A turisztikai célokat szolgáló összes forrás közel egynegyede jöjjön a Balatonra - amennyivel az üdülőrégió hozzájárul az ország turisztikai bevételéhez -, ez egy megcélozható és reális cél - mondta a balatoni fejlesztéseket érintő tervezetről Dányi Gábor, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkára a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) pénteki ülésén Siófokon.
A sajtóban megjelent hírekre reagálva másfél oldalas közleményt adott ki a Miniszterelnökség, amely az elmúlt évekbeli hasonló fejlesztésekkel igyekszik alátámasztani a 600 millió forintos turisztikai célú felcsúti kisvasút projekt fejlesztéspolitikai hátterét. A tárca hangsúlyozza, hogy "a felcsúti kisvasúttal kapcsolatban a híresztelésekkel ellentétben ellenőrzési vizsgálat nincs folyamatban", ami feltehetően a sajtóban megjelent brüsszeli vizsgálatra utal.
A 28 tagú európai közösségben csaknem példátlan az a folyamatos EU-támogatás gyorsulás, amelyet Magyarország az elmúlt években fel tudott mutatni és amellyel 2013-ben Európa-csúcsot is felállított - derül ki a Portfolio rövid vizsgálatából. Az adatokból jól látszik, hogy a magyar gazdaságra különösen nagy hatást gyakorolt az elmúlt években az EU-támogatások beáramlása, és ha a 2004-es csatlakozásunk óta vizsgáljuk az átlagos teljesítményt, akkor a gazdaság méretéhez képest legtöbb forrást lehívók versenyében a dobogó harmadik fokára állhatunk.
A 2016-os magyar költségvetési törvénytervezet szerint 1401 milliárd forintnyi EU-támogatás, a GDP kereken 4 százaléka juthat a magyar gazdaságba jövőre, amelyből 862 milliárd forint ténylegesen Brüsszelből érkezhet, a többit a magyar büdzsének kell állnia - többek között ez derül ki a tegnap közzétett büdzsétervezetből. Ez jókora lassulást vetít előre az idei törvénytervezetben szereplő különlegesen magas, 2562 milliárd forintos EU-támogatási összeghez képest, és alacsonyabb, mint a Portfolio minapi durva becslésében megfogalmazott szám.
Lesújtó megállapításokat tartalmaz összesen 30 egyetem és főiskola gazdálkodásáról egy friss állami számvevőszéki jelentés, amelynek következménye az is lehet, hogy 100 milliárd forintnyi, szabálytalanul felhasznált EU-támogatást kell visszafizetnie a magyar államnak - többek között erről beszélt a Heti Válasznak adott interjúban Domokos László.
Bár még alá sem írták a 600 milliós felcsúti kisvasút turisztikai célú fejlesztésével kapcsolatos EU-projekt támogatási szerződését, de azt már vizsgálni kezdte Brüsszel - mondták el az Európai Bizottság regionális politikáért felelős sajtóképviseletén a Figyelőnek. A vizsgálat oka, hogy a pályázati kiíráshoz például a megvalósíthatósági tanulmányt is mellékelni kell, illetve a lap szerint a vasút forgalmával kapcsolatos előrejelzések igencsak túlzók, így ezek is szemet szúrhattak és emiatt lehet, hogy nem is kap pénzt a projekt.
Több száz panasz érkezett az utóbbi időszakban az EU-pályázatok lebonyolításával foglalkozó hatóságokhoz, sokan idegesek, mert a nehezítések miatt nem tudják majd befejezni a projektjeiket a december 31-i határidőig - tudta meg kormányzati forrásból a Figyelő. Érdemesnek látjuk egy kicsit rendszerbe helyezni az ügyet, a felmerülő problémákat a 2007-2013-as uniós ciklus zárásához közeledve. A téma a források korlátozottsága miatt a projektek közötti versenyről is szól egy kicsit amellett, hogy a brüsszeli árgus szemek miatt a szabályosságra törekvés is nagyon fontos a kormánynak.
Néhány nappal azután, hogy a kormány megjelentette azt új közbeszerzési törvényjavaslatot a társadalmi egyeztetés céljából, az interneten elérhetővé vált egy magánszektorbeli, EU-pénzből finanszírozott közbeszerzési adatbázis, amely 2005-től tartalmazza a már lebonyolított több mint 100 ezer magyar közbeszerzést és mostantól napi szinten feltöltik ide az összes új közbeszerzés fontos adatait is. A közpénzkereső.hu, illetve angol változata, a tendertracking.eu oldalak így a transzparencia nyomán mérsékelhetik a korrupciós kockázatokat is, amelyek egy közelmúltbeli kutatás szerint az Európai Unió országai körében a legmagasabbak között van. Az új portál elemzése az átfogó adatbázisa segítségével úgy becsli, hogy 2013-ban a Közép 364 milliárd forintot nyerhetett a közbeszerzéseken.
