Pár évvel ezelőtt írtam egy cikket a Portfolio.hu-ra, amelyben elmondtam a véleményemet a pénzforgalom fő kérdéseivel kapcsolatban. Annak állításait ma is vállalom, ellenvélemény nem jött vele kapcsolatban. Most egy újabb témát vetek fel, amelyet napjainkban szintén esedékesnek tartok, ugyanis alapos félreértésekre ad okot, még igen magas szinteken is. Időről időre felmerül ugyanis, hogy a távol-keleti (elsősorban kínai) QR-kódon alapuló fizetés mennyivel fejlettebb a többi fizetési típushoz képest és mennyire le vagyunk maradva ebben a kérdésben. Előljáróban: ez a hype (mai, enyhébb értemezésben felbuzdulás) elsősorban a szabályozók, ennek nyomán kisebb mértékben a sajtó és sokkal kevésbé a pénzügyi szakma részéről figyelhető meg.
Az Európai Unió Tanácsa hétfőn elfogadta azokat a szabályokat, amelyek szerint biztosítani kell az eurós azonnali átutalásokat éjjel-nappal - számolt be a Reuters. Magyarországon a belföldi pénzforgalomban 2020 óta működik az azonnali átutalási rendszer, mely a lakossági tranzakciók nagy részét is kezeli, a mostani lépéssel a nemzetközi eurós tranzakciókat tennék valós idejűvé az EU-ban.
A képviselők szerdán új szabályokat fogadtak el annak érdekében, hogy az átutalt pénzösszegek azonnal megérkezzenek a lakossági ügyfelek és a vállalkozások bankszámláira az EU-ban - közölte az Európai Parlament. Magyarországon a belföldi pénzforgalomban 2020 óta működik az azonnali átutalási rendszer, mely a lakossági tranzakciók nagy részét is kezeli, a mostani lépéssel a nemzetközi eurós tranzakciókat tennék valós idejűvé az EU-ban.
A Magyar Nemzeti Bank csütörtök este megjelent közleményében jelentette be: tavasszal érkezik a fizetési kérelem, ősszel a QR kódos fizetés. A hivatalos információ ezzel megerősítette a Portfolio múlt heti értesülését, egy héttel ezelőtt ugyanis már megírtuk, hogy a korábban megadott február elsejei határidőt a jegybank kitolja.
A bankoknak február 1-jéig kellett volna elkészülni az azonnali fizetési rendszerhez kapcsolódó új adatbeviteli módozatokkal, vagyis a QR-kódos, az érintéses (NFC-s) és az úgynevezett deep linkes fizetéssel. A piaci találgatásokkal összhangban úgy értesültünk, hogy a határidőt kitolja az MNB, a rendelet szövegezése folyamatban van, és már karácsony előtt megjelenhet. Piaci találgatások szerint az új határidő szeptember 1-je az említett fejlesztéseknél, viszont a sárga csekkek nagy ellenségének kikiáltott fizetési kérelmek kötelező bevezetésének határideje változatlanul február 1-je marad.
Az Azonnali Fizetési Rendszer 2.0 fejlesztési stádium első lépéseként az elektronikus úton indított egyedi belföldi átutalások már húszmillió forint értékhatárig teljesülnek az érintett pénzforgalmi szolgáltatóknál az év minden napján, 0-24 óráig, legfeljebb öt másodperc alatt - hívja fel a figyelmet az MNB közleményében.
Szeptember elsejétől kezdve új felső értékhatár lép életbe az azonnali fizetési rendszeren: 20 millió forintig a lakossági átutalási tranzakciók pár másodperc alatt célba érnek. Az MNB szerint az azonnali fizetési rendszer likviditási és technológiai szempontból is stabil, ezért is lehet megemelni a tranzakciók felső értékhatárát.
Nagy változások zajlanak a hazai pénzforgalomban, a digitális fizetések szélsebesen terjednek: már közel minden ötödik kártyás fizetést mobillal hajtunk végre; több mint másfélszer többet költünk kártyával, mint amennyi készpénzt felveszünk velük; az azonnali fizetések száma gyorsan nő; a fizetési kérelmek száma alacsony bázisról hatalmasat ugrott - derül ki a friss jegybanki statisztikából. Az MNB beavatkozása a bankautomaták piacán nem volt véletlen, ugyanis az ATM-hálózat a tavalyi negyedik negyedévben is tovább zsugordott, ezt a trendet fékeznék meg. Az adatokból az is látszik, hogy az elektronikus pénzforgalom élénkülésével a bankok bevétele is jelentősen emelkedett.
