Az elmúlt hetekben szinte divattá vált a klímacsúcsokról, és különösen a dubaji 28. klímakonferenciáról háborogni, és az azokról való panaszkodásban egymásra licitálni. Én is hónapokig haboztam, hogy részt vegyek-e az eseményen, mert annyi etikai aggályom van ezzel kapcsolatban. Végül meggyőztem magam, hogy az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) alelnökének azért ott a helyem, és két nappal a klímakonferencia kezdete előtt végül rászántam magam az utazásra.
November 17-én és november 18-án az emberi történelem során először, több mint 2 Celsius fokkal emelkedett a Föld átlaghőmérséklete az iparosodás előtti szint fölé. Ürge-Vorsatz Diána klímakutató az InfoRádiónak azt mondja, hogy a hosszabb távra megfogalmazott célokhoz mérten nem tragikus a helyzet a globális felmelegedést illetően, ugyanakkor számos környezeti katasztrófa történt az elmúlt időszakban, melyek jelzésértékűek az emberiség számára.
Olyan változásokra lehet számítani a magyarországi időjárásban a klímaváltozás miatt, amelyek eddig nem voltak jellemzők és a szélsőségek irányába mutatnak – fejtették ki meglátásaikat a klímaváltozás várható hazai következményeiről szakértők az RTL vasárnap esti híradójában.
Magyarország két időjárási zóna határán van, idén nyáron még szerencsénk is volt, hiszen szinte egész Európát hatalmas szárazság sújtotta – mondta az Inforádió Aréna című műsorában Ürge-Vorsatz Diana klímakutató. Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének alelnöke szerint a jövőben arra kell felkészülni, hogy az eddig megszokottnál intenzívebb esőzések jöhetnek Magyarországon, bár az összes csapadékmennyiség alig változik majd. Vagyis egyre gyakoribbak lesznek a villámárvizek, viharok, melyekhez alkalmazkodni kell.
Ürge-Vorsatz Diána környezetkutató, fizikus nyerte el az egyik alelnöki posztot az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) 59. plenáris ülésén megtartott szavazáson - szerepel az IPCC bejegyzésében.
A következő években csökkenhet Magyarország földgáz-fogyasztása, viszont villamosenergiából akár 50-55 százalékkal többre lehet szükségünk 2030-ban, mint most, így a teljes energiafogyasztásunk várhatóan kismértékben emelkedik még – hangzott el az Egyensúly Intézet keddi konferenciájának panelbeszélgetésében. A szakemberek szerint a legfontosabb az energiahatékonyság, melyben bőven vannak még tartalékok, ha pedig a napenergiát még jobban kiaknáznánk, akkor akár exportőrök is lehetnénk.
A talajokat kizsákmányoljuk és az összeomlás fenyegeti őket, ilyenkor fordulhat elő, hogy a felső réteget egyszerűen elviszi a szél és az autópályára hordja, ahogy az történt a tragikus szombaton, amikor 42 jármű ütközött össze, 39 ember sérült meg, egy pedig életét vesztette. Többek között erről beszélt Ürge-Vorsatz Diana, a Közép-Európai Egyetem Professzora, az ENSZ Kormányközi Éghajlatvédelmi Testületének (IPCC) alelnöke a Portfolio Checklist podcastjában.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddi adása. A mai műsor első felében folytattuk a hétfőn megkezdett témánkat, a Silicon Valley Bank csődjét. Előbb Palkó Istvánnal, a Portfolio Pénzügy rovatának vezető elemzőjével jártuk körbe, hogy pontosan milyen okok vezettek a bizalom villámgyors elvesztéséhez az egyébként jelentős méretű amerikai banknál. A banki krach számunkra kulcsfontosságú következménye, hogy a forint hétfőn az elmúlt 20 év egyik legkomolyabb napon belüli gyengülését produkálta, melyről Weinhardt Attilát, lapunk markoelemzőjét kérdeztük. A műsor második részében az M1-es autópályán történt szombati tömegszerencsétlenségről volt szó. Mivel holnap március 15-e, és sokan indulnak útnak autóval, először Csörgő László vezetéstechnikai szakértővel beszéltünk arról, hogy hogyan lehet egy ilyen helyzetben minimalizálni a sérülés esélyélt, majd pedig Ürge-Vorsatz Diana, a Közép-Európai Egyetem oktatója, az ENSZ Kormányközi Éghajlatvédelmi Testületének (IPCC) alelnöke beszélt arról, hogy mi idézhette elő a tömegbalesetet kiváltó porfelhőt az M1-es autópályán.
