Lengyelország és Finnország eredetileg tartózkodott a természet-helyreállítási törvény ügyében, most viszont heves, vétózással fenyegető tiltakozásba kezdtek az Európai Unió Tanácsában. Mivel Magyarország márciusban már jelezte tiltakozását, a törvény sorsa továbbra is bizonytalan, de még egy ország jóváhagyásával már uniós direktívává válhat.
Miközben Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az újraválasztásáért kampányol, egy új, Piepergate-botrányra keresztelt ügy pattant ki körülötte. A politikai fiaskó lényege, hogy a vádak szerint von der Leyen hivatala szabálytalanul részesítette előnyben egy politikai szövetségesét, Markus Piepert, hogy „kkv-megbízottknak” nevezzék ki az uniós végrehajtó testületben, annak ellenére, hogy az állítólag alkalmasabb jelöltekkel szemben favorizálták őt – számolt be a Politico.
A magyar kormány új rendeletet alkotott a polgári és büntetőügyekben folytatott EU-s igazságügyi együttműködés területén történő, határokon átnyúló elektronikus adatcserére szolgáló számítógépes eCODEX rendszerről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott feladatok végrehajtásáról. A rendelet célja az eCODEX rendszer magyarországi bevezetésének és használatának szabályozása – derül ki az Igazságügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetéből.
Az Európai Unió és Oroszország közötti fokozódó feszültségek közepette az EU szankciós listájáról az elmúlt két évben mindössze nyolc személyt vettek le. Nekik egy bonyolult jogi folyamaton kellett átesniük, vagy arra volt szükség, hogy egy tagállam lobbizza ki az eltávolításukat. Magyarország is rendszeresen javasolja személyek törlését az uniós listáról.
Egyre inkább a fúziós energia támogatása felé fordul az Európai Unió, mivel olcsó, gyakorlatilag végtelen és tiszta energiaforrást jelenthet a kontinensnek, ami segítené az államszövetség önellátását. Most az Európai Bizottságon belül egyre többen lobbiznak, hogy egyszerűsítsék a szabályozói környezetet valamint javítsanak a kutatások és beruházások finanszírozásán.
Kína, Szaúd-Arábia és Indonézia diplomatái csendben lobbiznak az Európai Unió intézményeinél, hogy álljanak ellen az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság nyomásának az Ukrajna 2022-es megszállása óta befagyasztott több mint 200 milliárd eurónyi orosz állami vagyon lefoglalásával kapcsolatban. Az EU célja, hogy ezeket a pénzeszközöket Ukrajna újjáépítési erőfeszítéseire fordítsa részben vagy egészben, míg Oroszország ezt lopásnak nevezte.
Az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény jelenlegi formájában több ponton sértheti a közbeszerzésekre vonatkozó, összeférhetetlenségi, valamint az EU-források felhasználásáról szóló szabályozásokat az Európai Bizottság szerint – tudta meg a Portfolio uniós tisztviselőktől, valamint erről tanúskodik egy a birtokunkba került, a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztériumnak címzett levél is. Kifogásolják, hogy a kormány az új jogszabállyal számos jogon mentességet ad egyes projekteknek, ráadásul ezt átláthatatlan módon teszi. Sok esetben Brüsszel indokolatlannak tartja, hogy az ingatlan tulajdonosi jogköröket is átírta a minisztérium. A konfliktus miatt egyes operatív programok részleges, de akár teljes befagyasztásáról dönthet az Európai Bizottság. A minisztérium azt közölte velünk, hogy nem értesültek a brüsszeli levélről.
Az európai parlamenti választáspk orosz befolyása körül kialakult botrányban újabb leleplezések történtek, Petr Bystron, egy szélsőjobboldali német parlamenti képviselője és az AfD külpolitikai vezetője bukott le, hogy orosz kenőpénzeket fogadott el. Ezen kívül kiderült, hogy a Wirecard-főnök is segíthette az oroszokat a politikusok megvesztegetésében.
Věra Jourová, az EU európai értékekért felelős biztosa szerint Magyarországot egyre nagyobb elszigeteltség fenyegeti Európában, mivel vezetője szoros kapcsolatokat ápol Oroszországgal, bár probléma, de az izolációhoz kevésbé járul hozzá a jogállamisági vita. Azt mondta, hogy az uniós elnökség alatt teljes semlegességet várnak el Orbán Viktor kormányától, ezért fokozottan figyelni fogják a magyar vezetést Brüsszelben.
