Nagyjából a gazdaság minden szereplőjét érintő érdekes jogszabály változásra, a tényleges tulajdonosok központi nyilvántartásának indulására hívja fel a figyelmet a Noerr & Társai Iroda.
Az RTL Klub Híradója arról számolt be, hogy Pintér Sándor belügyminiszter délutáni bizottsági meghallgatásán adatszolgáltatási hibának minősítette a ma reggeli, 107 napi halálozásról szóló jelentést. A tudósítás szerint azt is mondta, vizsgálják, hogy ki hibázott.
Szél Bernadett tette közzé egy Facebook-bejegyzésben, hogy az Országos Kórházi Főigazgatóság nem tudja, hogy a kórházban ápoltak és az elhunytak hány százaléka kapott oltást, és köztük hányan vannak az egy, illetve a két vakcinával beoltottak.
A fintech cégek applikációinak és felhasználóbarát felületeinek hála, ma már bárki néhány gombnyomással befektetheti megtakarításait külföldi értékpapírokba. Azonban sokan abban a tévhitben élnek, hogy így szerzett jövedelmük után Magyarországon nem kell adózniuk, vagy legalábbis, ha nem vallják be, akkor „radar alatt maradnak” és az adóhatóság nem szerez tudomást gyarapodásukról. Nagyobbat azonban nem is tévedhetnének: a NAV ma már szinte mindenre rálát. Azonban jó hír, hogy az utóbbi években több olyan szabályozás is született, amely lehetővé teszi, hogy a jövedelmüket tisztességesen bevalló adózók zsebébe ne túl mélyen nyúljon bele az állam.
Hamarosan egy újabb olyan eszköz kerül a magyar adóhatóság kezébe, amely lehetővé teszi, hogy valós kontrolt tudjon gyakorolni a saját adóbevételei kapcsán. 2024. január elsejétől ugyanis a pénzforgalmi szolgáltatóknak (például a bankoknak) a határon átnyúlóan nyújtott fizetésekről is jelentést kell tenniük. Ez a lépés véget vethet a külföldi webshopok árelőnyének és a fogyasztókra magasabb árak várhatnak.
A 2021-es évre online számlázóprogramra váltott a kéziszámlások többsége, amely főként a január 1-jével életbe lépett jogszabályváltozásoknak köszönhető, de a járványügyi helyzetnek is komoly szerepe volt a vállalkozói attitűd formálásában. Ugyanakkor nemcsak a kötelező számlázási folyamatok terén történt gyökeres változás, hanem egyre több vállalkozás igényli azokat a digitális többletfunkciókat, amelyek egyszerűsítik és megkönnyítik a napi operatív ügyvitelt.
Országszerte mintegy 21 ezer egyéni gazdaság részvételével kezdi meg május 15-én a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az egyéni gazdaságok összeírását. A válaszadók május 25-ig online, azt követően pedig június 15-ig összeírók segítségével, személyesen vagy telefonon keresztül válaszolhatnak a kérdésekre.
Az szja-bevallási tervezet már csaknem egy hónapja elérhető a weben keresztül, a tervezetet mindenképpen érdemes átnézni, szükség esetén módosítani és beküldeni - hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). A jóvá nem hagyott tervezet - az egyéni vállalkozók, a mezőgazdasági őstermelők és az áfafizetésre kötelezettek tervezetének kivételével - május 20-ai hatállyal automatikusan bevallássá válik.
A közzétett ellenőrzési terv alapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szigorúan fogja vizsgálni a kisvállalkozások tételes adóját (kata) választó adózókat és munkáltatókat, hogy feltárja a bújtatott foglalkoztatást - írta az MTI-nek kedden elküldött elemzésében az EY.
Január elejétől bekerültek az online adatszolgáltatási rendszerbe a cégek közötti számlákon túl a magánszemélyeknek és a külföldi vállalkozásoknak kiállított számlák is, amivel gyakorlatilag teljeskörűvé vált az online számla rendszere. Ráadásul – alig fél évvel a 2.0 séma július bevezetése után – már a legújabb, 3.0 séma szerint kéri az adatokat az adóhatóság, az így kiállított xml adat pedig akár e-számlaként is működhet majd. A NAV rohamtempóban digitalizálja a területet, azonban a gyakorlati alkalmazás terén akadnak hiányosságok, amelyek sok esetben éppen a végső cél – a hatékonyság és az átláthatóság növekedésének – rovására mehetnek.
