Ma reggel nyugati források azt állították, hogy semmi nem változott az orosz nukleáris erők készültségében, miután tegnap Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy növeli a stratégiai csapásmérő erők készültségi fokozatát. Szergej Sojgu védelmi miniszter az orosz médiának azt mondta: most kezdik csak készültségbe helyezni a nukleáris csapásmérő erőket.
Vlagyimir Putyin orosz elnök figyelemelterelésként szólt arról, hogy "különleges készültséget" rendelt el az orosz elrettentő erőknél, mert kijelentéséhez nem kapcsolható semmiféle tényleges, konkrét intézkedés - mondta hétfőn Ben Wallace brit védelmi miniszter. Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikáért felelős főképviselője kijelentette, hogy az EU nem kíván "eszkalációs intézkedésekkel reagálni" Putyin szavaira.
Japán nem egyezhet bele abba, hogy az Egyesült Államok nukleáris fegyvereket tároljon területén Oroszország elrettentésére - szögezte le hétfőn a japán miniszterelnök a kelet-ázsiai ország parlamentjében.
A NATO főtitkára, Jens Stoltenberg szerint az orosz erők nukleáris erők Putyin által elrendelt készültsége "veszélyes és felelőtlen" - számolt be a brit Sky News.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közölte, hogy utasította az ukrán külügyminisztériumot a Budapesti Memorandumot aláíró felek csúcstalálkozójának összehívására. Amennyiben nem biztosítanak biztonsági garanciákat Ukrajnának, semmisnek fogják tekinteni az 1994-ben aláírt záradékokat - számolt be a TASS orosz hírügynökség.
Dánia tárgyalásokat kezdeményez az Egyesült Államokkal egy új védelmi együttműködésről - jelentette be Mette Frederiksen miniszterelnök Koppenhágában csütörtökön sajtótájékoztatón, és azt is egyértelműen jelezte, hogy az ország nyitott amerikai katonák állomásoztatására is a területén.
Amerikai katonai és hírszerzési tisztviselők úgy vélik, hogy Oroszország nagyszabású nukleárisfegyver-gyakorlatot tervez ebben a hónapban, figyelmeztetésként a NATO-nak, hogy ne avatkozzon be, ha Vlagyimir Putyin elnök úgy dönt, megszállja Ukrajnát – számolt be a brit Financial Times.
Az egész világ arra figyel, hogy Putyin megtámadja-e Ukrajnát, Hszi Csin-ping Tajvant, netán lesz-e valamilyen konfliktus Irán körül. Azoknak pedig, akik kevésbé érdeklődnek a biztonságpolitikai fejlemények iránt, ott van a koronavírus, mint legfőbb aggály. Kim Dzsongun, Észak-Korea teljhatalmú diktátora tisztában van azzal, hogy ilyen problémák tükrében keveseket érdekel most a világon az, hogy országának lakossága egyre súlyosabb élelmezési problémákkal küzd, ahogy a gazdaságuk a külkereskedelem de facto leállása és a nemzetközi szankciók miatt összeomlott, ezért nagyobb és veszélyesebb rakétákkal lövöldözik, hogy ismét tárgyalóasztalhoz kényszerítse geopolitikai riválisait. Miközben Trump elnöknél bevált ez a taktika, a jelenleg regnáló Joe Biden elnök egyelőre látszólag nem kezeli fontos kérdésként a denuklearizációs tárgyalások folytatását. A napokban Észak-Korea már egy olyan rakétát lőtt fel, amellyel már Guamot is el tudták volna találni, a következő hetekben, hónapokban ennél durvább akciók is jöhetnek.
Hamarosan sor kerül az Egyesült Államok stratégiai parancsnokságának (STRATCOM) éves Global Lightning hadgyakorlatára, melynek célja, hogy az ország nukleáris háború esetén szükséges válaszadási képességeit teszteljék – írja a Newsweek.
Ahogyan arról már beszámoltunk, Oroszország nemrég elképesztő javaslattal állt elő, és azt várja el a NATO-tól, hogy zárja le a keleti terjeszkedést, sőt, vonja vissza haderőit olyan 1997 után csatlakozott államokból is, mint például Magyarország vagy Lengyelország. Egy európai parlamenti képviselő most csattanós választ adott, és kijelentette, hogy amennyiben Oroszország ilyen javaslatokkal áll elő, érdemes felvetni az 1994-es Budapesti Memorandum újratárgyalását, az Ukrajna által átadott nukleáris robbanófejek visszaszolgáltatását.
