Az amerikai bankrendszer továbbra is stabil, és az amerikai kormányzat "minden szükséges lépést" megtesz annak érdekében, hogy továbbra is a világ legerősebb és legbiztonságosabb pénzügyi rendszere maradjon - mondta csütörtökön Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter.
Az amerikai bankszektor problémáit követően az elmúlt hetekben sokáig fennált az esélye, hogy hátraarcot fordít a Fed a szigorú monetáris politikájának, a piaci szereplők pedig már a legoptimistább forgatókönyvet kezdték el árazni a tőzsdéken, azaz, hogy már a júniusi kamatdöntő ülésen sor kerülhet az első vágásra. A befektetői bizalom helyreállása, valamint az optimizmus együttese azonban összességében kényelmesebb helyzetbe hozta a döntéshozókat, így könnyen lehet, hogy a piaci szereplők számításait alapvetően keresztülhúzza majd az amerikai jegybank. De mi is történik most a tőzsdéken? Valóban elszámították magukat a befektetők, és jöhet a fájó kijózanodás?
Európát nem érdekli a bankválság – fogalmazta meg blogján a befektetési szakember.
Egyre nőnek az aggodalmak az európai kereskedelmiingatlan-piac állapota miatt - írja a CNBC. Egyes elemzők szerint a márciusi bankválságokat követően egy esetleges tőkekiáramlás az ingatlanszektorban is erős visszaesését okozhat.
A kereskedelmi ingatlanok szegmense lehet a következő nagy aggodalomra okot adó terület az amerikai bankszektorban – írja a Reuters.
Lesznek még bankcsődök a közeljövőben, de a betéteseknek nem kell aggódniuk – nyilatkozta Warren Buffett, az egyik legismertebb befektető a CNBC-nek.
Az elmúlt másfél hónap turbulensre sikeredett a bankszektorban. Az Egyesült Államokban a 16. és a 29. legnagyobb bank ment csődbe, az SVB Financial Group és a Signature Bank, Európában a Credit Suisse háza táján voltak komolyabb gondok, ami miatt svájci nemzeti banki segítséggel felvásárolta a legnagyobb svájci bank, a UBS. Vajon ebben a kiélezett helyzetben a befektetőknek érdemes bankrészvényekben gondolkodniuk? Elképesztő kockázatot vagy óriási profitpotenciált vállalnak azzal, ha most bankrészvényekbe fektetnek?
Jelen elemzésem célja, hogy megvilágítsam három bank, a Silicon Valley Bank (SVB), a Signature Bank és a Credit Suisse márciusi bedőlésének hátterét. Kiindulópontom egy elméleti jellegű bankszakmai bevezető. A makropénzügyi környezet rövid bemutatását követően a bankszakmai áttekintés tanulságait alkalmazom előbb az amerikai SVB-re, majd a svájci Credit Suisse-re. Elemzésemet következtetésekkel zárom a monetáris politika és a bankszabályozás további alakulását illetően.
Az elmúlt hetek bankcsődjei sokaknak felhívták a figyelmét arra, hogy nem biztos, hogy egy helyen tartani a megtakarításokat a legjobb befektetési döntés, érdemes diverzifikáltabb megoldásban gondolkodni. A Silicon Valley Bank és a Signature Bank eseményei után rengetegen aggódni kezdtek, hogy a csődbe ment hitelintézeteknél tartott pénzeiket teljesen elveszíthetik, a jó hír azonban az, hogy egy amerikai intézménynek köszönhetően egy bizonyos szintig minden betétes kaphat kártalanítást.
Úgy tűnik, a tavalyi nehéz év után idén ismét előtérbe kerülhetnek az ESG-alapok, a friss számok alapján egyre több pénz érkezik ebbe a befektetésbe – számol be a hírről a Reuters.
A dotcom lufi óta nem látott egyik legnagyobb havi veszteséget könyvelték el a trendkövető alapok márciusban, a bankválság által kiváltott piaci zavarok miatt – írja a Financial Times.
Európa tanult az előző pénzügyi válságból, a bankok így sokkal erősebb helyzetben néznek szembe a kihívásokkal, de az Egyesült Államokról ugyanez nem mondható el – véli Valerio De Molli, a The European House – Ambrosetti pénzügyi tanácsadószervezet vezérigazgatója.