A napokban járt le a határon átnyúló adózási konstrukcióban érintett feleknek az első ún. DAC-6-os adatszolgáltatási kötelezettsége. Ezzel egyidejűleg – még utolsó pillanatban – a Pénzügyminisztérium is közzétett egy tájékoztatót az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésével kapcsolatos egyes kérdésekről. Nem árt, ha – különösen – a könyvelők, tanácsadók, ügyvédek és a bankok is alaposan átrágják magukat a 38 oldalas dokumentumon, mert bármelyikük könnyen az adatszolgáltatás hatálya alá kerülhet.
Márciusban lép életbe az EU új szabálya (Sustainable Finance Disclosures Regulation, SFDR) a befektetési alapok piacán, amely szélesebb körű tájékoztatást ír elő az alapok számára a portfóliójuk ESG-kockázatairól. A cél az lenne, hogy az átláthatóbb befektetések mellett egyre többeket ösztönözzenek a fenntarthatóságot szem előtt tartó befektetéseket választására – írja a Financial Times.
A koronavírus okozta váratlan helyzet azokat a vállalkozásokat is rákényszerítette, hogy online csatornákra tereljék tevékenységüket, amelyek nem tartoztak az innovatív vállalkozások körébe, a NAV online számlázáshoz köthető határidői pedig gondoskodtak róla, hogy ne is térjenek le erről az útról. Mára nemcsak a számlázást sikerült teljesen digitális térbe terelni, de a piacvezető szolgáltató olyan ökoszisztémába szervezte a kkv-k működését segítő digitális megoldásokat, amely brutális változást hozhat a szektorban.
Az MFB csoporthoz tartozó Hiventures két portfolió cége, az SDSYS és a TrustChain összeállt, hogy közösen nyújtsanak megoldást a vállalati dokumentumok – szerződések, számlák vagy teljesítési igazolások – digitális feldolgozására, így mostantól ezek, egy gyorsan bevezethető, egylépcsős fejlesztés keretén belül egy platformon válhatnak elérhetővé.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) közzétette az Online Számla 3.0 rendszer dokumentációját, amely alapján a számlázószoftverek fejlesztői megkezdhetik a fejlesztést az új adatszolgáltatási verzióhoz - közölte az adóhatóság.
Az elmúlt években hihetetlen mértékű digitális átalakulást vezényelt le a NAV, gyökeresen megváltoztatva az adatszerzés módját és ezáltal az adózók ellenőrizhetőségét. Ez azonban csak az első szakasza egy olyan átfogó adatszolgáltatási rendszernek, amellyel már nemcsak a cégek számlázására, de a későbbiekben akár a készletnyilvántartásokra, a vállalatirányítási rendszerek tartalmára, gyakorlatilag a teljes könyvelésre is ráláthat majd a magyar adóhatóság.
Az MNB 9,8 millió forint felügyeleti bírságot szabott ki az Aegon Magyarország Önkéntes Nyugdíjpénztárra, egyebek közt számos informatikai biztonsági, számviteli és adatszolgáltatási hiányosság miatt, és kötelezte a problémák orvoslására. A feltárt jogsértések nem fenyegetik a pénztár biztonságos működését - írja az MNB közleményében.
Adatszolgáltatási probléma merült fel a Bécsi Tőzsdénél, emiatt állt a kereskedés a magyar tőzsdén is. A mostani leállás már nem az első idén, 2020 március elején és április közepén is órákon keresztül nem lehetett kereskedni a magyar tőzsdén. Kora délután újraindult a kereskedés.
Az online számla kiterjesztésével új korszak kezdődik 2020. július 1-jén az adóegyszerűsítésben és a gazdaságfehérítésben. Az online számlázás nemcsak az áfabevallások jövőbeni adóhivatali elkészítésének képezheti az alapját, hanem segíthet a feketegazdaság szereplői, az adóelkerülők elleni további küzdelemben is - tájékoztatta Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára az MTI-t.