John Williams, a New York-i Fed elnöke kedden kijelentette, hogy a Federal Reserve-nek még van tennivalója az infláció csökkentésében, mivel a munkaerőpiac továbbra is elég erős - írja a Yahoo Finance.
Csökkent a foglalkoztatottság növekedése az Egyesült Államokban, de még mindig erős a munkaerőpiac - derül ki a frissen közzétett márciusi számokból. A Fed kamatpolitikája még nem érezteti a hatását, a foglalkoztatottság jelentős növekedése arra utal, hogy a gazdaság nem lassul kellő mértékben, az inflációs kockázatok nem enyhülnek. Ennek megfelelően a dollár is erősödött a hírre.
A várt 54,5 pont helyett 51,5 pontra esett márciusban az amerikai ISM intézet szolgáltatói beszerzésimenedzser-indexe a februári 55,1 pont után, ami jókora meglepetésként kezdetben gyengítette a dollárt. Aztán megjelent egy Fed jegybankár nyilatkozata, aki azt mondta, hogy május elején továbbra is kamatemelésre lehet szükség, így 5% fölé mehetne az irányadó ráta célsávja, és ezen fejlemények együttesére végül a dollár erősödni kezdett, ami a nap végén a forintot is megbillentette.
A várt 200 ezer fő helyett „csak” 145 ezerrel nőtt a nem-mezőgazdasági foglalkoztatottak száma márciusban az ADP jelentése szerint, de az adatra lényegében nem volt piaci elmozdulás az euró/dollárban, illetve az amerikai határidős részvényindexekben. A jelek szerint kivárnak a befektetők a fontosabb pénteki átfogó munkaerőpiaci adatok előtt.
Meglepetést okozhat az USA inflációja az előttünk álló négy hónapban. A mostani 6 százalékos év/év infláció ugyanis nagyon könnyen akár 4 százalék alá is eshet júniusban. Ez pedig erős gazdasági-politikai-társadalmi nyomás alá helyezheti Jerome Powell csapatát.
A Federal Reserve által szorosan követett amerikai inflációs mutató februárban a vártnál valamivel kevésbé emelkedett, ami némi reményt ad arra, hogy a kamatemelések segítenek enyhíteni az áremelkedést - írja a CNBC.
Neel Kashkari, a Minneapolisi Fed elnöke szerint korai lenne megítélni, hogy a Sillicon Valley Bank összeomlása milyen hatással lesz a gazdaságra, de a Fednek az infláció csökkentésére kell összpontosítania – írja a Bloomberg.
A becsődölt Silicon Valley Bank (SVB) "szörnyű" munkát végzett a kockázatkezelés terén az összeomlása előtt, a bankfelügyelet pedig nem figyelt eléggé a figyelmeztető jelekre - mondta Jon Tester demokrata szenátor a bank ügyében megtartott első szenátusi ülésen a Reuters szerint.
A bankpánik-Fed-pivot birkózógép egy érdekes részvénypiaci jelenség, amelynek első hatásait az elmúlt bő két hétben már meg is figyelhettük. Utoljára 2007-ben és 2008-ban láthattunk hasonlót. Az egész helyzetben az a nagyon érdekes, hogy ha sikerül karanténba zárni a pénzügyi fertőzés potenciális okozóját, akkor sokszor jó időszaka jön a következő hónapokban a részvénypiacnak, mert tud a lazább monetáris pályára koncentrálni. Persze 2008 szeptemberében láttuk azt is, amikor nem sikerült felállítani a pénzügyi karantént.
Az előzetes várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal emelte az alapkamatot tegnap esti kamatdöntő ülésénén a Federal Reserve, a kamatdöntő ülést követően azonban mégis lefordulás következett a tőzsdéken, miután Jerome Powell jegybankelnök cáfolta a kamatvágásokról szóló híreket, emellett pedig Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter is meghallgatáson vett részt az amerikai kongresszusban, ahol fontos, bankrendszert érintő kérdéseket vitattak meg. A hallottak azonban alaposan elbizonytalanították a befektetőket, akik az előző napokban már inkább a kamatvágásokat kezdték el árazni.
A Fed 25 bázisponttal emelte az irányadó kamatszintet, amely ezzel elérte az 5%-ot az USA-ban. A Fed a kamatelőrejelzésében 5,1%-os szintet jelzett előre év végére, ez effektíve azt jelenti, hogy a Fed döntéshozóinak többsége szerint a jelenlegi, 5%-os szinten lesz majd a kamat az év végén (mivel az 5,1%-os szint csak az előrejelzések mediánja, a jegybank jellemzően 25 bázispontonként lép). Jerome Powell elnök a sajtótájékoztatón megerősítette ezt az előrejelzést: szerinte már nem feltétlenül lesz szükség további kamatemelésekre, a bankválság miatt ugyanis maguktól szigorodnak a pénzügyi feltételek. Az infláció letörése viszont továbbra is kulcsfontosságú cél, ebből nem enged a Fed. Emellett a bankrendszer problémáiról is bőven beszélt ma a jegybankelnök.
