Bruxinfo

Macron: aggasztóan alakul Magyarországon a jogállamiság helyzete

Jó a kapcsolata a magyar miniszterelnökkel, de ettől még nem ért egyet azzal, hogy Brüsszelben találja meg a bűnbakot, mert ez a politikai stratégia "rövid távon segíthet, de hosszú távon a legrosszabbat készíti elő" - fejtette ki Emmanuel Macron négy visegrádi ország lapjának, köztük a HVG-nek, adott közös interjújában. A francia államfő azt a kettősséget is bírálta, hogy az EU-s pénzt boldogan elfogadják a régiós országok, de amikor a közös európai értékeket számon kérik, akkor már hirtelen ellenséggé válik Európa. Magyarország kapcsán aggasztónak nevezte a jogállamiság helyzetét, mert úgy látja, hogy sérülhet a hatalmi ágak szétválasztásának és egyenlőségének elve, és leszögezte: "erről beszélni és emiatt aggódni nem azt jelenti, hogy kívülről leckéket adunk, hanem azt, hogy megvédjük a közös javainkat."

Környezetvédelmi csomagot hagyott jóvá az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság 243 millió euró (kb. 78 milliárd forint) összegű beruházási csomagot hagyott jóvá az uniós költségvetésből olyan projektekre, melyek a LIFE program keretében a természet és a környezet védelmét, valamint az életminőség javítását hivatottak előmozdítani Európa fenntarthatóbb és alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátású gazdasági termelésre való átállása során.

Hat ábra, ami döntő fontosságú Magyarország felzárkózásában

Az egyik legnagyobb gazdasági fejlettségi előrelépést Magyarország érte el az elmúlt években az uniós tagok közül, ami kedvező, de közben ez vissza is fog ütni a 2020 utáni felzárkóztatási források elosztásnál. Az Európai Bizottság javaslata szerint ugyanis az egyik legnagyobb, fejenként mintegy 166 ezer forintnyi felzárkóztatási forráscsökkenés vár ránk 2021-2027 között a mostani ciklushoz képest. A közel 600 ezer forintnyi fejenkénti felzárkóztatási támogatás azonban még így is az egyik legmagasabb lesz az összes tagállam közül, köszönhetően annak, hogy az EU nagyon erősen a kevésbé fejlett régiókra koncentrál, amelyekből sajnos Magyarországon hat régió is van. Az alábbiakban hat olyan, ritkán látható, ábrát mutatunk be, ami ezen felzárkóztatási források és így Magyarország felzárkózása szempontjából döntő fontosságú.

Hatalmas új mezőgazdasági EU-pályázat jelent meg

Megjelent pénteken a hivatalos pályázati oldalon a "Mezőgazdasági termékek értéknövelése a feldolgozásban" című (VP3-4.2.1-4.2.2-18 kódszámú) felhívás, amelynek keretösszege 50 milliárd forint és két megjelölt területen sokféle célra lehet kérni a vissza nem térítendő támogatásokat. A szokásoktól eltérően a megjelenéshez képest nem egy, hanem két és fél hónap múlva nyílik meg konkrétan a pályázat, hiszen jövő január másodikától lehet majd beadni a támogatási kérelmeket.

Szép csendben újabb 52 milliárd forintnyi EU-pénzt átutalt Brüsszel!

Az elmúlt három hétben a Portfolio kalkulációi szerint közel 52 milliárd forintnyi EU-támogatást utalt át az Európai Bizottság Magyarországnak a 2014-2020-as ciklus terhére. Ez a fejlemény is bizonyítja azon értesülésünket, hogy nem általában "függesztették fel" a pénzek kifizetését Brüsszelből, sőt ez még a leggyakrabban megnevezett Operatív Programokra sem igaz teljes egészében, hanem csak bizonyos alprogramokban áll fenn az elszámolási vitákból eredően megszakított kifizetés helyzete, vagy veszélye.

Hűtő, fagyasztó, mosógép: le ne maradj az ingyenpénzről!

Három támogatási kategóriában 20-45 ezer forint közötti vissza nem térítendő támogatást osztanak ki energiatakarékos hűtő, fagyasztó és mosógép cseréjére az Otthon Melege program novemberben újranyíló fordulójában, mivel a kormány a tavalyi pályázat 600 milliós eredeti keretét idén 2 milliárd forintra emelte - jelentette be egy mai sajtótájékoztatón Weingartner Balázs. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) fenntarthatóságért felelős államtitkára jelezte, hogy pályázni november 5. és 19. között kizárólag elektronikusan lehet majd és az egyes térségekben csak egy adott napon, mindössze 4 órán keresztül lehet majd benyújtani a támogatási kérelmeket.

