Az MNB szakértőinek előrejelzése szerint idén 2,5% lehet a költségvetés hiánya, ami sokkal jobb a kormány hivatalos tervénél. Jövőre pedig a 2,4%-os kormányzati deficitcélt teljesítheti a kormány. A friss inflációs jelentésében a jegybank elemzői szebbnek látják a hazai költségvetési folyamatokat.
A jegybank inflációs előrejelzése azt ígéri, hogy további intézkedések nélkül teljesül az inflációs cél. A gazdasági növekedés jövőre 2,3 százalékos lehet, az államháztartás GDP-arányos hiánya 2015-2016-ban is bőven 3% alatt alakulhat.
A mai napon az MNB a Pénzügyi Stabilitási Tanács döntései alapján - az európai uniós irányelvekben biztosított jogi keretek között és a hazai jogszabályokban meghatározott felelőssége alapján - átveszi az MKB Bank irányítását és a leányvállalatokra is kiterjedően újjászervezi a hitelintézetet - olvasható az MNB közleményében.
Matolcsy György jegybankelnök december elején levélben kérte Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert, hogy kezdeményezze a jegybank felügyelőbizottságának mielőbbi felállítását. Az MNB elnöke arról is beszélt, hogy változtathatnak az alapkamat mértékén szükség esetén. Úgy vélekedett, hogy az egész EU ellen indulhat pénzügyi támadás jövőre. Azt is elárulta, hogy az MNB mire költi a nyereségét.
A jegybank Monetáris Tanácsa keddi kamatdöntést követő közleménye lehetett volna "lazább" hangvételű, vagyis erősebb utalást tehetett volna a monetáris lazítás irányába - vélekedtek szerdai elemzésükben a Morgan Stanley londoni közgazdászai. Szerintük három oka lehetett annak, hogy mégis óvatosabbak voltak a magyar jegybankárok.
Az átutalásokat jövőre 20 százalékkal olcsóbban számolják el a bankoknak, ez azonban alig érinti majd az ügyfeleket. Ennél viszont sokkal nagyobb díjcsökkentések jöhetnek, ha az MNB a jelenleg is zajló elemzésekből azt a következtetést vonja le, hogy tisztességtelenül magas díjakat számítanak fel a bankok. Ebben az esetben akár felső korlátot is bevezethetnek az átutalási díjakra. Eközben pedig már zajlik az azonnali átutalás bevezetésének előkészítése, és azt is megtudtuk, hogy a bankok továbbra sem tettek le a régi nevén BAR-listaként ismert rendszert kezelő cég visszavásárlásáról. Bartha Lajossal, az MNB pénzügyi infrastruktúrák igazgatójával beszélgettünk.
Ahogy az a "fair bankrendszerről" szóló törvényből már kiderült, február 1-jétől új kamat- és kamatfelár-változtatási mutatók alapján kell a bankoknak meghatározniuk lakossági hiteik kamatozását, amelyeket az MNB hagy jóvá. A jegybank most iránymutatást tett közzé azzal kapcsolatban, hogy képzeli el a mutatók összeállítását.
A várható inflációs és növekedési folyamatok alapján továbbra is valószínű, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jövőre újrakezdi kamatcsökkentési ciklusát, feltéve, hogy az oroszországi pénzügyi válság járványveszélye addigra enyhül - vélekedtek londoni pénzügyi elemzők a 2,10 százalékos alapkamatot változatlanul hagyó keddi monetáris tanácsi ülés után.
A várakozásoknak megfelelően 2,1%-on hagyta irányadó kamatát a jegybank. Ha volt is esetleg halvány hajlandóság az infláció miatt a kamatcsökkentési ciklus felújítására, az orosz krízis feltehetően minden ilyen elképzelést háttérbe szorított.
A 2015-ös éves átlagos inflációra vonatkozó előrejelzést jelentősen, 2,5%-ról 0,9%-ra rontotta a friss inflációs jelentés ma közzétett főbb számai között az MNB-stáb, de közben a monetáris politikai döntéshozatal szempontjából már fontosabb 2016-os előrejelzést 2,9%-ra "hozta ki". Utóbbi az első előrejelzés 2016-ra és egyúttal nagyon közel esik a jegybank 3%-os közép távú inflációs céljához. Arról, hogy az előrejelzések és a friss jegyanki közlemény kapcsán milyen üzenetek olvashatók ki, alábbi külön cikkünkben írunk. Az mindenesetre látszik, hogy a pénzügyi stabilitás minap felmerült kockázataira is tekintettel a további kamatcsökkentéssel kapcsolatos piaci várakozások bekövetkezési esélye kisebb.
