Valószínűleg szükség lesz egy, kizárólag a 2021-2027-es uniós költségvetési vitáknak szentelendő rendkívüli uniós csúcstalálkozó összehívására, de egyelőre korai minden találgatás arról, hogy erre mikor kerülhet sor – jelezte csütörtökön Zágrábban Charles Michel.
Tizennyolc uniós tagállam, köztük több nettó befizető egy közös dokumentumban ment neki a mostanában „fukarnak” gúnyolt öt nettó befizető országnak, köztük Németországnak amiatt, hogy szerintük el kell törölni az 1984-ben létrehozott EU-s költségvetési visszatérítéseket, mert azok létrehozásának feltételei már megszűntek – írja a Bruxinfo.
Vegyes tapasztalatokat osztott meg a fejlesztéspolitika 2019-es működéséről a Portfolio szokásos évértékelő felmérésének 8 szakmai résztvevője, de egyúttal többen bizakodásuknak adtak hangot, hogy 2020-ban tovább gyorsulhat a pályázati döntéshozatal, a panaszkezelés és a kifizetések is. Csaknem minden megszólaló rámutatott arra, hogy bár a 2014-2020-as ciklus végén járunk, az elakadó, bedőlő fejlesztésekből visszacsorgó támogatásokból még 2020-ban is több tízmilliárdnyi pályázati keret várható klasszikus eszközbeszerzési és telephely fejlesztési célokra. Nyilván ezeket fájdalmas pénzügyi döntések előzik meg mind a pályázók, mind a kiírók oldalán, de a szűkülő keretek miatt a 2021-2027-es ciklusra készülés is fájdalmas döntések sorozatával járhat. 2020-ban tehát mind a nyertes projektek gazdáinak, mind a fejlesztéspolitika tervezőinek egyszerre kell a mostani ciklus sikeres zárására és a következő keret megalapozott felhasználásának megtervezésére is koncentrálnia.
A közép-kelet-európai gazdaságokban a mikro-, kis- és középvállalkozások sikeres működésének, de életben maradásának is kulcsfontosságú tényezője a versenyképesség. Az idei Kamarai Napok szakmai programjai főként erre a kihívásra keresték a választ, melyhez erős platformot adott a V4-es területi kereskedelmi és iparkamarák együttműködése.
Kiemelt cél, hogy minél több magyar kkv lépjen nemzetközi szintre, és kapcsolódjon be a globális gazdaságba és kereskedelembe – mondta a Portfolio-nak Jákli Gergely, az EXIM elnök-vezérigazgatója. A magyar exporthitelügynökség vezetője szerint lokális szinten azok a vállalatok is találkoznak a versennyel, amelyek nem részei az exportláncoknak, a külföldi – hangsúlyosan nem csak EU-s – üzletekhez pedig a szakértelmen túl speciális pénzügyi konstrukciókat is tudnak biztosítani.
A múlt héten nyert nagy politikai felhatalmazásnak köszönhetően 358:234 arányban elfogadta a brit alsóház ma az Európai Unióból való kilépésről szóló törvényt második olvasatban, így az részletes vitára bocsátható majd január elején. Mindez pedig reálissá teszi azt a forgatókönyvet, amit Boris Johnson kormányfő ígért, miszerint január 31-én éjfélkor tényleg ki tud lépni jogilag az ország az EU-ból. A gyakorlatban azonban még legalább jövő év végéig tag lesz.
A magyar kormány már eljuttatta az Európai Bizottságnak a 2021-2027-es uniós Operatív Programokra vonatkozó javaslatát, amely mindössze három program meghirdetését javasolja, így nem lesz benne dedikált forrás például az ellenzéki vezetésű Budapestnek, illetve vidéki nagyvárosi térségeknek sem – jelezte saját információi alapján a hvg.hu-nak adott interjújában Jávor Benedek.
Ma kerül a brit alsóház elé az EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét rögzítő megállapodás, amely kapcsán a miniszterelnöki hivatal azt közölte: a ratifikálás során jogi erővel tiltaná meg saját magának és a parlamentnek is a január 31-re tervezett Brexit után 2020. december 31-ig tartó átmeneti időszak meghosszabbításának lehetőségét.
