Orbán Viktor miniszterelnök stratégiája, hogy Magyarországot a kínai tőke fő európai célpontjává tegye, oda vezetett, hogy az elmúlt két évben a kontinensre érkező kínai befektetések több mint negyede Magyarországra irányult. Ez magában foglalja az elektromos járműveket és akkumulátorokat gyártó üzemekbe történő beruházásokat is.
Nagy Márton gazdasági miniszter a Financial Times-nak nyilatkozva kiemelte, hogy a kínai befektetések kulcsfontosságúak voltak az ország autóparának fenntartásában, amely a gazdaság "nagyon erős magja". Az ágazat összességében várhatóan a GDP csaknem egyharmadát fogja kitenni.
Felidézi a cikk, hogy Kína legnagyobb elektromos jármű- és akkumulátorgyártó vállalatai, köztük a BYD és a CATL, jelentős beruházásokat hajtanak végre Magyarországon. A BYD a közelmúltban Szegedet választotta első nagy európai gyárának helyszínéül, míg a CATL egy 7,3 milliárd eurós üzemet épít az ország keleti részén.
Mind a BYD, mind a CATL a jövő év második felében nyitja meg kapuit, egy sor más kínai zöldmezős beruházással együtt, amelyeknek a gazdaságra és a bérekre gyakorolt hatása már a munka megkezdésekor érezhető lesz
- vetítette előre Nagy Márton.
A magyar kormány úgy véli, hogy ezek a befektetések mentőövet jelentenek a gazdaságnak, amely jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe. Az ország recesszióban van, a GDP 0,7 százalékkal csökkent a harmadik negyedévben, és a költségvetési hiány várhatóan meghaladja a GDP 4,5 százalékát idén.
Emlékeztet az összefoglaló, hogy Orbán Viktor szerint a kelet és nyugat közötti egyensúly fenntartása gazdaságpolitikájának "stratégiai alapja". A miniszterelnök úgy véli, hogy Magyarország képes fenntartani szoros kapcsolatait Pekinggel, miközben Donald Trump esetleges újbóli elnöksége alatt is jó viszonyt ápol az Egyesült Államokkal.
A cikk úgy fogalmaz:
Orbán Viktornak most az a kihívás, hogy véghezvigye a diplomáciai tornát, amely ahhoz szükséges, hogy egyszerre maradjon Hszi Csin-ping és Donald Trump újonnan hivatalba lépő, Kína-ellenes kormányának szövetségese, miközben kezeli az uniós források krónikus csökkenésének veszélyét.
A cikk utal rá, hogy szakértők szerint a kínai befektetések önmagukban valószínűleg nem lesznek képesek teljesen pótolni az uniós források hiányát. Az Európai Bizottság adatai szerint Magyarország korábban évente mintegy 5 milliárd eurónyi uniós átutalást kapott, ami a GDP mintegy 2,5 százalékát tette ki.
A kínai beruházások mellett a magyar infrastruktúra fejlesztése is kihívásokkal néz szembe. Vitézy Dávid vasúti szakértő és ellenzéki politikus szerint mintegy 10 milliárd euró értékű, többnyire uniós finanszírozású vasúti beruházást töröltek. Az egyetlen jelentős folyamatban lévő vasútépítési projekt egy kínai finanszírozású vonal Budapest és Belgrád között.
Címlapkép forrása: MTI Fotó/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