Látványos fordulatot hoztak az elmúlt napok a tőzsdéken, miután a két amerikai regionális bank és a svájci Credit Suisse csődje után rég nem látott eladási hullám söpört végig a piacokon. A körülmények javulásával egyre inkább körvonalazódni látszik, hogy mely szektorok lehetnek az előttünk álló időszak legnagyobb nyertesei, és ugyan a befektetők számításait még keresztül húzhatja a Fed ma esti kamatdöntése, a vártnál alacsonyabban kamatszintek kedvező hatással lehetnek a technológiai szektor vállalataira.
A két amerikai bankcsőd és az európai bankmentés után az egész világ arra vár, hogy mit mond mai kamatdöntő ülésén az amerikai Federal Reserve. A jegybank gigantikus csomaggal biztosította a bankrendszer likviditását, de a bankszektor híreit a Fed a mai kamatdöntő ülés miatt érvényben levő nyilatkozattételi moratórium miatt nem kommentálta érdemben. Döntő fontosságú lesz a mai ülés: kiderül ugyanis, hogy a Fed szerint a bankszektor helyzete hogyan érintheti a makropályát, ez pedig az általános piaci felfogást is meghatározhatja a kilátásokkal kapcsolatban.
A múlt heti történelmi hozamcsökkenés után ezen a héten tovább estek a legfontosabb európai és amerikai kötvények hozamai, ahogy egyre csökken a kamatpályára vonatkozó várakozás, és a befektetők a biztonságos kötvényekbe menekülnek. A piaci érzület nem változik, továbbra is úgy vélik a befektetők, hogy a bankproblémák átírják a kamatpályát, és ezzel potenciálisan a makropályát is az USA-ban és Európában egyaránt. Egyelőre lehetetlen megmondani, hova fut ki ez az egész: a megalapozatlan aggodalmaktól a súlyos pénzügyi válságig még minden benne van a pakliban.
A hét legfontosabb eseménye egyértelműen a Fed kamatdöntő ülése lesz, főleg úgy, hogy az utóbbi napokban az amerikai bankrendszer problémái új feladat elé állították a jegybankot. A fő kérdés az lesz, hogy a pénzügyi stabilitási kockázatok hogyan befolyásolják majd a Nyíltpiaci Bizottság döntését, illetve hogyan kommentálja ezeket a nehézségeket a Fed. Itthon a külföldi hírek mellett az állampapírpiaci fejleményekre és a friss munkanélküliségi adatra lehet érdemes figyelni, illetve kiderülnek a hatalmas februári költségvetési hiány okai is.
Brutális hatósági beavatkozás, és megingott Svájc, mint pénzügyi központ tekintélye, így mostantól banánköztársaságként fogják kezelni – ilyen és ehhez hasonló markáns szakértői vélemények érkeztek vasárnap este annak láttán, hogy milyen rapid módon és milyen tartalommal menti meg a Credit Suisse (CS) bankházat a rivális UBS a svájci hatóságok döntései mellett. Az ugyanis világos, hogy ez egy kényszerházasság, amely még komoly hullámokat vethet világszerte, hiszen akár 10 ezer Credit Suisse dolgozó is utcára kerülhet, illetve a UBS elnöke vasárnap éjjel maga mondta: nagy kihívás lesz leépíteni a Credit Suisse befektetési banki pozícióit. Ráadásul a CS speciális kötvénytulajdonosai igencsak dühösek, mivel az összesen 16 milliárd franknyi névértékű papírjukat mind elbukták, így ez náluk is kiválthat további pozícióeladásokat a veszteségek fedezése érdekében. Nyilván nem véletlen, hogy amint bejelentették a UBS-CS kényszerházasságot, a világ hat nagy jegybankja egy külön összehangolt lépést is bejelentett a piaci feszültségek csillapítására.
Miután vasárnap megszületett a bajba került Credit Suisse megmentési terve, összehangolt bejelentést tett közzé vasárnap este 10 órakor a világ hat nagy jegybankja. A bejelentés az amerikai dolláralapú piaci likviditáshoz való jobb hozzáférést hivatott elérni.
Legalább két nagy európai bank vizsgálja a régió bankszektorát érintő fertőzési forgatókönyveket, a Fedtől és az EKB-tól várva jelzést az erősebb támogatásról – mondta a Reutersnek két, a megbeszélésekhez közel álló vezető.
Bernie Sanders amerikai szenátor bejelentette, hogy olyan szabályok bevezetését tervezi, amely megakadályozná, hogy a nagybankok vezetői az őket felügyelő regionális Fed igazgatótanácsában üljenek - írja a Bloomberg.
Az előzetes várakozásoknak megfelelően 6%-ra esett februárban az infláció az Egyesült Államokban, a maginfláció pedig 5,5% volt, ami szintén nem okozott meglepetést.