Szeptemberben új csúcsra emelkedett az alapokban kezelt vagyon, 1-2 hónapon belül az 5500 milliárd forint is meglehet. A hónap során a részvényindexek estek, összességében az alapok 4,3 milliárd forintot vesztettek, miközben 60 milliárd érkezett az alapokba. A pénzpiaci alapokat adták a befektetők, a visszatekintő hozamok esése a kötvény- és vegyes alapok felé tereli a lakosságot.
Az új történelmi csúcs a hazai alapkezelési szektorban nem is lehetett kérdéses júliusban, a befektetők jóvoltából az alapokhoz 85,5 milliárd forint érkezett be. A befektetési környezet viszont nem volt túl jó a hónap során, a kezelt vagyon csak emiatt 11 milliárd forinttal csökkent volna, de az összesítés még így is pozitív volt. A statisztikák alapján a kötvény- és a vegyes alapok mentek igazán, míg a pénzpiaci alapokból nagyobb összeg áramlott ki. Egyelőre töretlen a népszerűség, de ez csak akkor lesz fenntartható, ha sikerül versenyképes hozamokat elérniük az alapkezelőknek.
Megint bebizonyosodott, hogy a részvénypiacokon rövid távon jó érzékkel nagyot lehet nyerni, 2014 első felében egy indiai részvényalappal akár 30% feletti hozam is elérhető volt. Persze nem árt nyitott szemmel járni, hároméves időtávon a Portfolio gyűjtése szerint az alapok 41%-a veszteséget hozott. Az is igaz viszont, hogy a kockázatokat is figyelembe véve az utóbbi években a legjobb döntést azok hozták, akik amerikai piacra fókuszáló alapba tették a pénzüket. Továbbra is elmondható, hogy a lakosság széles köre a részvényalapok helyett inkább a vegyes alapokkal próbálkozik, ha nincs megelégedve a befektetéseinek a teljesítményével. Idővel azonban a hozamvadászat a legkockázatosabb alapkategória előtt is megnyithatja az utat.
Már sorozatban 21. hónapja érkezett friss tőke a hazai befektetési alapokba a múlt hónapban, a nyilvánosságra került adatok szerint 109 milliárd forinttal nőtt a kezelt vagyon. Lassan 5200 milliárd van az alapokban, a legnagyobb részesedéssel a pénzpiaci-, a kötvény- és az abszolút hozamú alapok bírtak. Június több meglepetéssel is szolgált, például a részvényalapokba majdnem kétszer akkora tőkebeáramlás érkezett, mint az abszolút hozamú alapokba. A piaci folyamatok azt mutatják, hogy a lakosság hozamvadászata egyre nő.
Kétszámjegyű hozamokkal is megörvendeztethette a befektetőket néhány alap az utóbbi fél évben, a biztonságosságukról híres pénzpiaci alapok viszont a legjobb esetben 1,3-1,4%-ot értek el év vége óta. A lakosság körében a betétek helyettesítőjeként ismert eszközök átárazódása most is zajlik, hiszen a betéti kamatok és a rövid pénzpiaci hozamok is 2% alatt találhatók, és a portfóliókat viszonylag gyorsan meg kell újítani. A vagyonkezelők lehetőségei korlátozottak, esetleg az alapkezelési költségek csökkentésével lehetne fentebb tornászni a nettó hozamokat. A tőkeáramlási adatok azt mutatják, hogy a lakosság is kezd magának alternatívákat keresni, a magasabb hozammal kecsegtető alapok iránt nőtt meg a kereslet.