Kína utóbbi években tapasztalt haderőfejlesztése egyre inkább aggasztja a világ országait. Bár Peking nukleáris arzenáljának mérete még mindig bőven elmarad az Egyesült Államokétól vagy Oroszországétól, de gyors ütemben növekszik. Szakértők szerint Kína ezzel egy esetleges, ellene irányuló támadásra akar felkészülni. Sokan azonban tartanak attól, hogy a nagy haderőfejlesztés Kína esetében nem korlátozódik az atomfegyverekre, mivel párhuzamosan zajlik a konvencionális haderő, valamint a kiberhadviselési kompetenciák modernizációja, amelyek együttesen már komoly biztonsági kockázatot jelenthetnek.
Kína atomarzenáljuk csökkentésére szólította fel kedden az Egyesült Államokat és Oroszországot, de hozzátette, hogy folytatja sajátjának korszerűsítését. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) öt állandó tagja - köztük Kína, az Egyesült Államok és Oroszország - előző nap kötelezettséget vállalt arra, hogy "megakadályozza az atomfegyverek további terjedését".
Az Egyesült Államok vonakodása, hogy feloldja az Iránnal szembeni szankciókat, a legfőbb akadálya annak, hogy újraélesszék a 2015-ben megkötött atomalkut a nagyhatalmakkal - közölte vasárnap az iráni külügyminisztérium egyik magas rangú tisztségviselője.
Néhány hete írtunk az Egyesült Államok hidegháborús nukleáris célpontjairól Magyarországon, ennek kapcsán érdekes lehet megvizsgálni az amerikai terveket arra vonatkozóan is, hogy győztek volna a Szovjetunió és szövetségesei ellen egy totális háború során. Erre valamennyire választ adhat az Operation Dropshot vázlata, egy pár évvel a második világháború után, 1949-ben készült amerikai tervezet, amely egy 1957-ben megvalósuló harmadik világháború forgatókönyvét vázolja fel. A tervek szerint Amerika atomcsapással kényszerítette volna korai megadásra a Szovjetuniót, de ha így nem járnak sikerrel, szárazföldi inváziót terveztek a rivális nagyhatalom ellen.
H-6K stratégiai bombázókat telepített Kína az Indiával való határszakasz közelébe, majd meg is röptette őket a Himalája mentén – írja a Newsweek.
Észak-Korea az összes, atomfegyverei építéséhez szükséges uránt beszerezheti pjongszani bányájából, és a bányászatihulladék-halmokról készült műholdfelvételek alapján az ország több nukleáris fűtőanyagot is tudna bányászni, mint jelenleg – írja a Reuters.
Tagadta a kínai külügyminisztérium hétfőn a Financial Times értesülését, miszerint augusztusban hiperszonikus hadászati rakétát teszteltek.
Az Egyesült Államok több mint három év után újra nyilvánosságra hozta nukleáris robbanófejeinek számát: az amerikai külügyminisztérium helyi idő szerint kedden közzétett adatai alapján a washingtoni kormány 3750 atomtöltetű robbanófejjel rendelkezett 2020. szeptember 30-án.
Irán "minden vörös vonalat" átlépett nukleáris programja során - jelentette ki hétfőn az ENSZ-ben az izraeli miniszterelnök. Naftali Bennett hangsúlyozta: Izrael nem fogja hagyni, hogy Teherán atomfegyverhez jusson. Az ENSZ Közgyűlése előtt elmondott legelső beszédében Bennett úgy értékelte, hogy Irán a "nukleáris ernyő" fedezéke alól a Közel-Kelet uralmára törekszik, és összehangoltabb nemzetközi erőfeszítést sürgetett Irán nukleáris tevékenységének megállítása érdekében.
Teherán kész tárgyalni a nagyhatalmakkal a 2015-ös atomalku újjáélesztése érdekében, de nem nyugati nyomásra - mondta Ebrahim Raiszi iráni elnök az állami televízióban szombaton.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.
Meglepő ellenállás a kis országoktól az évtizedes vitában.
A falusi CSOK és a CSOK Plusz önereje is megfizethető lesz akár teljes mértékben készpénzben.
Gyászos számok érkeztek.
Az egyetemi tanár, ex-jegybankár a Checklistben értékelte Trump legújabb vámjait.
Hogy tudunk-e még versenyezni a lengyel vagy a nyugat-európai agrártermékekkel, az is kiderül az Alapvetés podcast új műsorából.
Beindult a jogi csűrés csavarás.
