Irán szerint Joe Biden biztos feloldja majd a rájuk kivetett szankciókat
Irán elnöke biztos abban, hogy Biden elnök visszatér az atomalkuhoz és feloldja az országára nehezedő szankcióka - írja a Reuters.
Irán elnöke biztos abban, hogy Biden elnök visszatér az atomalkuhoz és feloldja az országára nehezedő szankcióka - írja a Reuters.
Mozgalmas éve volt Kim Dzsongunnak, Észak-Korea diktátorának, aki az elmúlt évek békülési stratégiája után 180 fokos fordulatot vett idén és megszakított minden tárgyalást Dél-Koreával és Amerikával, aztán bejelentette: elkészült az észak-koreai atomprogram és most már meg tudja védeni magát az ország a NATO agressziójával szemben. Ezen kívül bemutatott egy hatalmas ballisztikus rakétát és számos korszerűnek tűnő fegyvert is, melyeket korábban sosem látott a világ. Az év közben egyszer pedig úgy tűnt, a hatalom átadására készül, aztán valami történt és teljesen eltűnt a diktátor utódlásra vélhetően kijelölt húga. Nézzük, melyik volt az öt legnagyobb meglepetés idén Kim Dzsonguntól.
Meggyilkoltak egy magas rangú iráni atomtudóst pénteken Teherán közelében - erősítette meg az iszlám köztársaság külügyminisztériuma.
Nagyszabású katonai parádét rendezett Észak-Korea az országot vezető munkáspárt 75. alapítási évfordulójának alkalmából. A parádét szokatlan módon hajnalban tartották meg és senkin nem volt maszk, Kim Dzsongun ezt azzal indokolta, hogy az országban egyetlen egy koronavírusos beteg sincsen. Bár a showt kétség kívül egy újfajta, 11 tengelyes hordozójárművön szállított interkontinentális ballisztikus rakéta vitte el, a dzsucseista ország jó pár olyan harcjárművet felvonultatott, melynek létezéséről korábban nem lehetett tudni. Látszólag több kifejezetten modern orosz és amerikai harcjárművet is lemásoltak, de meglepő lenne, ha ezek az eszközök olyan technológiai színvonallal rendelkeznének, mint eredeti változataik és kétséges az is, hogy az elszigetelt ország képes lesz-e tömeggyártani őket.
Egy eddig a nyilvánosság előtt soha be nem mutatott interkontinentális ballisztikus rakétát is felvonultattak a szombati nagyszabású észak-koreai katonai parádén Phenjanban a Munkapárt 75 évvel ezelőtti megalapításának évfordulóján. Az esemény több szempontból is nagyon furcsa volt, hiszen helyi idő szerint éjszaka rendezték, Kim Dzsong Un észak-koreai diktátor viszont a hűvös idő ellenére is többször nagyon izzadt, elsírta magát a szokásoktól eltérően nem fekete, hanem szürke öltönyében és mögötte az órán éjfélkor megállt az idő.
Hiába próbálta meg az Egyesült Államok hermetikusan leválasztani Észak-Koreát a világgazdaság vérkeringéséről, a renegát ország mára valószínűleg több tucat olyan nukleáris robbanófejet fejlesztett, melyet ballisztikus rakéták segítségével akár tőlük több ezer kilométerre lévő célpontokra is ki tudnak lőni. Az atomfegyverek jelentős diplomáciai súlyt adnak Észak-Koreának, de attól nem kell félnünk, hogy offenzív háborúba kezdenek velük. Könnyen lehet viszont, hogy a rezsim az amerikai elnökválasztás után az országot megbénító szankciókkal veszi majd fel a diplomáciai harcot úgy, hogy akár 100 atombomba fenyegetésével tudnak leülni a tárgyalóasztalhoz.
Elkészült Észak-Korea egy „megbízható és hatékony” elrettentő-eszközzel, mellyel meg tudja védeni magát az ország a külföldi agresszióval szemben – mondta az ENSZ közgyűlése előtt Kim Szong, az elszigetelt ország nagykövete a Reuters beszámolója szerint. Nagyon valószínű, hogy nukleáris fegyverről, fegyverekről van szó.
Irán a 2015-ös atomalkuban engedélyezettnél tízszer nagyobb mennyiségű dúsított uránnal rendelkezik - derült ki a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) pénteken Bécsben ismertetett jelentéséből.
Szabotőrök keze munkája állhat a robbanás mögött, ami múlt héten az iráni Natanz urándúsító komplexumban történt – állítják a Washington Post által megkérdezett szakértők.