A kötvényalapokba érkezett a legtöbb pénz az utóbbi két évben, a lakosság 620 milliárd forintot helyezett el az alapokban a június végével záródó időszakban. A legnagyobb vételek 2013 első félévére estek, de 2014 eleje is nagyon jól sikerült értékesítési szempontból. Ez nem is lehet csoda, hiszen az alapok visszatekintő hozamai kimagaslók, fél év alatt akár 12%-ot is meg lehetett keresni egy feltörekvő piacokra fókuszáló alappal. Miközben ahhoz sem férhet kétség, hogy aki az utóbbi években kötvényalapban tartotta a pénzét, az nagyon jól járt. Nem árt azonban az óvatosság, az abszolút hozamú alapokhoz hasonlóan itt is óriási különbségek voltak az alapkezelők között. Ráadásul a hozamcsökkenési lehetőségek is korlátozottak, a kétszámjegyű teljesítményeket elfelejthetjük.
Az abszolút hozamú alapok a lakosság népszerűségi listájának élén állnak, 2014 közepén már 650 milliárd forint hevert az alapokban, miközben fél éve ennél 166 milliárddal alacsonyabban állt a számláló. A különösen a vagyonosabb ügyfelek körében keresett befektetéssel nem mindenki robbantott bankot, fél éves időtávon elérhető volt 13,7%-os hozam, de 10%-os bukó is. Hosszabb távon még ennél is érezhetően nagyobb eltérésekre derült fény, miközben tanulságos, hogy a szereplők fele tudta csak a referenciaindexet felülteljesíteni. Ráadásul a portfólió-menedzserek helyzete csak nehezedik, ahogy egyre szűkülnek a piacon a jó vételi lehetőségek.
Májusban újabb rekord dőlt meg, sorozatban 20. hónapja érkezett friss pénz a hazai alapokba, a teljes vagyon már megközelíti az 5070 milliárd forintot. A részletes adatokból viszont kiderült, hogy mégsem olyan fényes a kép, múlt hónapban a tőkebeáramlás csak 15 milliárdot tett ki, miközben a hozamok 34 milliárdot. Több alapkategóriából is nagyobb összeget vontak ki, és az abszolút hozamú alapok népszerűsége is megcsappant.
A lakosság slágertermékei 2013-ban a befektetési alapok voltak, a népszerűségük januárban is kitartott, a friss statisztikák szerint 2013 márciusa óta nem érkezett ekkora tőkebeáramlás a szektorba. Közel 164 milliárd forint volt a nettó értékesítés, a legtöbb pénz a kötvény-, az abszolút hozamú- és a vegyes alapok vagyonát gyarapította. Az alacsony kamatkörnyezetben a betétek helyett alternatívát kereső ügyfelek a befektetési alapokat találják meg, a bankok értékesítési stratégiáját látva nem is lehet a tendencia megtörésére számítani. Még akkor sem, ha az alapok visszatekintő hozamai tovább csökkennek.
Rendkívüli éven van túl a hazai megtakarítási piac, a lakosság az egyre alacsonyabb kamatkörnyezetben - többek között betétekből - értékpapírokba mozgatta át a vagyonának egy részét. Igaz, decemberben a betétek az értékpapírokkal kéz a kézben tudtak emelkedni a tőkebeáramlás hatására, azonban éves szinten a betétek állománya 10%-kal csökkent. Ezzel párhuzamosan az állampapírok és befektetési alapok vagyona 1712 milliárd forinttal, vagyonarányosan 60 és 43 százalékkal nőtt. Rövid távon a betétek piacvesztése folytatódhat, mert az átlagos betéti kamatok 2,5 százalék alá estek, amelynél már a befektetők is erősen gondolkodóba esnek, a bankok pedig most sincsenek rászorulva forintforrás agresszív gyűjtésére.
Decemberben sem maradt el a tűzijáték a befektetési alappiacon, a kezelt vagyon 81,9 milliárd forintos emelkedést követően 4617 milliárd forinttal új historikus csúcson állapodott meg. Közel 100 milliárd forint érkezett az alapokba, a befektetéseken elért átmeneti veszteségek viszont ezt némileg kompenzálták. A legtöbb pénz az abszolút hozamú- és kötvényalapokba érkezett, miközben a tőkevédett- és részvényalapok jelentősebb mínusszal zárták a hónapot. A piaci tendenciák nagyon kedvezők, tavaly egész évben 1064 milliárd forint érkezett az alapokba, az alacsony kamatkörnyezet pedig továbbra is optimális feltételeket teremt az alapok térnyerésének.