Az agrárium hitelállományának idei, várhatóan kétszámjegyű növekedése után 2020-ban sem fognak csökkenni a hitelhez jutási ambíciók - mondta a Portfolio-nak Szabó István. Az OTP Bank Agrárágazati Igazgatóságának ügyvezető igazgató-helyettese szerint a gazdálkodók beruházási döntéseiket már kevésbé a támogatási lehetőségektől, egyre inkább a gazdasági lehetőségektől függően hozzák meg, egy kiegyensúlyozottabb, folyamatos beruházási tevékenység pedig nem csak a termelőknek, hanem a beszállítóknak és a finanszírozóknak is sokkal kedvezőbb, mint egy erősen ciklikus folyamat.
A hazai startupok nemzetközi piacra lépését segítő megállapodást írt alá egymással a Magyar Exportfejlesztési Ügynökség (HEPA), a Hello Tomorrow, a Hiventures, az MVM- Smart Future Lab, a Startup Campus, a Tungsram és a Valor Hungariae. A december 18-án létrejött együttműködéssel a felek az induló innovatív vállalkozásokat képzésekkel, üzleti túrákkal és piacra lépési programokkal készítik fel a globális terjeszkedésre.
Az MFB Csoporthoz tartozó Hiventures több mint 230 portfolió startuppal és 22 milliárd forintnyi befektetéssel a háta mögött, 31 milliárd forint tőkével rendelkező, új kkv üzletágat indított, amely a hazai kis- és középvállalati szektort erősíti a generációváltást, piaci konszolidációt és külföldi befektetés ösztönzést érintő tőkefinanszírozás terén. Az új üzletág szeptember óta működik, a Portfolio Láving Gusztávot, a kockázati tőkealap-kezelő KKV Befektetési Igazgatóját kérdezte az eddigi tapasztalatokról, a jövő évi tervekről, és arról, pontosan mi az, amit a kisvállalatoknál keresnek.
Miután a visegrádi országok fővárosainak főpolgármesterei hétfőn Budapesten együttműködési megállapodást írtak alá többek között annak eléréséért, hogy az EU különítsen el több közvetlenül pályázható forrást a városok számára, izgalmas kérdés, hogy ennek mekkora a realitása a 2021-2027-es uniós finanszírozási ciklusban. A következő keretköltségvetés előrehaladott tervezése és a Portfolio háttérinformációi alapján összességében kicsi az esélye ennek, igaz lényeges, hogy nemcsak a visegrádi országok, hanem több nyugat-európai főváros is érdeklődik a kezdeményezés iránt, ráadásul a klímahelyzet a városok szintjén is több feladatot tesz szükségessé.
"Nem kérdés, hogy a fejlesztésre nyitott kkv-k nélkül elképzelhetetlen a gazdaság versenyképességének javítása" - mondta a Portfolio-nak Csonka Tibor, az OTP Bank vállalati területért felelős ügyvezető igazgatója. A szakember szerint egyre több ágazatban tapasztalható, hogy a cégeknek szűk munkaerő-kínálat mellett a korábbiaknál nagyobb kapacitással kell működniük.
A szeptemberi közel 500 milliárd forint után novemberben mintegy 375 milliárd forintnyi EU-támogatást utalt át az Európai Bizottság a magyar kormánynak – derül ki a Portfolio vizsgálataiból, így ez a korábbi bő 400 milliárd forintos pénzügyi büntetés bevállalása után hatalmas karácsonyi ajándéknak tűnik. Ez tovább javítja a magyar költségvetés év végi helyzetét, amiből akár jócskán fel is pörgethetné a kormány az EU-pályázati pénzosztást, mégsem látjuk ennek egyelőre határozott jeleit.
A december 12-i brit előrehozott választásokon váratlanul erős felhatalmazást kapott a kormányzásra Boris Johnson pártja, így jövő január 31-én megtörténhet a Brexit. A gyakorlatban viszont 2022 végéig is benne maradhat még az Egyesült Királyság az Európai Unióban, ez pedig remek hírnek tűnik Magyarország számára is, hiszen kevesebb EU-s pénzt bukhatunk, mint amivel eddig számolhattunk. Mai videónkban ezt a komplex témát járja körbe Weinhardt Attila, a Portfolio Uniós Források rovatának vezető elemzője.