Az amerikai kormányzat nemzetbiztonsági illetékesei május közepén egy atomfegyver-kísérlet végrehajtásáról tanácskoztak - közölte szombatra virradóra internetes oldalán a The Washington Post című lap nevük elhallgatását kérő kormányzati tisztségviselőkre hivatkozva.
A Németországban telepített amerikai atomtöltetek eltávolítását sürgeti a szociáldemokrata párt (SPD) Donald Trump amerikai elnök politikájára hivatkozva, a koalíciós társ kereszténydemokraták (CDU) elutasítják a követelést.
Nincs haladás Észak-Korea és az Egyesült Államok közeledésében, folytatódik az ellenségeskedés, amely akár háborúhoz is vezethet - áll abban a közleményben, amelyet a KCNA észak-koreai állami hírügynökség ismertetett vasárnap.
Nem reális az az amerikai elképzelés, hogy sokoldalú megállapodás szülessen a szárazföldi telepítésű közepes és rövidebb hatótávolságú nukleáris erők felszámolásáról - jelentette ki Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára újságíróknak kedden Moszkvában.
Kína ellenlépéseket fog tenni abban az esetben, ha az Egyesült Államok közepes hatótávolságú rakétákat telepít Ázsiában - jelentette ki Fu Cung, a kínai külügyminisztérium fegyverfelügyeleti osztályának vezetője kedden egy pekingi sajtótájékoztatón.
Moszkva "rá lesz kényszerítve" arra, hogy újra rövid- és közepes hatótávolságú atomfegyvereket fejlesszen, ha az Egyesült Államok is hasonlóan dönt az INF-egyezményből való kilépés után - mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn a Reuters beszámolója szerint.
Észak-Korea vezetője, Kim Dzsong Un nem áll készen országa atomfegyver-mentesítésére - állította Robert Ashley altábornagy, az Egyesült Államok katonai hírszerzésének vezetője a Fox televíziónak adott interjújában hétfőn.
Fegyverarzenáljuk korszerűsítésébe és fejlesztésébe kezdtek az atomhatalmak, miközben a nukleáris robbanófejek számának csekély mértékű csökkenése figyelhető meg - közölte a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) hétfőn közzétett éves jelentésében.
Egyre feszültebb a helyzet a Perzsa-öböl körül, miután két tankerhajót súlyos támadás ért, amelynek lebonyolításával az Egyesült Államok Iránt vádolja. Bár Donald Trump elnök állítólag nem akar háborút a perzsa országgal, több magas rangú tanácsadója is támogatná a rezsimváltást, ráadásul nemrég az Egyesült Államok egy repülőgép-hordozót is az öbölbe vezényelt. Ha netán közvetlen konfliktusra kerül sor a két ország közt, a modern történelem egyik legvéresebb és legpusztítóbb háborúja lehet az eredménye, ami akár évekig, ha nem évtizedekig is elhúzódhat. Megnéztük, milyen az iráni hadsereg felszereltsége és milyen eredménnyel zárulhat egy NATO-iráni konfliktus.
Vízre bocsátották a Poszejdon (Poszeidón) típusú nukleáris hadászati drónok hordozására kialakított atommeghajtású tengeralattjárók első kísérleti darabját kedden az észak-oroszországi Arhangelszkhez közeli Szeverodvinszkben.
Talán sosem változott az emberiség történelme során egyszerre annyit a hadviselés, mint az elmúlt bő száz év alatt, az első világháború kezdete óta. Szinte teljesen eltűntek a harcmezőkről a szúró-vágó eszközök és a lovak, megszűntek a nyílt terepen, csatarendben vívott ütközetek, sőt, remélhetőleg a nagyhatalmak közvetlen, területért vívott, milliós emberáldozatokat követelő háborúi is a múlt fájó emlékei maradnak. A változásokért többek közt a modern fegyverek harcmezőkön való, gyakran váratlan megjelenése és elterjedése felelős; a teljesség igénye nélkül megnéztünk tíz olyan (viszonylag) modern fegyvert, amely örökre megváltoztatta a háborúkat.
Hamarosan kész a szegedi gyár.
Csökkennek a foglalások, ritkul a menetrend.
A Salvadorba kitoloncolt bevándorlókról.
Az egyetemi tanár, ex-jegybankár a Checklistben értékelte Trump legújabb vámjait.
Hogy tudunk-e még versenyezni a lengyel vagy a nyugat-európai agrártermékekkel, az is kiderül az Alapvetés podcast új műsorából.
Beindult a jogi csűrés csavarás.