Ismét gyorsan bővült a hazai elektronikus pénzforgalom: a kártyás fizetések és az átutalások, utóbbin belül is az azonnali átutalások, gyorsan terjednek Magyarországon, és már másfélszer több pénzt költünk a kártyánkkal, mint amennyi készpénzt felveszünk a segítségükkel. Bár a forgalomhoz képest még mindig alacsony a sikeres visszaélések aránya, a kártyás csalások esetében 1260 millió forintra nőtt az okozott kár értéke, a nem kártyás, azaz döntően átutalással végrehajtott csalásoké pedig közel 3 milliárd forintra emelkedett. Utóbbi azt jelenti, hogy majdnem ötszörösére emelkedett egy év alatt az átutalásos csalások értéke, azaz a statisztikai adatok is visszatükrözik azt, amit az utóbbi időben érzékelhetünk, hogy a leginkább megtévesztésen, manipuláción alapuló csalási módszerek elárasztották a hazai digitális teret.
Most már biztos: havonta két alkalommal, összesen legfeljebb negyvenezer forint értékben díjmentesen lehet készpénzt átvenni kártyás fizetés esetén kereskedőktől - feltéve persze, ha a boltok is bevezetik a szolgáltatást, amire ma még alig akad példa itthon. Ám emellett egy másik fontos területen is döntés született: a QR-kódos azonnali fizetések és a fizetési kérelmek nem csak tranzakciós illetéktől lettek mentesek a közelmúltban, hanem a minap megszavazott törvénymódosítás értelmében ingyenesek, banki díj- és költségmentsek lesznek.
Két héttel ezelőtt az elektronikus fizetési piac szempontjából nagyon fontos gesztust tett a kormány, és az amúgy is feszes költségvetési helyzetben kétfajta elektronikus fizetési tranzakciónál lemond a tranzakciós illetékről annak érdekében, hogy az innovációt ösztönözze. A QR-kódos azonnali átutalások és a fizetési kérelmek esetében szűnik meg az illetékfizetési kötelezettség. Az idei évre vonatkozóan jelentéktelen illetéktételről van szó, ám az Azonnali Fizetési Rendszerre épülő fizetések szélesebb körű elterjedéséhez működőképes üzleti modell kell már egy megoldás bevezetése előtt is, ebben segít, hogy illetékmentesek lehetnek ezek a tranzakciók.
A Mastercard idén második alkalommal mérte meg hazánk Digitális Fizetési Indexét, amely három fő pillérre: az infrastruktúrára, a tudásra és a használatra alapozva méri a piac fejlettségét a digitális fizetések terén. Az index összpontszáma egy év alatt 7 ponttal emelkedett, elsősorban az infrastruktúra és a digitális fizetések használata mentén. Az indexet bemutató sajtótájékoztatón kiderült az is, hogy a kormányzat egy digitális fejlesztési csomagot készít elő, amely a következő hetekben kaphat nyilvánosságot.
Egyre többször fizetünk a boltokban és az online térben elektronikusan, és az innvoatív technológiákat is egyre jobban kedveljük: szédítő sebességgel terjed a mobilfizetés Magyarországon, a forgalom tekintetében rekordszintű bővülés történt mind a bankkártyák, mind az azonnali átutalások esetében. Mutatjuk a részleteket!
Új fejezet nyílik az Azonnali Fizetési Rendszer fejlődésében azzal, hogy az MNB egy újabb szabályozói és technológiai intézkedéscsomagot készít elő a piaci szereplőkkel egyeztetve az AFR körüli ökoszisztéma továbbfejlesztése érdekében, ami a rendszer használatának felpörgetését is magával vonja a tervek szerint. Többek között új QR-kód sztenderd készül, a javaslat szerint kötelező lesz a QR-kód olvasása és a fizetési kérelmek fogadása a bankoknál, megemelik az azonnali fizetések értékhatárát és NFC-s azonnali fizetéseken is dolgoznak. Az MNB fejlesztési koncepcióját a piaci szereplők megismerték és véleményezhetik, a konzultáció lezárását követően rövidesen végleges formát ölthet az intézkedési csomag. Bartha Lajossal, az MNB pénzügyi infrastruktúrákért és bankműveletekért felelős ügyvezető igazgatójával beszélgettünk a részletekről.
Az Egyesült Királyság fizetési infrastruktúrájának korszerűsítése és a valós idejű fizetések elterjedése 2026-ig 3,8 milliárd dollárral fogja fellendíteni az Egyesült Királyság gazdaságát - derül ki Az ACI Worldwide, a Global Data és a Centre for Economics and Business Research (Cebr) tanulmányából.
Hogyan árazzák a bankok a számlacsomagokat és bankkártyákat, milyen, és mekkora számszerűsített különbségek láthatók ebben bankonként? Több mint egy évvel az azonnali fizetési rendszer sikeres bevezetése után változtak-e a számlacsomagok árazásai és milyen mértékben terjedtek el az innovatív fizetési megoldásokat támogató csomagok? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ alábbi elemzésünkben.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Itt vannak az ismert részletek.
Egy felmérés eredményeit tette közzé az EY.
Több részlet is napvilágot látott.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