Több ezer EU-pályázót érintő döntést jelentettek be

Miután bő egy hónapja jogszabályi szinten már 75%-ról 50%-ra csökkentették az uniós kutatás-fejlesztési pályázatoknál igényelhető maximális támogatási előleg mértékét, most ezt átvezették egy olyan népszerű felhívás szabályrendszerén, amelyen eddig már 3654 pályázó indult és több mint 50 milliárd forintnyi támogatást kért. A lépés mögött az áll, hogy mérsékeljék az állami költségvetés kifizetési terheit a brüsszeli utólagos átutalások megérkezéséig.

Duplázódott a magyar EU-tagságot jó dolognak tartók aránya négy év alatt

Egy év alatt 50%-ról 60%-ra nőtt Magyarországon azok aránya, akik szerint jó dolog az ország uniós tagsága, a 2014-es eredményhez képest pedig a mostani 60%-os arány duplázódást jelent - derül ki az Eurobarométer idén szeptember második felében végzett felméréséből. Az Európai Parlament által kiadott közlemény szerint ezzel párhuzamosan - látva a Brexit-tárgyalások nehézségét és az uniós tagság előnyeit - az elmúlt 25 évben még soha ennyien (62%) nem gondolták úgy, hogy országuk uniós tagsága jó dolog.

Új problémát generált magának a kormány a lakástakarékok kivéreztetésével

A lakástakarékpénztári konstrukció jelentősen segített az elmúlt években Magyarország azon kötelezettségének teljesítésében, hogy 2020-ra csökkentse a végső energiafelhasználását, így a rendszer támogatásának azonnali megvonása még nehezebbé teszi az ország céljának teljesítését - hívta fel a Portfolio figyelmét Szalai Gabriella.

Módosította a legnagyobb EU-s programot a kormány

Jóváhagyta a legnagyobb keretösszegű EU-s programunk, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program módosítására irányuló javaslatot a részére benyújtott tervezet szerint a kormány és felhatalmazta a pénzügyminisztert, hogy azt nyújtsa be az Európai Bizottságnak - derült ki a legfrissebb Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatból. Sajnos a módosítás tartalma nem ismert, a rövid jogszabály nem tartalmazza.

Mától fizethetik ki az idei EU-s agrártámogatási előlegeket

Megjelent a Magyar Közlönyben az EU-s és magyar költségvetésből fizethető agrártámogatások 2018. évi mértékének megállapításáról szóló agrárminiszteri rendelet, amely a keretösszegek és egyéb részletek mellett azt is rögzíti, hogy mától, azaz október 16-tól fizethetők ki ezek az előlegek.

Ránk ömlött a sok EU-s pénz, de hova szivárgott el?

Az elmúlt évtizedben az egyik legmagasabb arányú uniós forrásbeáramlás történt évente Magyarországra, de a gazdasági felzárkózásunk, az összesített gazdasági teljesítményünk mégis elmaradt a régiós országokétól, mindez pedig megkérdőjelezi a beözönlött pénzek hatékony elköltését - értettek egyet többen is egy csütörtöki szakmai konferencián. A túlárazással, korrupcióval és egyéb módokon magánzsebekbe vándorló EU-pénzek kapcsán az a kérdés is szóba került, hogy szinte semmit sem lehet tudni ezek méretéről és arról, hogy egyáltalán hol parkolhatnak, mire használhatják ezeket. Az Európai Bizottság illetékes képviselője elismerte: Magyarország azon négy ország között van, ahol megkérdőjelezhető, hogy sikertörténetről beszélhetünk-e az elköltött pénztömeg és a befutott gazdasági pálya alapján, de egyúttal védelmébe is vette a brüsszeli pénzelosztási szabályrendszert. Az EU-pályázatok kapcsán a túlárazási kockázatok elleni friss kormányzati fellépésről egy másik cikkünkben írtunk:

Odacsap a kormány az EU-pályázatok túlárazóinak! (2.)

"Olyan költség elszámolása maradéktalanul nem lehetséges, amelyről bizonyítható, hogy az a piaci árak jellemző szintjét meghaladta" - áll a határozott üzenet abban a tájékoztatóban, amely péntek délután jelent meg a kormány hivatalos uniós pályázati oldalán és két uniós fejlesztési program kapcsán rögzíti, hogy milyen esetekben és hogyan kell egységes szabályok mentén alátámasztani a piaci áraknak való megfelelést.

