Az Allianz Hungária bejelentette: a blokklánc-technológiát és okosszerződéseket utasbiztosításaiban, repülőgépjáratok törlése esetén hasznosítják - derül ki a biztosító közleményéből.
A Múzeumi világnapon a Magyar Nemzeti Bank új mobilapplikációt indít, mely a Pénzmúzeum játékos és szakmai tartalmakkal rendelkező mobil felületeként, valamint digitális érmeregiszterként is funkcionál majd. A magyar jegybank az innovatív kezdeményezés keretében egy privát blokklánc alapú dedikált NFT (Non-Fungible Token, ún. nem helyettesíthető token) platformot hozott létre, ami világszinten is újdonságnak számít - derül ki az MNB közleményéből.
A Robinhood Financial csütörtökön hivatalosan is elérhetővé tette a kriptopénz tárcáját, annak a több mint 2 millió ügyfélnek, akik felkerültek a digitális szolgáltatás várólistájára.
A Meta virtuális tokeneket és kriptovalutákat vezet be alkalmazásaiba azzal a céllal, hogy ezeket az alkotók jutalmazására, valamint hitelezésre és egyéb pénzügyi szolgáltatásokra használja.
Az orosz-ukrán háborúban reflektorfénybe kerültek a kriptopénzek, hiszen ezeket a digitális pénzeket most sok szempontból élesben tesztelik, és fény derülhet arra, hogy vajon beváltják-e azt, amit a kriptoevangelisták ígértek velük kapcsolatban. Segítségükkel támogatni lehet a feleket a háborúban? Az oroszok megkerülhetik vele a szankciókat? Menekülőeszközként használható? Cikkünkben ezeknek a kérdéseknek jártunk utána.
A 2008-as gazdasági válság kirobbanásában komoly szerepe volt az értékpapírosításnak nevezett eszköznek, melynek lényege, hogy a bank a nála levő hitelek egy csoportját „becsomagolja” és értékesíti, így továbbadva a kockázatot. Ez a megfelelő szabályozás mellett a banki kockázatkezelés egyik remek eszköze, azonban ennek szabályozási háttere 2008-ban még hiányzott, a következmények ismertek. Azóta azonban nemcsak, hogy megtörtént a terület szabályozása, de az európai bankhatóságok szorgalmazzák is az eszköz meghonosítását, mert kiválóan alkalmas lenne a korona-válság miatt bajba jutott cégek megsegítésére.
Ukrajna lerohanását követően számos ország ajánlott fel pénzügyi segítséget a nehéz helyzetbe került ország hadseregének. A védelmi erők minden támogatást szívesen fogadnak, de a hivatalos álláspont szerint a kriptóban küldött adományokat el kell utasítaniuk.
A JPMorgan Chase, a Toshiba és a Ciena kutatói bejelentették, hogy kiépítettek egy kvantumkulcsos elosztóhálózatot, amely hatékony védelmet nyújtana a blokklánc-alkalmazásoknak a kvantumtámadások ellen.
A JPMorgan belépett a metaverzumba, és ezzel az első bankká vált, amely fiókot nyitott a Decentraland virtuális világában. A fiókban még egy tigrissel is találkozhatnak a felhasználók. Természetesen csak virtuálissal.
A 2020-as 5,2 milliárd dollárról 37,7 milliárd dollárra nőtt 2021-ben a fintech befektetések összértéke az Egyesült Királyságban. A Refinitiv Londoni Tőzsde általi akvizíciója és a szárnyaló kockázati tőke befektetések jelentősen növelték ezt az értéket.
320 millió dollárnak megfelelő kriptoeszközt loptak el hackerek a Solana és más DeFi hálózatokból, a Wormhole blokklánc hálózatokat összekötő kommunikációs híd jelentése szerint.
A világ első decentralizált pénzügyi hálózatokhoz kapcsolódó tőzsdén kereskedett alapja a következő hónapban fog elindulni Brazíliában, amely egy újabb felvonása a 10 ezermilliárd dolláros ETF iparág menetelésének a digitális eszközök piacán.
