nemzetközi autóipari kiállításon, a HIPA standján is bemutatkozott.
Karokon átívelő egyetemi ökoszisztémát hoz létre a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, amely az intézmény széleskörű kutatási tevékenységére épül. A BME a hazai egyetemek közül nemcsak a Horizon Europe pályázatok elnyerésében kiemelkedő, de kiemelten foglalkozik inkubátor tevékenységgel is. Az egyetem legújabb spinoffjai az önvezető járművek tesztelésében és szoftveres irányításában hozhatnak áttörést.
A brit QS (Quacquarelli Symonds) globális egyetemi rangsorában a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem a mérnöki tudományok terén a 224. helyen végzett. A magyar felsőoktatási intézmények közül az ELTE két tudományterületen, a Semmelweis Egyetem pedig az orvosi képzések területén került be a világ TOP 300 legjobb intézménye közé. A listát idén az amerikai MIT, a brit University of Cambridge és a szintén amerikai Stanford University vezetik, az Oxford azonban lecsúszott a dobogóról.
Az MIT REAP elnevezésű programjára a világ minden pontjáról évente csupán 8 régió csapatát veszik fel, annak érdekében, hogy az ott megszerzett tudással segítsék hazájuk innovációs képességének növelését. A BME az USA-ban megszerzett tudást beépíti a Master of Business Administration képzésébe is, amelyben a Magyar Nemzeti Bank támogatása mellett, olyan piaci partnerek segítik, mint Magyarország vezető orvosdiagnosztikai műszerfejlesztő cége, a 77 Elektronika Kft. A kétéves kurzus a szakterületi szereplők közötti párbeszéd megteremtésén, a jó gyakorlatok átadásán, és a szakmai mentoráláson keresztül segíti elő a hallgatók innovációs képességeinek, kultúrájának erősítését. A Portfolio Bayer Gábort, a 77 Elektronika Kft. K+F területének vezetőjét és Nemeslaki Andrást, egyetemi tanárt, a BME Menedzsment Tanszék vezetőjét, az MBA képzés szakfelelősét kérdezte a MIT REAP program részleteiről, a hazai innovációs környezet hiányosságairól és az MBA képzésben rejlő lehetőségekről.
A Horizon Europe keretrendszerbe tartozó Európai Kutatási Tanács pályázatán azok a kutatók nyerhetnek el támogatást, akik már saját kutatócsoporttal és kiemelkedő sikerekkel rendelkeznek, melyek folytatása újabb világszínvonalú eredményeket ígér. Három hónap alatt már a második műegyetemi pályázat nyert el több millió euró értékű támogatást, a közel 1,3 milliárd forintnyi kutatási forrást bizonyos kvantumkémiai kísérletek virtuális modellezésének fejlesztésére, valamint a mai számítógépektől radikálisan eltérő elven működő új, ultragyors számítógépek létrehozására fordítják.
A jövő döntéshozóit készíti fel a vállalati digitalizációt meghatározó lépésekre a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem MBA képzése. A program során a hallgatók informatikai stratégia megalkotására, és egy nagyvállalat digitalizációs transzformációjára is fel tudnak készülni. A megszerzett tudás bárhol a világon alkalmazható.
A hallgatók vállalkozói szemléletformálását tűzte ki célul a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának (BME GTK) Master of Business Administration (MBA) vállalkozásfejlesztési specializációja.
A hazai mérnökképzés minőségének megtartása és erősítése stratégiai érdek, hiszen ettől függ, hogy a nagyvállalatok Magyarországot választják-e beruházásaik helyszínéül, és a kkv szektor megerősödése sem lehetséges a hazai szakemberek magas hozzáadott értéke nélkül – mondta Czigány Tibor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) rektora. A felvételizőknek november 25-én a BME Nyílt Napon bemutatkozó intézményben az oktatás célja, hogy olyan tudást és képességeket szerezzenek a hallgatók, amellyel nem csak a jelen kihívásaira képesek választ adni, hanem a tíz-húsz év múlva felmerülő problémákat is meg tudják oldani. A felsőoktatási piacon nagy a verseny, de a külföldi egyetemek elszívó ereje is látványos. A hazai mérnökökre ugyanakkor nagy az igény, a kezdőfizetések messze meghaladják az országos átlagot. Az egyetem és a versenyszféra közötti kapcsolat igen erős, de félő, hogy a vállalatok már ideje korán, a diploma megszerzése előtt a felsőoktatás elhagyására ösztönzik a diákokat, pedig hosszabb távon megérné számukra a magasan képzett mérnökök megtartása. A Portfolio a hazai mérnökképzés kihívásairól, a felsőoktatási rangsorok helyéről és jelentőségéről, a nemzetközi versenyről és az alapítványi modellváltás lehetőségeiről kérdezte az intézmény rektorát.
A betonozás építőipari folyamatait megújító, innovatív egységgel mutatkozott be a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Az intézmény Építőmérnöki Karának Építőanyagok és Magasépítés Tanszéke által átadott Betonnyomtatás Műterem egy jövőbemutató projekt eredménye.
Új felhívást írtak ki az európai közbeszerzési értesítőben a BME innovációs központjának tervezésére, mely a BME V2-es oktatási épülete és Goldman-menza helyén épülne fel - vette észre az Építészfórum. Egy nyílt közbeszerzést már tavaly októberben kiírtak, azonban az végül eredménytelenül zárult.
Az „Atmoszférikus Áramlások Laboratórium kialakítása” című projektben a BME kutatómérnökei a Magyarország legnagyobb kutatási célú szélcsatornájának helyet adó AE épületben alakítottak ki korszerű laboratóriumot épület- és környezeti aerodinamikai vizsgálatokra.
A balatonfüredi BME Tudáscentrumban megtartott Innovációs Nap és Kompetenciavásáron szó volt a 6G technológia kihívásairól és üzleti lehetőségeiről, a világ első távközlési hálózatáról a Holdon, ipari metaverzumról és a nemzetközi kutatói együttműködések és hatékony pályázati partnerségek elősegítéséről.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) 2017 óta évente megrendezi Innovációs Napját, melynek célja, hogy demonstrálja a jelenlegi ipari együttműködéseket és, felkeltse a jövőbeni egyetemi partnerek érdeklődését a BME-vel közös együttműködési lehetőségekre. Az egyetem tavaly a legtöbb pályázatot nyerte el az európai kutatás és innováció támogatására kiírt uniós keretprogramból, a Horizon 2020-ból, az elnyert támogatási összeget tekintve pedig a második legsikeresebb volt. Hogy milyen eszközökkel igyekeznek fenntartani ezt az eredményt és tovább növelni az intézményben rejlő innovációs potenciált, arról a BME Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ (FIEK) igazgatóját, Joó Attilát, és a FIEK vezető európai pályázati tanácsadóját, Schenk Borbálát kérdezte a Portfolio.
Kihirdette a kormány a közlönyben.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