Címlapkép forrása: MTI/EPA Olivier Hostlet
Az, hogy váratlanul erős felhatalmazást kapott a kormánypárt a tegnapi brit választásokon, furcsa módon remek hír Magyarországnak is, mert kevesebb EU-s pénzt bukhat a 2021 utáni időszakban, mint amit eddig tudtunk.
Miután az EU állam- és kormányfői a tegnap éjjeli csúcstalálkozó záródokumentumába beleírták a nukleáris beruházások elfogadhatóságát a 2050-es klímacél teljesítéséhez és közben feltehetően jelentős, de részleteiben még nem ismert anyagi támogatást is beígértek a karbonsemlegességi átálláshoz, megfordult a cseh és magyar kormányfő hozzáállása és elkötelezték magukat a 2050-es klímasemlegességi cél mellett. Így tehát egyedül hagyták régiós szövetségesüket, a lengyeleket is, igaz nekik teljesen más az energetikai helyzetük és erre a többi tagállam is tekintettel van. Júniusban térnek vissza egy másik EU-csúcson a lengyel helyzetre, addigra ugyanis már részleteiben kidolgozzák az energetikai átállás anyagi részleteit.
Az Európai Unió következő hosszú távú költségvetésének meg kell őriznie azokat a politikákat, amelyek Európát naggyá tették, beleértve a közös agrárpolitikát - jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök csütörtökön Brüsszelben, az uniós csúcstalálkozót megelőzően.
Kiszivárogtatott a magyar kormány az MTI-nek egy olyan anyagot a mai klímavédelmi EU-csúcsra időzítve, amely négy feltételhez köti a 2050-es karbonsemlegességi vállalás támogatását, de ebből kettő gyakorlatilag teljesíthetetlen, illetve politikai kampányszövegnek tűnik. Az anyag egyúttal azt is tisztázza, hogy Magyarország hogyan áll jelenleg klímavédelmi téren és mi felé halad.
„Az Európai Unió hétéves költségvetési keretéről folytatott tárgyalások döntő szakaszba érkeztek. Noha első ránézésre ez technikai jellegű költségvetési vitának tűnhet, a valóságban ennek kimenetele határozza majd meg, hogy az Európai Unió milyen eredményekre lesz képes a polgáraiért” – hangsúlyozza Johannes Hahn, az Európai Bizottság költségvetésért és igazgatásért felelős új biztosa a Portfolio-nak küldött exkluzív véleménycikkében, amely a most csütörtök-pénteki EU-csúcsra időzítve született. A 2021-2027-es költségvetésnél Magyarország 6,5 milliárd eurós mínuszról indul, a végső keretről pedig várhatóan februárban egy rendkívüli EU-csúcsot is összehívnak majd. Johannes Hahn cikkét az alábbiakban változtatás nélkül közöljük magyar és angol oldalunkon.
Trump az oltásellenes, konteóhívő, egyébként jogász végzettségű Robert F. Kennedyt nevezte meg egészségügyi...
Azt, hogy Cristiano Ronaldo és Messi néz ránk a reklámokban, már megszoktuk. De megjöttek az új idők csillagai,... 
Akit érdekel az amerikai választás, az rengeteg politikai elemzést olvashat róla, én mindössze három érdekes ábrát...
Az intenzív földhasználat, a monokultúrás gazdálkodás és a túlzott vegyszerezés Európában is mezőgazdasági...
A ViDA (VAT in the Digital Age, azaz Áfa a Digitális Korban) csomagot 2024. november 5-én fogadta el az ECOFIN. A javaslatot... 
Zsiday Viktorral próbáltunk rendet vágni a trumpi káoszban, forintgyengülésben és Indiában. De sikerült? Milyen...
Európa versenyképességi mutatói mély válságról árulkodnak.
Nem fizetett a magyar vállalkozó.
Mire elég a 150 ezer forint.