A kínai kormány 15 városi önkormányzatot és 164 további intézményt - beleértve cégeket, egyetemeket, kórházakat - jelölt ki a blokklánc technológia széleskörű tesztelésére.
A Google Cloud - a Google felhőinformatikai üzletága - bejelentette, hogy felállít egy digitális vagyoneszközökkel foglalkozó szakértői csapatot, a blokklánc-alapú platformok lehetőségeinek feltárása érdekében.
A bitcoin jóvoltából ismerhette meg a világ azt a technológiát, amely hamarosan egész iparágakat fog felforgatni. Bár úgy tűnik, maga a bitcoin nem fogja beváltani a hozzá fűzött reményeket, a blokklánc technológia mindent megváltoztat majd. A közvetítő szervezetek kiiktatására alkalmas eszköz pénzügyi jellegű instrumentumok mögöttes rendszereinek meghajtásával kezdte a pályafutását, így kézenfekvő, hogy a bankrendszert sem hagyja érintetlenül. A pénzügyi intézmények már felfigyeltek a blokklánc adta lehetőségekre, hiszen tudják, ha nem lépnek időben a decentralizált viszonyokat teremtő technológia, akár a status quójukat is megingathatja.
Bezár az egyik legnagyobb lopott bankkártyákkal kereskedő oldal a dark weben. Az üzemeltetők azt üzenték, hogy nem érdemes összeesküvés elméleteket gyártani a hirtelen távozásuk magyarázataképp, egyszerűen csak elfáradtak.
Egyre többen és többen kapják fel a fejüket a sokak által már az internet következő korszakaként emlegetett technológiai forradalomra, ami rövidesen alapjaiban forgathatja fel az eddig megszokott életünket. Természetesen a virtuális univerzumról, azaz a metaverzumról van szó - a legextravagánsabb víziók szerint bőven lehetséges, hogy pár éven belül gyakorlatilag az életünk minden aspektusát (munka, közösségi és társas élet) különböző "párhuzamos" univerzumokban fogjuk élni, és ez lehet hogy egyeseknek ijesztő, de lehet hogy inkább izgalmas, egy dolog azonban biztos: tech-óriások és kisebb fejlesztők tömegei ugrottak neki a virtuális valóságok megépítésének. Felmerülhet egy fontos kérdés: ha a metaverzumokban fogjuk élni az életünket, akkor nyilván ott is fogunk költekezni, de mégis milyen pénzből, milyen tranzakciókról van itt szó? Cikksorozatunk most következő részében azt járjuk körül, hogy jelenleg melyikek a még igencsak kezdetleges és kiforratlan metaverzum-koncepcióban a legfelkapottabb fizetőeszközök, hol lehet velük fizetni (és miért), illetve kriptobefektetőként hol lehet hozzájutni ezekhez a tokenekhez, ha egyszer úgy dönt az ember, hogy ki szeretné venni a részét a berobbanó metaverzum-őrületből.
Újabb kriptovilágból érkező, blokklánc alapú modell tesz szert egyre nagyobb népszerűségre az internetezők körében. Az új szervezetirányítási és befektetési modell lényege, hogy nélkülözi a központi hierachiát. A döntéseket a részvevők közösen hozzák, a működést és az ahhoz szükséges pénzügyi tranzakciókat pedig okosszerződések szabályozzák. A legtöbb kriptopénz mögött is ilyen szervezetek állnak, de számos egyéb alkalmazási területe létezik. A modell segítségével rövid idő alatt hatalmas vagyonokat lehet összegyűjteni, szinte bármilyen célból. A rendszernek azonban számos gyenge pontja akad, amit a csalók könnyen kihasználhatnak. Felmerül a kérdés, hogy DAO-nak nevezett modell a demokratizált szervezetek és befektetések ideáját valósítja-e meg, vagy csupán értelmetlen célokra, óriási tőkét felhalmozó, instabil pénznyelőkről van szó.