Márciusról április közepére közel ötszázzal csökkent a késedelmesnek minősített, uniós finanszírozású állami projektek száma és vele párhuzamosan 879 milliárddal zuhant az érintett projektek összértéke, a késedelemmel érintett támogatási összeg pedig 156 milliárd forinttal. Mindezek igen jelentős változásoknak számítanak ilyen rövid idő alatt, így utánajártunk a háttérnek. Az már rögtön látszott, hogy az idő előrehaladása, a felpörgetett projektmegvalósítás és a nyíltan kommunikált kormányzati "korbács" fontos ok volt a lista szűkülésében, de a Miniszterelnökség válaszai alapján kiderült, hogy a menetközben leállított M4-es autópálya-építés, a MÁV 42 darab elővárosi motorvonat beszerzése, illetve az M0 fejlesztésével kapcsolatos fejlemények is jócskán változtattak a számokon. Az is kiderült, hogy az EU egyetlen centet sem ad a vörösiszap katasztrófa következményeinek felszámolására, noha egy 20 milliárdos nagyprojektről volt szó, így a projekt teljes költsége utólag a magyar büdzsét terheli.
Ma társadalmi egyeztetésre bocsátotta a Miniszterelnökség a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) első változatát, amelynek kapcsán a tárca számít a szakmai és a civil szervezetek, illetve a program iránt érdeklődő magánszemélyek véleményére azért, hogy kialakulhassanak a 2014-2020-as időszak stratégiai dokumentumának végleges keretei.
Két tárgyalási forduló után semmit sem közeledett egymáshoz az Európai Parlament és a Tanács álláspontja az európai beruházási terv, köznyelben Juncker-terv középpontjában álló európai stratégiai befektetési alap (EFSI) fő szabályairól. Az EP képviselői a 2014 és 2020 közötti többéves keretköltségvetésről kötött alku felrúgásával vádolják a tagállamokat és ahelyett, hogy 8 milliárd eurót "lecsippentenének" az infrastruktúrafejlesztési és a kutatás-fejlesztési pénzügyi alapokból, inkább a költségvetés éves végrehajtása során megmaradó pénzeket forgatnák vissza az EFSI alapba. Az elhúzódó vita az EFSI felállítási és így az első nagy európai beruházások elindulásának menetrendjét is csúsztathatják - mutat rá összefoglalójában a Bruxinfo.
Mintegy 20 ezer háztartás cserélheti le a mosógépet az Otthon melege energiahatékonysági program következő elemében - mondta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára hétfőn az Országgyűlésben egy azonnali kérdésre válaszolva.
Elkezdte az uniós támogatásokat kezelő hazai intézményrendszer a 2007-2013-as pénzügyi időszakban a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap finanszírozásával megvalósult Operatív Programok zárási folyamatát, amellyel kapcsolatban a támogatások kedvezményezettjeinek is fontos feladataik vannak, illetve figyelni kell a szabályokra és határidőkre a megnyert támogatások megszerzése érdekében. A főszabály szerint Magyarország azokat a költségeket számolhatja el az EU felé, amelyeket a kedvezményezettek 2015. december 31-ig kifizettek, így fontos, hogy azok a bérek és járulékok, amelyek 2015 decemberében merülnek fel, és kifizetésükre 2016-ban kerül sor, már nem elszámolhatóak. További fontos szabályok és határidők is megtalálhatók a Miniszterelnökség által a hivatalos pályázati oldalon ma kiadott összefoglalóban.
Összesen 6,1 milliárd forinttal emelte meg Regionális Operatív Programok 21 prioritásának forráskeretét egy friss kormányhatározat, amelybe szokatlan módon azt is beleszerkesztették, hogy a marketingterv hiányosságai ellenére megkapta a kormány jóváhagyását a Felcsút és Alcsútdoboz közötti kisvasút-fejlesztés. A kiemeltté minősített 600 millió forintos vasútvonal fejlesztési projekt döntő részben uniós forrásból valósulhat meg.