Novemberben ismét 100 milliárd forint körüli összeggel tudott nőni a hazai befektetési alapokban kezelt vagyon nagysága, elsősorban a tőkebeáramlásnak köszönhetően a vagyon új csúcson, 4535 milliárd forinton állapodott meg. Egy hónappal ezelőtt a slágernek a pénzpiaci alapok számítottak, azonban most átvették a vezetést az abszolút hozamú-, kötvény- és vegyes alapok. Ebből még nem lehet hosszabb távra vonatkozóan következtetést levonni, az viszont biztos, hogy a főként betétekbe fektető alapkategóriának egyre nehezebb versenyképesnek maradnia. Az alapkezelési szakma számára a feltételek egyelőre kedvezőek, a nagyobb 2013-as emelkedés után viszont mérsékeltebb növekedésre lehet számítani jövőre.
A korábbi hónapokkal összehasonlítva sok változást láthattunk a megtakarítási piacon októberben, mindössze az volt változatlan, hogy folytatódott az értékpapírok előretörése. Újdonság volt, hogy 2013 eleje óta először a betétekbe is friss tőke érkezett, bár hozzá kell tenni, hogy valószínűleg egy technikai tényezőnek (területalapú támogatásoknak) volt köszönhető mindez. Az MNB statisztikáiból kiderült, hogy a lakosság érdeklődése visszaesett az állampapírok iránt, a hónap domináns termékei a befektetési jegyei voltak. Egyelőre nem lehet tudni, hogy a betétek iránti kereslet csak átmenetileg támadt fel vagy tartósan, azt viszont ki lehet jelenteni, hogy sokáig nem tud egymás mellett növekedni a két szegmens, ha a betétek magukra találnak, akkor egy idő után azt az állampapíroknak és a befektetési jegyeknek is meg kell érezniük.
A szeptemberi átmeneti megállót követően októberben jelentősen emelkedni tudott a hazai befektetési alapokban kezelt vagyon nagysága, egyetlen hónap alatt a vagyon közel 100 milliárd forinttal emelkedett. A tőkebeáramlás 73 milliárd forintot tett ki, ami annak fényében mindenképpen nagyon jó hír, hogy a hónap során 30 milliárd forintot vontak ki a zártkörű részvényalapokból. A piaci tendenciák azt mutatják, hogy az alapok népszerűsége töretlen, az alacsony kamatkörnyezetben folytatódik a megtakarítások átmozgatása.
Igaz, új csúcsra tudott emelkedni a hazai alapokban kezelt vagyon szeptemberben, azonban a múlt hónapban a növekedést elsősorban a hozamok biztosították, a tőkebeáramlás mindössze 16,1 milliárd forint volt. A részletes statisztikákból kiderült, hogy több egyedi tényező is közrejátszott a hónap során, a zártkörű-, a részvény- és a tőkevédett alapokból is jókora összeget vontak ki a befektetők. Eközben az abszolút hozamú-, a pénzpiaci- és a vegyes alapok továbbra is a lakosság kedvencei voltak. Nagy kérdés, hogy az alapok nagy népszerűsége csak átmenetileg tört meg, vagy esetleg a korábban várt korrekció hosszabb időtávon is velünk marad. Szakértők szerint jó eséllyel folytatódni fog a tőkebeáramlás, bár a 2013 eleji volumenek ma már nem fenntarthatók.
A PSZÁF minden évben közzéteszi a hazai befektetési alapok költségterhelését, a 2012-es adatok szerint éves szinten az alapok átlagos TER-mutatója 1,81%-ról 1,66%-ra csökkent. Mindez azt jelenti, hogy átlagosan ekkora hozamról kellett a befektetőknek lemondaniuk a vagyonuk professzionális kezelése cserébe. Szinte minden alapkategóriánál csökkent a költségterhelés, viszont az adatokat jobban megvizsgálva óriási különbségekre derült fény. A legkisebb költségterhelés alig szakadt el a 0%-tól, míg a legdrágább alapért 16%-ot kellett fizetni, vagyis ennyivel kisebb hozam volt elérhető. A PSZÁF gyűjtése is azt bizonyítja, hogy az alapok kiválasztásakor nagy figyelmet kell szentelni a költségeknek, különösen most, amikor a jegybanki alapkamat 3,6%.