Az Európai Bizottság már a kohéziós politika átalakítására készül a 2028-ban induló hétéves költségvetési ciklus esetében, amit nem csak a tervezett ukrán, moldáv és bosnyák EU-csatlakozás indokolhat, hanem a jelenlegi rendszer kudarcai is. A most publikált kilencedik kohéziós jelentés szerint ugyan Magyarország felzárkózása is látványos, de egyes régiók már fejlődési csapdába kerültek.
Egyelőre csak részlegesen, de már a schengeni övezet tagja Románia és Bulgária is. A bolgár kormányfő szerint a teljes tagság már csak két fontos politikai eseményen múlik: a helyi és az osztrák választásokon.
Az Európai Unió közelgő parlamenti választásai kapcsán az EU intézményi tevékenységének folytonosságának biztosítása lesz a legfontosabb az uniós soros magyar elnökség alatt – mondta el Bóka János, Magyarország európai uniós ügyekért felelős minisztere a Fileleftérosz című ciprusi lapnak. Az elnökség előkészületei jegyében az EU-ügyi tárcavezető minden uniós tagállamot igyekszik felkeresni, kiemelve a tapasztalatcsere fontosságát.
Több tagállam is szigorúbban bánt volna Magyarországgal a jogállamisági eljárásban. Volt olyan ország, amely nem három operatív program 55 százalékát tartotta volna vissza, hanem még az agrártámogatásokat sem fizette volna ki.
Miközben az Európai Bizottság a nagy közösségi oldalakat kötelezte arra, hogy aktívan lépjenek fel az orosz dezinformációs kampányokkal szemben, addig a tagállamok titkosszolgálatai is aktivizálták magukat. Csehországban már leállítottak egy állítólag magyar politikusokat is pénzelő hálózatot. Az Egyesült Államok pedig arra figyelmeztet, hogy Jevgenyij Prigozsin korábbi zsoldosvezér botfarmjai is zombiként keltek ki sírjukból.
Az Európai Bizottság két ügyben is kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a közbeszerzésre vonatkozó uniós jogszabályok megsértésére hivatkozva még tavaly év végén, amelyek heteken belül új szintre léphetnek. A Portfolio uniós döntéshozóktól úgy értesült, hogy több esetben látnak még kételyeket a magyar közbeszerzési rendszert illetően, így valószínűleg további egyeztetésekre lesz szükség, ezek után májusban felszólítást küldhetnek, hogy ne citálják Magyarországot az Európai Unió Bírósága elé.
A Delta Systems Kft. közel 600 millió forintos közbeszerzést nyert el a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság „Storage beszerzése az NMHH budapesti telephelyeire” elnevezésű központosított közbeszerzési eljárásban.
Az Európai Bizottság jelentős változtatásokat fontolgat az uniós források elosztásában, és a költségvetés egy részét a tagállamok teljesítménycéljaihoz kötheti. Ez a lépés eltérést jelent a korábbi gyakorlattól, amely a kohéziós támogatásokat kizárólag előre meghatározott fejlettségi kritériumok alapján osztotta el – számolt be a Politico.
Az Európai Unión belüli médiaszabadság és pluralizmus megerősítését célzó európai médiaszabadságról szóló törvénynek (EMFA) zöld utat az Európai Tanács. Brüsszel szerint ez jelentős lépést jelent az újságírók és a médiaszolgáltatók védelmében az indokolatlan politikai befolyástól. A csomagot végül 26 tagállam támogatta, Magyarország az egyetlen kivétel.
Az Európai Parlament aggodalmát fejezte ki a kínai rendőrök magyarországi közös járőrözéséről szóló megállapodás, valamint a világszerte működő több mint 100 illegális kínai rendőrőrs miatt, amelyek veszélyeztetik az EU biztonságát és az alapvető jogokat, valamint sértik a demokráciát - írta a Népszava.
Az orosz és fehérorosz mezőgazdasági import EU-s piacra gyakorolt hatásával kapcsolatos aggodalmakra válaszul az Európai Bizottság bejelentette, hogy egyes termékekre ismét súlyos vámokat vezet be. Az uniós vezetők az Európai Tanács csütörtöki csúcstalálkozóján meg is szavazták az intézkedést.