Régóta él az a félelem a magyar gazdasággal kapcsolatban, hogy a csúcsra pörgetett idei uniós pénzkifizetés után jövőre nagy "zakkanás jön", mert a nemzetközi tapasztalatok alapján nehézkesen szokott indulni egy új EU-ciklus, mindezt pedig megsínyli majd a GDP-növekedésünk. Több olyan tényező is van azonban, amely abba az irányba mutat, hogy nem kell drasztikus növekedéslassulásra készülnünk, igaz ahogy az Európai Bizottság minapi előrejelzése rámutatott: elkerülhetetlen a gazdaság lassulása jórészt az EU-támogatások alacsonyabb felhasználása miatt. A kormány számos erőfeszítést tesz annak érdekében, hogy ez a lassulás minél kisebb legyen; ennek egyik jele egy friss kormányhatározat, amelynek már a címe is a 2016-os gazdaságélénkítést tartalmazza. A nagy kérdés persze a szándékok mellett mindig a megvalósítás, vagyis az, hogy képes lesz-e az intézményrendszer a 2007-2013-as források teljeskörű lehívása mellett az EU-támogatások 2016-os felfuttatására is koncentrálni.
"Mi nem a németek pénzén akarunk sikeresek lenni", mert nem szeretünk más pénzén élni - jelentette ki a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) éves taggyűlésén tartott csütörtöki beszédében Orbán Viktor miniszterelnök. Bár ez nagyon szépen hangzó gondolat, de a számok teljesen mást mutatnak. A 2007-2013-as uniós ciklus egyik legnagyobb haszonélvezője ugyanis éppen Magyarország volt, a legnagyobb befizető tagállam pedig Németország.
A kormány egy- másfél éven belül olyan pályázati rendszert hoz létre, mely kiszámíthatóbb és egyszerűbb lesz a korábbinál - jelentette ki a fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkár egy mai tatabányai rendezvényen. Csepreghy Nándor elmondása szerint tovább csökken a pályázati rendszer által kért adatok mennyisége idén év végére és jelezte azt is, hogy a technológiafejlesztéssel kapcsolatos pályázatok kapcsán "csak" létszámtartást várnak el a kiírók.
Ebben a hónapban dönt a kormány arról, hogy miképp folytatódik az M4-es autópálya Abony és Fegyvernek közötti szakaszának építése - tolmácsolta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter szavait Boldog István fideszes országgyűlési képviselő az építkezés helyszínén, Törökszentmiklós határában tartott keddi sajtótájékoztatón.
Három fontos területen tartalmaz a 2007-2013-as EU-pénzek lehívásával kapcsolatos könnyítést, illetve szabályváltozásokat az az Európai Bizottság által elfogadott módosító csomag, amelyről ma adott ki közleményt az EU regionális politikáért felelős biztosa. Magyar szempontból talán az lehet a legfontosabb, hogy ha például a most igencsak döcögősen haladó vízügyi projektek miatt elbuknánk 10%-nyi EU-pénzt, akkor ezt kompenzálhatjuk azzal, hogy más környezetvédelmi és energiahatékonysági prioritásoknál "túlköltjük" a keretet.
Összesen 221 ivóvíz projektet érint a kormány azon friss rendelete, amely egy 2012-es kormányrendelet hatósági ügyintézési szabályrendszerét pontosította a minél gyorsabb uniós forráslehívás érdekében. Gyors vizsgálatunk szerint mindez nem véletlen, hiszen a rendelettel érintett projektek jelentős részénél mindössze 50-70% körüli a megítélt támogatások kifizetési aránya, és még több tízmilliárdot kellene év végéig kifizetni ahhoz, hogy a befejezett projektek számláit Brüsszellel el tudjuk majd számolni. Enélkül az EU-források elvesztése válna realitássá, illetve ezzel párhuzamosan a magyar büdzsének kellene állnia a vízügyi fejlesztések utolsó számláit.
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Meglepő és fontos változások várhatóak a családtámogatások kapcsán Meglepő...
A HOLD LinkedIn követőinek többsége valamilyen új konstrukcióra számít a PMÁP helyett jövőre, abban azonban megoszlanak... 
A technológiai szektor globális nagyágyúiba történő befektetés aligha rossz ötlet manapság, főleg, ha még a techcégek...
A ViDA (VAT in the Digital Age, azaz Áfa a Digitális Korban) csomagot 2024. november 5-én fogadta el az ECOFIN. A javaslatot... 
Nagyon komoly kifizetések jönnek az állampapír-piacon jövőre, történelmi csúcsra futott a Bitcoin, és még az amerikai...
Az Economistben jelent meg az alábbi felmérés az európai nagyvárosok lakhatási költségeiről. Abszolút értékben...
Mire elég a 150 ezer forint.
Donald Trumpon is múlhat a magyar bank árazása.
Milyen hatása lehet ha Donald Trump betartja ígéreteit?
