Oroszország és Irán katonai együttműködése teljesen törvényes, és ellenségeik kívánsága ellenére is folytatódni fog - jelentette ki kedden Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes.
A világ legdurvább szankciós megszorításai vannak érvényben Észak-Korea ellen, azonban ezek láthatólag nem érik el a kívánt hatást. A diktatúra tovább folytatja a rakétaprogramját, és műholdak kilövésével próbálkozik. A nyugati világ távolodik Kínától és Oroszországtól, akiknek így egyre kevésbé érdeke betartani a Phenjanra kirótt szankciós előírásokat - írja az AsiaTimes.
Yuli Edelstein, az izraeli parlament külügyi és védelmi bizottságának vezetője szerint Izrael elfogadhatónak tarthatja az USA és Irán között Teherán nukleáris programjával kapcsolatban létrejött korlátozott egyetértést, amennyiben az szigorú felügyeletet foglal magában - írja a Reuters.
Iráni és nyugati tisztviselők szerint az Egyesült Államok tárgyalásokat folytat Iránnal olyan lépések megtételéről, amelyek révén végső soron korlátozhatják az iráni atomprogramot, szabadon engedhetnek néhány őrizetbe vett amerikai állampolgárt és feloldhatják egyes iráni vagyonok befagyasztását is külföldön - számolt be a Reuters.
Irán csak töredékét teljesítette azon kötelezettségeinek, amelyek az ország atomprogramjának átláthatóságát segítik elő - közölte hétfőn Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója Bécsben.
A dél-koreai hírszerzés szerint észak-koreai hackerek 1,5 ezer milliárd von, vagyis 1,2 milliárd dollárnak megfelelő kriptovalutát és más virtuális eszközöket loptak el az elmúlt öt évben. Az összeg nagy részét az ország atomprogramjára költhették.
Új határozatot fogadott el csütörtöki zárt ülésén a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) igazgatótanácsa, és ebben felszólítja Iránt, hogy sürgősen működjön együtt a szakosított ENSZ-szervezettel a három be nem jelentett atomlétesítményben talált uránnyomok ügyében folyó vizsgálatban - közölték diplomaták.
Joe Biden amerikai elnök szerdán fogadta Jichák Hercog izraeli államfőt a washingtoni Fehér Házban, nyilatkozataik szerint a megbeszélések az iráni atomprogramra, az Oroszországnak Izrael és Washington szerint is szállított iráni fegyverekre, valamint a teheráni vezetés iráni állampolgárokkal szembeni elnyomására összpontosítottak.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter pénteken kijelentette: nem látja annak bizonyítékát, hogy Oroszország érdekelt lenne az Ukrajna elleni agresszió befejezésében, Moszkva ehelyett az ellenkező irányba halad.
Akár elfogadja Teherán és Washington az Európai Unió végső ajánlatát a 2015-ös iráni atomalku felélesztésére, akár nem, valószínűleg egyikük sem fogja a tárgyalás lehetőségét elutasítani, mert a megegyzés lehetőségének életben tartása mindkét fél érdekeit szolgálja - számolt be róla a Reuters.
Joe Biden amerikai elnök elfogadta Naftali Bennett izraeli miniszterelnök meghívását Izraelbe, a látogatást az elkövetkező hónapokban tervezi - közölte vasárnap az izraeli kormányfő hivatala.
Joe Biden amerikai elnöknek fel kellene oldania néhány szankciót Iránnal szemben, hogy ezzel is kifejezze jó szándékát az iráni atomprogramról kötött megállapodás felélesztésével kapcsolatban - jelentette ki Hosszein Amirabdollahián iráni külügyminiszter vasárnap.
Iráni tisztségviselők bírálták hétfőn, hogy Oroszország új követelésével "megzavarja" az iráni atomprogramról szóló nemzetközi tárgyalásokat, pedig annak nem szabad hatással lennie rájuk - jelentette a Tasnim félhivatalos iráni hírügynökség. Moszkva új igénye előtt minden fél úgy ítélte meg, hogy a hónapok óta tartó tárgyalások már csak egy lépésre vannak a sikertől - emlékeztettek nyugati hírügynökségek. Az iráni Tasnim hírügynökség szerint új megállapodás megkötésének késleltetésével, ezáltal Irán olajpiaci hozzáférésének késleltetésével Oroszország azt akarja elérni, hogy nőjön a kőolaj ára.
A héten újrakezdődtek a tárgyalások Irán és geopolitikai riválisai közt a 2015-ös atomalku visszaállításáról vagy egy hasonló egyezmény nyélbe ütéséről. Irán saját elmondása szerint elkötelezett a megállapodás újjáélesztése mellett, de nyugati szakértők szkeptikusak azzal kapcsolatosan, hogy sikerül kompromisszumhoz jutni a tárgyalások során. Mind Izrael, mind az Egyesült Államok jelezte korábban, hogy legvégső esetben katonai csapással is élhetnek, hogy megakadályozzák Iránt, hogy nukleáris fegyverekhez jusson.
"Teljes gőzzel" halad az észak-koreai nukleáris program megvalósítása, benne az urándúsítás és a plutónium-szétválasztás is - mondta hétfőn Rafael Grossi, a bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója a szervezet idei általános konferenciájának elején.
Tavaly novemberben megölték Mohszen Farizadét, az iráni nukleáris program egyik kulcsfiguráját. Már akkor sokan gyanítottak, hogy az izraeli Moszad csapott le a tudósra, a New York Times a hétvégén pedig részletes elemzést közölt bennfentes információk alapján, melyben megerősítik ezt a feltételezést. A gyilkosság azért is rendhagyó, mert a Moszad úgy ölte meg Farizadét, hogy egyetlen ügynökük sem volt a helyszínen: egy pickup platójára rejtett robotgéppuska végzett az atomtudóssal. A Moszad megpróbált minden bizonyítékot eltüntetni a helyszínről azzal, hogy felrobbantották a gyilkos eszközt, az azonban nem semmisült meg, hanem használhatatlan állapotban az irániak kezére került.
Megállapodott a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) Iránnal a Teherán atomprogramjának ellenőrzéséhez szükséges kamerák karbantartásáról - jelentette be az atomsorompó-egyezmény betartásán őrködő szakosított ENSZ-szervezet, amelynek a főigazgatója, Rafael Grossi Teheránban tárgyalt. A megállapodást néhány nappal azután jelentették be, hogy a NAÜ az együttműködés hiányát bírálta.
Észak-Korea nagy valószínűséggel újraindította jongbjoni atomreaktorát, amelyben általános vélekedés szerint korábban plutóniumot állított elő atomfegyverei számára - közölte hétfőn megjelent éves jelentésében a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ), amelynek szakértői 2009 óta nem juthatnak be az országba, ezért egyéb módon - főleg műholdak segítségével - figyelik Phenjan nukleáris tevékenységét.