A bankközi piacon tapasztalt likviditási problémák megoldásaként hamarosan újra növeli majd mérlegét a Fed – mondta kedden Jerome Powell egy rendezvényen. A jegybank elnöke szerint a pontos részleteket most dolgozzák ki, de nem lesz szó a válság után látott mennyiségi lazításról.
A jegybanki függetlenség jelentőségéről szólt mai beszédében az amerikai központi bank elnöke, szavainak az amerikai elnök részéről érkező támadások adnak aktualitást.
Hiába esett közel 50 éves mélypontra az amerikai munkanélküliség, a Fednek nem szabad megállnia a kamatcsökkentésekkel – mondta pénteken a CNN-nek Peter Navarro. Az amerikai elnök kereskedelmi tanácsadója azt is elismerte, hogy nem a gazdaság lassulása miatt van szükség a lazításra.
Pozitívan nyilatkozott az amerikai gazdaságról pénteken Jerome Powell, a Fed-elnöke egy konferencián. Szerinte alapvetően jól fest a növekedés, de vannak hosszútávú kockázatok.
Az év második felében potenciális szintje körül növekedhet csak az amerikai gazdaság – mondta a CNBC-nek Eric Rosengren, a bostoni Fed elnöke. Ez most nagyjából 1,7%-os bővülést jelent szerinte.
Az elmúlt hónapok alaphírei voltak a kereskedelmi háborúról, a részben emiatt lassuló világgazdaságról, a Brexitről szóló hírek, amelyekre az utóbbi hetekben már egyre immunisabbak voltak a befektetők, az amerikai tőzsdék idén szeptember közepén már közel új csúcsra emelkedtek, de a vezető európai és ázsiai részvényindexek is elindultak felfelé. Az elmúlt napokban azonban valami megváltozott, a tegnapi gyenge amerikai makroadat után pedig begyorsult az esés, ami ma folytatódott. Megnéztük, milyen hírek mozgatják a tőzsdéket, és meddig tarthat még az esés.
Nagyot emelkedett ma annak a valószínűsége, hogy az amerikai jegybank már az októberi ülésén újra kamatot csökkent.
A jegybankok nagyrészt elhasználták az eszközöket, melyekkel a globális gazdasági kockázatok hatásait minimalizálni lehetne – figyelmeztetett a Deutsche Bank vezérigazgatója, Christian Sewing.
Egy éve írtuk meg, hogy a 320 az új 310. Akkor azt gondoltuk, hogy a kedvező hazai makrogazdasági fundamentumok ellenére a forint képtelen lesz visszaerősödni. Azt viszont nem gondoltuk, hogy ilyen gyorsan megszülethet a 330 az új 320 cikkünk.
Az amerikaiak 44%-a szerint Donald Trump elnök felel inkább a gazdaság állapotáért, és a megkérdezettek csupán 17% gondolja úgy, hogy a Fed lenne a felelős – derült ki a Reuters-Ipsos friss közvélemény-kutatásából. Bármennyit is tweetel az amerikai elnök, úgy néz ki, nincs hatással a lakosság Fedről alkotott képére.
Mérsékelt emelkedés volt látható a tengerentúli tőzsdéken a kereskedési nap túlnyomó részében, a Fed tegnapi kamatvágása után pozitív hangulatban zajlott a kereskedés, nap végére azonban stagnáltak az Index.
A vártnak megfelelően újabb 25 bázisponttal csökkentette az irányadó kamatot szerdán a Fed Nyíltpiaci Bizottsága, mely további egy lazító lépést vár idén.
Komoly átmeneti likviditási nehézségek léptek fel az amerikai bankközi piacon az elmúlt napokban, ami miatt a Fednek be is kellett avatkoznia. Egyelőre csak átmeneti készpénzhiányról beszélnek a piaci szereplők, de hosszabb távon orvosolnia kellene a problémát a jegybanknak.
Néhány hete szinte biztosra lehetett venni, hogy a Fed ma újabb 25 bázispontos kamatcsökkentésről dönt, vagyis folytatja a júliusban kezdett lazítást. Azóta fordult a kocka, ma délelőtt már korántsem biztos a kamatcsökkentés a befektetők szerint. A piacnál is csalódottabb lehet azonban Donald Trump elnök, ha mégsem lazít a jegybank, ő ugyanis már nem kéri, hanem hisztérikusan követeli a kamatvágást, devizaleértékelési háborúba kergetné saját jegybankját.
Szerdán reggel mérsékelten erősödött a forint a vezető devizákkal szemben, azonban továbbra is kifejezetten közel jár a tegnapi történelmi mélypontjához.
Az amerikai-iráni feszültségek éleződésével ismét nőtt annak esélye, hogy akár fegyveres konfliktussá fajul a helyzet a két ország között. Egyelőre nem ez a legvalószínűbb forgatókönyv, ha viszont megvalósul, akkor akár 150 dolláros olajár és globális recesszió is jöhet – vélik a Danske Bank szakemberei.
Az amerikai jegybank 75 milliárd dollár értékű technikai repóműveleteket vezet be, hogy fixen tudja tartani a bankkközi kamatokat – jelentette be kedden a Federal Reserve. A piaci szereplők egyre jobban tartottak attól, hogy a Fed kezdi elveszíteni a kontrollt a bankkközi kamatok fölött. Hétfőn a repo piacon a Fed egynapos kamata a 2-2,25%-os sáv tetjére ugrott.
Lehet, hogy már függővé vált a világgazdaság az alacsony kamattól és a költségvetési hiánytól, jelenleg olyan kísérlet szemtanúi vagyunk, amire még nem látott példát az emberiség – mondta a Portfolionak Tomás Sedlacek cseh közgazdász, aki október elején a magyar CFA egyesület budapesti konferenciájának előadója lesz. „A Jó és a Rossz közgazdaságtana” című könyvvel befutott szakember szerint komoly változás közepén áll a civilizációnk, ennek az átalakulásnak természetes velejárói azok a „döccenők”, amiket most látunk a Brexittel vagy az amerikai-kínai kereskedelmi háborúval.
A héten is elsősorban a nagy globális jegybankok, elsősorban a Fed kamatdöntésére figyelhetnek a befektetők. Érdekes lesz, hogy az EKB múlt heti lazítása után hasonló útra lép-e a többi meghatározó jegybank is a világban. Itthon szinte eseménytelen lesz a hét, csak a fizetési mérleg alakulása érdemel említést.
Donald Trump amerikai elnök arra szólította fel a Fedet (természetesen Twitteren), hogy nyomja negatív tartományba az irányadó rátát, hiszen más országok jegybankjai is ezt az eszközt használják a gyenge gazdasági növekedéssel szembeni küzdelemhez. És hát, ha ők igen, akkor mi miért nem? – gondolja a bejegyzése alapján Trump.
Több mint 50-et számoltak fel.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Ennek nem fognak örülni Kijevben.
Kijev leggyengébb egységeit találták meg az oroszok.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