Az ügyfelek érdekeinek védelmében, a közvéleményt haladéktalanul tájékoztatva járt el a Magyar Nemzeti Bank (MNB), amikor 5 millióról 30,6 millió forintra emelte a Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. által kifizethető betétek mértékét - hangsúlyozta a jegybank az MTI-hez szombaton eljuttatott közleményében, amelyben visszautasítja az ezzel ellentétes feltételezéseket.
Októberről novemberre 443,6 milliárd forinttal csökkentek a központi kormányzat betétei - derül ki a Magyar Nemzeti Bank ma publikált mérlegstatisztikájából. Ennek a hátterében egy uniós hitel októberi törlesztése áll, de az igazán érdekes az, hogy a betétállomány még így is nagyon magas maradt. Annak az apasztása márpedig az egyik kiemelt trükk volna az év végi GDP-arányos államadósság csökkentésének kimutatásához.
Fontos tanulsága lehet Magyarország számára is a dán gazdasági miniszter kijelentésének, aki szerint az európai bankunióból való kimaradás drága mulatság lehet a nem csatlakozó országok számára.
A Magyar Nemzeti Bank a rendszeresen meghirdetett egynapos és három hónapos FX-swap eszközei mellett - az év végén a piac megfelelő likviditását fenntartandó - egyedi FX-swap tenderen fiog biztosítani devizát a bankrendszernek.
A vártnál jóval alacsonyabb, ma közzétett novemberi inflációs adat és a meredek olajár-esés együttesen arra ösztönözte a JPMorgan londoni elemzőit, hogy megváltoztassák az MNB várható kamatpályájával kapcsolatos előrejelzésüket. Eddig 2,1%-on maradó alapkamattal számoltak, most viszont már azzal kalkulálnak, hogy a jövő év első negyedében összesen 50 bázispontos további kamatvágást hajt végre a jegybank.
Megjelent a Magyar Közlönyben a Magyar Nemzeti Bank újabb három rendelete a lakossági devizahitelek elszámolásának technikai részleteivel kapcsolatban (eddig csak egy volt ismert). Ezek az előző rendeletet pontosítják, meghatározzák az (egykor vagy most) késedelmesen fizető ügyfelekre vonatkozó számítási szabályokat és azokról is szólnak, akiknek az adatai a pénzügyi intézmény végelszámolása vagy felszámolása miatt hiányosak.
Továbbra is a negatív tartományban mozog a fogyasztói árindex Magyarországon. Méghozzá az októberi 0,4 százalékos éves visszaesést követően immár 0,7 százalékos mínuszt látunk. Ez komoly meglepetésnek számít, hiszen a piac a múlt havi szinten való stagnálásra számított volna. Ha ez így folytatódik, akár újra lépéskényszerbe is kerülhet a Magyar Nemzeti Bank.
Az MNB tegnap újabb két épülettel bővítette egyre jelentősebb ingatlanportfólióját, ez alkalommal összesen csaknem 5 milliárd forintot költött egy villára és egy műemléképületre a Budai Várban. Az előbbi ingatlan megvásárlásánál egyébként számításaink szerint arányaiban annyit fizetett rá az MNB alapítványa, hogy ahhoz képest a nyáron - jelentősen áron felül - megvásárolt Eiffel Palace-üzlet kifejezetten előnyösnek tekinthető. Végignéztük az MNB idei vásárlásait: értesüléseink szerint koránt sem zárható le a lista, hamarosan talán újabb nagy tranzakcióra számíthatunk.
A Magyar Nemzeti Bank november 25-i üléséről szóló jegyzőkönyvből kiderült, hogy a döntéshozók továbbra sem látják indokoltnak a kamatok megváltoztatását. Ezzel tehát a jegybank iránymutatása semmit sem változott a korábbiakhoz képest, annak ellenére sem, hogy sok piaci elemző az olajára esése miatt már a magyar kamatcsökkentési ciklus újraindulásáról gondolkozik. A Monetáris Tanács továbbra is azt hangsúlyozza, hogy hosszan a jelenlegi szinten akarják tartani a kamatkörnyezetet, és szerintük emellett az infláció visszatérhet a középtávú céljához. Az alábbiakban a jegybanki közleményt tesszük közzé.
Élőben közvetítjük a miniszterelnök interjúját, amin fontos pozíciók sorsa dőlhet el.
Először érkezett hivatalos megerősítés.
Nagyon gyengült ma az árfolyam.
Friss podcastünkben Molnár András, a PortfoLion Capital Partners vezetője volt a vendégünk.
Tűzszünet a libanoni konfliktusban.