Augusztusban 91,1 milliárd forinttal nőtt a hazai befektetési alapokban kezelt vagyon nagysága, a növekedésből 70,8 milliárd forintot tett ki a tőkebeáramlás. A statisztikák azt mutatják, hogy hónapról-hónapra nő a népszerűsége az alapoknak, ami érthető is az alacsony betéti kamatokat látva. Az alapszektoron belül tartósnak bizonyul a szerkezetváltás, a pénzpiaci- és tőkevédett alapok kárára a kötvény-, az abszolút hozamú- és a vegyes alapok erősödnek meg. Kétségtelenül 2013 slágertermékei az alapok, tavaly év vége óta az alapszektorba 794 milliárd forint érkezett, miközben a befektetéseken elért hozam alig 100 milliárd forintot tett ki.
A befektetéseken elért veszteségek miatt átmeneti megálló volt megfigyelhető júniusban a befektetési alapok piacán, júliusra azonban minden fronton javulás következett be, így új csúcsra emelkedett a kezelt vagyon. Az eszközérték 74,3 milliárd forinttal emelkedett havi szinten, ebből a tőkebeáramlás 61,9 milliárd forintot tett ki. Vélhetően a lakossági vásárlásokat megtámogatta, hogy a hónap során rekord mértékben nyitottak tbsz-eket az ügyfelek, ezeken a számlákon pedig a legnagyobb mértékben befektetési jegyeket vásárolnak. Ezzel együtt is látni kell, hogy már nem érkezik akkora pénz az alapokba, mint az év első 5 hónapjában, a visszatekintő hozamok esésével összhangban az alapok előnye is gyorsan fogy a rivális megtakarítási termékkel szemben.
A magyar kötvénypiacon az utóbbi bő egy esztendőben dinamikus hozamesés következett be, ami a kötvényalapoknál kétszámjegyű hozamok elérését tette lehetővé. A lakosság viszonylag későn, 2012 végén-2013 elején indított nagyobb vételeket, ami arra utal, hogy elsősorban a magas visszatekintő hozamok vonzottak be friss pénzeket. Rövid idő alatt óriási pénzeket mozdított meg a lakosság, fél év alatt közel 300 milliárd forint áramlott a kötvényalapokba, a teljes vagyon ma már 740 milliárd forint. Egyéves időtávon még mindig versenyképes hozamok vannak az alapoknál, azonban ez a szint nem tartható fenn, a portfólió átértékelődése megkezdődött. Az alacsony betéti kamatkörnyezetben van még potenciál a kötvényalapokban, azonban tisztában kell lenni a költségekkel és nagyon körbe kell nézni, mielőtt vásárlásra adjuk a fejünket.
Nem akar csillapodni a vásárlási láz a befektetési alapok piacán, az áprilisi statisztikák alapján a kezelt vagyon 124 milliárd forinttal új csúcsra (3972 milliárd forintra) emelkedett, ebből 106 milliárd forintot a tőkebeáramlás tett ki. A friss pénzek fele a kötvényalapokat kereste, a kimagasló visszatekintő teljesítmények miatt, azonban 15-20 milliárd forint közötti tőkét tudtak bevonni az abszolút hozamú-, a vegyes- és a pénzpiaci alapok is. Csak az év első négy hónapjában a lakossági vételeknek köszönhetően 486 milliárd forint áramlott a szektorba, erre pedig emberemlékezet óta nem volt példa. A kedvező tendencia várhatóan csak hónapok múlva hagyhat alább, amikor is az alapok átárazódnak, addig viszont a betétek helyett sokan az alapokat kereshetik.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