Küzd az EU-pénzek jogállamisági feltételekhez kötéséért az uniós biztos

Továbbra is hisz abban az Európai Bizottság költségvetésért felelős biztosa, hogy jövő május végéig legalább a fő kereteit el fogják fogadni az állam- és kormányfők a 2021-2027-es költségvetésnek, és elárulta: annak elfogadásáért is küzd, hogy a következő büdzsében már csak a jogállamisági feltételek megléte esetén lehessen EU-pénzeket kifizetni a tagállamok felé. Arról, hogy mennyire (csekély mértékben) reális az EU-költségvetés jövő májusig történő elfogadása, alábbi két cikkünkben már írtunk:

Figyelmeztet az agrártárca: bonyolultabbá válhat a 2020 utáni agrárpénzek elérése

Az Európai Unió 2021-2027 közötti Közös Agrárpolitikájában (KAP) az uniós kifizetések szerkezete nem, viszont az igénybevételi, valamint a végrehajtási szabályok várhatóan bonyolultabbá válnak - mondta Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára egy csütörtöki balatonfüredi rendezvényen a tárca közleménye szerint.

Az OLAF figyelmét is felkeltette az EU-pénzes kisvárdai ökofilmpark híre

Az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala, az OLAF, korlátozott jogkörrel, kis stábbal működik és a nagy, összetett, határokon átnyúló ügyekre koncentrál, de azért egy minapi magyar sajtóhír, a több százmillió forintnyi EU-s pénzből felépíteni, majd csak 5 évig működtetni tervezett kisvárdai ökofilmpark ügye, felkeltette a figyelmét - jelezte egy mai budapesti előadásában az OLAF főigazgatói tanácsadója.

Nagy hír Brüsszelből: sok százmilliárd forintnyi EU-pénz jöhet karácsonyig

Nagy hír Brüsszelből: sok százmilliárd forintnyi EU-pénz jöhet karácsonyig

Két uniós ciklus költségvetéséből is jelentős, összességében sok százmilliárd forintnyi EU-támogatás kifizetése történhet meg az év végéig Magyarország felé, amennyiben a magyar hatóságok az ezekhez szükséges anyagokat gyorsan kiküldik az Európai Bizottságnak - tudta meg a Portfolio egy megbízható brüsszeli forrástól. A pontos összeg nyilván attól is függ, hogy mely Operatív Programokban mennyi fejlesztési számlát tudnak kiküldeni a magyar hatóságok a következő hetekben. A forrás egyértelművé tette, hogy a Bizottságnak is az az érdeke, hogy minél nagyobb összeget tudjon kifizetni Magyarországnak év végéig, mert így tudja javítani a saját kifizetési számait, amelyeket az Európai Parlament is figyel és így tudja jobban alátámasztani, hogy igenis működik a kohéziós politika.

100 ezer EU-s projekt csúszhat, ha májusig nincs új uniós büdzsé

Minél hamarabb el kell kezdeni a 2021-2027-es uniós költségvetés megvalósítását, így az annak tervezésével és kialakításával kapcsolatos teendőket a következő hónapokban, még az Európai Parlamenti választások előtt kell megtenni - hangsúlyozta a sürgős cselekvés fontosságát az Európai Régiók és Városok Hetének nyitó sajtótájékoztatóján Corina Cretu, az Európai Bizottság regionális politikáért felelős biztosa. Ugyanezt, a következő költségvetés mielőbbi elfogadását szorgalmazta a mintegy 6000 fős többnapos konferencia nyitóelőadásában Jean-Claude Juncker, a Bizottság elnöke is és érvelésük a mostani 2014-2020-as uniós ciklus eddigi megvalósítási tapasztalataira épül.

Varga: három fontos EU-s költségvetési javaslatot is ellenzünk

Három olyan reformjavaslatot is ellenez Magyarország a 2021-2027-es uniós költségvetés bevételi oldalán, amelyeket még májusban tett le az asztalra az Európai Bizottság és ma is egyeztetett róluk a visegrádi négy ország, illetve Ausztria, Németország és Franciaország pénzügyminisztere a Tatra Summit keretében. Az egyik szerint Magyarország nem támogatja azt a javaslatot, hogy csökkenjen a GNI-alapú befizetés aránya a közös uniós költségvetésbe. Ez persze érthető, mert így esély lenne arra, hogy elkerülhesse például Magyarország a büdzsé kiadási oldalán a kohéziós és agrártámogatások jelentős megvágását.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Brutális járványhullám van Magyarországon - Ezért beteg most mindenki körülötted
Holdblog

A nagy PMÁP-döntés

A HOLD társalapítóját, Szabó Lászlót hívta meg a Telex Téma podcastbe Brückner Gergely, a lap újságírója. Az...

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.