A 2022-es nyári aszályokat látva, most talán mindenki jobban érti azokat a szakértőket, akik a globális felmelegedés generálta szélsőséges időjárástól intik óva a lakosságot a világ minden pontján. Egyre gyakoribbá és erősebbé válnak ugyanis azok a természeti csapások, amelyek nem természetesen, hanem az ember okozta éghajlatváltozás miatt jönnek létre. Áradások, tűzvész, vízhiány, hőhullámok és még sorolhatnánk. Ezekből bizony jó néhány Magyarországot is érinti, a hőséghullámok néma gyilkosként veszélyeztetik sokak, nemcsak az idősek egészségi állapotát, de hosszú távon a súlyos vízhiányra, így mezőgazdasági problémákra is érdemes felkészülnünk az átlaghőmérséklet emelkedésével. De nem is kell ennyire előre szaladni, már idén is elképzelhető, hogy a természeti csapások közül éppen az áradással kell majd megküzdenünk, többször megtörtént már ugyanis, hogy a nagyobb szárazságokat áradások követik - Prof. dr. Ürge-Vorsatz Diána szerint, aki a CEU professzora, és a Kormányközi Éghajlatváltozási Testületben alelnök. A magyar helyzetképről, illetve az elmúlt hónapok fontosabb eseményeiről kérdeztük a szakértőt.
Ki kell használni a mostani válság kínálta lehetőségeket, és nagy hangsúlyt kell fektetni az épületek szigetelésére és az energiafelhasználás részletes átgondolására, mivel drasztikus megtakarításokat lehet így elérni - hangsúlyozta a Portfolio Sustainable World 2022 konferenciáján tartott előadásában Ürge-Vorsatz Diána. A szakember úgy véli, hogy három évünk maradt még arra, hogy a klímaváltozás legsúlyosabb következményeit elkerüljük.
A Magyar Éghajlatváltozási Tudományos Testület (Hungarian Scientific Panel on Climate Change, HuPCC) alelnökével egyeztetett Palkovics László - olvasható a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) közösségi oldalának hétfői közleményében.
A globális felmelegedés elleni harcból mindenkinek ki kell vennie a részét - és itt most nem megint a közemberekre akarjuk hárítani a felelősséget, hanem a vállalati szektorra és az államra. A felmelegedés megfékezése érdekében jelentősen fel kell pörgetni a klímával kapcsolatos beruházások mértékét, a magánszektorban pedig hatalmas összegek állnak rendelkezésre, amit csak fel kéne szabadítani. Az összegek felszabadításában az IMF szerint is megkülönböztetett szerepe van az államnak, aminek egyre inkább be kell emelnie a fenntarthatóságot a gazdaságpolitikába. Hogy pontosan miként is lehetséges mindez - főleg napjaink válságos időszakában - arról a Sustainable World 2022 konferencia első szekciójában lesz szó részletesen.
Az előrejelzések alapján a Kárpát-medence lehet az egyik legnagyobb vesztese a klímaváltozásnak Európában – jelentette ki Ürge-Vorsatz Diána a Magyar Kurírnak adott interjújában. A fizikus-klímakutató arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarországon ugyan nem változott jelentősen a csapadék mennyisége összességében, a szezonális eloszlás viszont igen és ez problémákhoz vezethet.
Az egész nyári átlag akár 2 fokkal is a szokásos felett lehet, a csapadék pedig különösen Közép-Európa felett csökken - írta közösségi oldalán Ürge-Vorsatz Diána.
Olyan tényezők és folyamatok rázzák fel újonnan az ingatlanpiacot, amire korábban nagyon kevesen számítottak volna: a globális feszültségek rég nem voltak ilyen magasak, miközben a bolygónak a klímaváltozással is meg kell küzdenie. Ezeknek bizony mind köze van a globális világgazdaságba beágyazott hazai ingatlanpiacnak is - legyen szó akár külföldi befektetőkről, alapanyagárak drágulásáról vagy fenntartható építkezésekről. Meglepő módon ez mind összefügg cikkünk másik témájával: a digitalizáció égető szükségességével. Ha elsőre kicsit zavarosnak is tűnik, hogy ezek a témák miként is kapcsolódnak, akkor érdemes lehet ellátogatni a Portfolio Property X konferenciára, ahol válaszokat kaphat a kérdéseire.
"A késedelem halált jelent" - idézte Ürge-Vorsatz Diána az ENSZ főtitkárát az IPCC hatodik éves kiadványa kapcsán a HuGBC Green Future Conference 2022 rendezvényén tartott előadásában. Ez mindazonáltal nem is azt jelenti, hogy mindent fel kéne áldozunk a fenntarthatóság oltárán, "nem kell visszaköltöznünk a barlangokba"- hangzott el, cselekedni azonban minél hamarabb kell. A konferencián hangsúlyos szerepet kapott továbbá az EU fenntarthatósági taxonómiája is és hogy mit is jelent ez a gyakorlatban, mit az ingatlanpiacon.
411 felett indul a nap az euróhoz képest.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Ezen a szigszalag már nem fog segíteni.
Szakértők szerint több legyet is ütött egy csapással Kijev.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