Eluralkodott a pánik a bankpiacon, így egyre többen sürgetik a pénzintézetek kötelező likviditási tartalékaival kapcsolatos szabályok szigorítását. A kérdés nemcsak az amerikai bankok esetében kerül elő, hanem a már most sokkal szigorúbb szabályozási környezetben működő európai bankoknál is. Hiába van azonban szándék a pénzügyi szektor rövidebb pórázon tartására, kétséges, hogy mindennek milyen hatása lenne, és valóban megvalósul-e.
Németország legnagyobb, Európa nyolcadik legnagyobb bankját, a Deutsche Bankot vették célba a spekulánsok a svájci Credit Suisse egy héttel ezelőtti megmentése után. Csütörtök estére a bank csődkockázata (CDS-felára) ugrott meg, majd pénteken a részvényárfolyama esett a mélybe. Természetes pszichológiai jelenség, hogy a pénzügyi fertőzési félelmek idején a bankrendszer leggyengébb láncszemét keresi a piac, de most mintha mellélőtt volna: elmúlt évtizedes története és publikus számai alapján a Deutsche Bank valóban az európai bankrendszer beteg embere volt, de ma már messze nem az.
Joe Biden elnök pénteken azt mondta, hogy a szövetségi betétbiztosítást a 250 ezer dollár feletti betétekre is igénybe lehet venni, ha más amerikai bankok csődbe mennek. De szerinte a közepes méretű amerikai bankok túl fogják élni a szektorban tapasztalható feszültségeket.
Szakadtak a mai kereskedésben a Deutsche Bank részvényei, a CDS-felára pedig megugrott, miután az európai bankszektor stabilitása miatt kialakult aggodalom ezúttal a német bankra zúdult rá. Sok elemző nem tudta hova tenni, hogy miért pont a Deutsche Bank lett a célpont, amely sorozatban 10 nyereséges negyedévet zárt és erős tőkepozícióval rendelkezik.
Az Európai Unió bankszektora rugalmas, erős tőke-és likviditási pozíciókkal rendelkezik, tanult a régió az előző pénzügyi válságból - foglalhatók össze az uniós vezetők nyilatkozatai a brüsszeli EU-csúcson az európai bankszektor egészségi állapotával kapcsolatban.
Olaf Scholz német kancellár szerint nincs ok aggodalomra a Deutsche Bank miatt – írja a Bloomberg azt követően, hogy a német bank részvényei ma nagyot zuhantak.
A bankpánik-Fed-pivot birkózógép egy érdekes részvénypiaci jelenség, amelynek első hatásait az elmúlt bő két hétben már meg is figyelhettük. Utoljára 2007-ben és 2008-ban láthattunk hasonlót. Az egész helyzetben az a nagyon érdekes, hogy ha sikerül karanténba zárni a pénzügyi fertőzés potenciális okozóját, akkor sokszor jó időszaka jön a következő hónapokban a részvénypiacnak, mert tud a lazább monetáris pályára koncentrálni. Persze 2008 szeptemberében láttuk azt is, amikor nem sikerült felállítani a pénzügyi karantént.
A bankválság nem bug, hanem feature, visszatérő velejárója a bankrendszer jelenlegi működésének, amelyben összekeveredik a biztonságos pénzmegőrzés és a tranzakciókra szolgáló pénz kezelése a kockázatos hitelezéssel – írja blogján Zsiday Viktor befektetési szakember, aki szerint mielőbb be kellene vezetni a digitális jegybankpénzt, amely mindezt orvosolhatná.
Postán és elektronikusan is értesítik az érintetteket.
Több frontról érkező nyomás alatt a járműipar, nagy kérdés, mi lesz ebből
Elvileg erről is volt szó tegnap.
Rengeteg harckocsi lehet érintett.
Nagy kérdés, hogy lehet-e jó minőségű kávét fenntartható módon előállítani.
Erről is kérdeztük Török Zoltánt, a Raiffeisen Bank vezető elemzőjét.
Az Európai Bizottság elnöke a háttérben fontos lépéseket tett.
