Egy dán kutató csoport az átlagosnál merészebb becslésekkel állt elő, szerintük nem csak minden negyedik újszülött fogja megérni a 100 éves kort, hanem legalább minden második. A fejlett országokra vonatkozó előrejelzések szerint a 21. században is folytatódni fog az elmúlt 165 évben megfigyelhető trend, miközben nem csak tovább fogunk élni, hanem tovább lehetünk egészségesek is.
Egy nem elhanyagolható falatot kap a japán nyugdíjas vagyonból a Credit Suisse Secutities, ami a nyáron esett át a tulajdonosváltáson. A vagyonkezelő vezetője szerint a piacon nagy a kereslet az alternatív befektetési termékek iránt, ezért nem is lehetett számukra kétséges, hogy az ügyfeleket alternatív alapokkal próbálják visszacsalogatni.
Hétfőn elfogadta az Országgyűlés a régóta várt Idősügyi Nemzeti Stratégiát (INS), aminek a farvizén végre valahára az idősügyi törvény is megszülethet. A Magyarországon uralkodó áldatlan állapotok és az egész világon megfigyelhető társadalom-öregedési tendenciák miatt van szükség egy külön stratégiára, sőt ezt megfejelve egy törvényi védelem sem ártana, az alkotmány ugyanis csak nagyon szerényen fogalmaz ezen a téren. Az INS 2034-ig vázolja fel az elérendő célokat, a korlátozott nyújtózkodási lehetőség miatt a 2009-re és 2010-re tervezett intézkedések nagyobb erőfeszítés, és eredmény nélkül telhetnek el. A stratégiát elviekben minden politikai párt támogatja, a megvalósítás azonban nagyon gyenge lábakon áll, ismerve a hazai viszonyokat, ahol az írott szónak nem sok hatalma van. A politikai kockázatok szokás szerint nem elhanyagolhatók, a több éves kutatómunkával felállított INS viszont egy új, élhetőbb Magyarország képét vázolja föl, ahol az időseket a társadalom megbecsüli.
A Generali Alapkezelő és a Generali-Providencia Biztosító a 2009/2010-es tanévben Budapesten és öt nagyvárosban - Miskolcon, Debrecenben, Szegeden, Pécsen és Győrben -, pénzügyi- és gazdasági alapismereteket közvetítő edukációs programot és országos tőzsdei befektetési versenyt indít 11. és 12. évfolyamos középiskolai diákok számára. A Generali Alapkezelő munkatársai a tanév során - október 12-e és március 31-e között -, havonta egy-egy alkalommal tartanak előadásokat a hat városban, amelyeken a diákok valós gazdasági és tőzsdei eseményeken keresztül, betekintést nyerhetnek a pénz- és tőkepiacok világába, valamint a gazdasági folyamatok alapvető összefüggéseibe. Az előadás-sorozatra és a bruttó 1,8 millió forintos összdíjazású virtuális Tőzsdejátékra október 11-ig regisztrálhatnak a diákok a www.generalitozsdejatek.hu oldalon.
A válság legnagyobb hullámait magunk mögött hagytuk, a nyugdíjrendszerekre mért csapást azonban sokáig emlegetni fogjuk. A nem állami nyugdíjalapok hatalmas veszteségeket szenvedtek el, pontosan ezért lehet érdekes megtudni, hogy van-e egyáltalán a világon olyan ország, ahol a nyugdíjasok a legjobban járnak. Neves szakértők szerint az országok közötti különbségek miatt egyértelműen nem lehet állást foglalni egyik rendszer mellett sem, viszont vannak olyan országok, amik kiemelkednek a sorból. A holland rendszer például a munkavállalók 91 százalékát éri el, miközben 100 százalékos nettó helyettesítési arányt adott 2006-ban moderált kiadási szint mellett, a legnagyobb baj a rendszerrel viszont, hogy azt nem lehet más országokba átültetni. Az ausztrál modell nagyon olcsón tudja elérni a rászoruló időseket, viszont az öregségi nyugdíj kalkuláció során nemcsak a jövedelmet, hanem például az ingatlanvagyont is nézik, amiért teljes jogú nyugdíjra csak 60 százalék jogosult, részint ennek is köszönhetően a 65 év felettiek 27 százaléka szegénységben él.
A válság hatására több vezető bank is úgy határozott, hogy a fő tevékenységüket erősítik meg, a korábbi kicsapongások egy részétől pedig amilyen gyorsan csak lehet megszabadulnak. A hírek szerint a Citi columbiai nyugdíjalapja is erre a sorsra jutott. A Citi már 1994-ben kisebbségi tulajdonossá vált, azonban a 100 százalékos határ elérésére 2006-ig várni kellett. A vevők magántőke alapok, részben a szabályozó hatóságok miatt pedig a tranzakció lezárására csak 2009 végén kerülhet sor.
A nyáron elfogadott változások értelmében a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a tegnapi napon levélben értesítette az arra jogosult pénztártagokat a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépésről. A legfontosabb az érintett tagok számára, hogy 2009 végéig van csak lehetőség a cselekvésre, a határidő elmulasztása pedig jogvesztéssel jár. A levélben egyértelmű ajánlás nem szerepel a visszalépés mellett vagy ellen, a váltás egyéni döntés kérdése, a határidő pedig éppen elégséges ahhoz, hogy mindenki a megfontolt lépést hozhasson. A következőkben a PSZÁF közleményét közöljük változatlan formában.
A mai napon tartott Évgyűrűk és Tárki közös sajtótájékoztató legfontosabb üzenete, hogy a tisztán állami rendszerbe való visszalépést nem csak az életkor, és a pénztárak elért hozama alapján dönthetjük el. A Tárki szakértője arra hívta fel a figyelmet, hogy az emberek hajlamosak a múltbeli tapasztalatok alapján dönteni, ez pedig sok esetben rossz végkövetkeztetéshez vezet. A Tárki kutatása szerint a diplomázott szellemi foglalkoztatású munkavállalóknak megérheti maradni, azonban ez nagyon érzékeny az egyéni életpályákra. Az átlagos magánnyugdíjpénztári számlák egyenlegét ismerve viszont ez a csoport csak az érintett pénztártagok kisebb részét teszi ki, ezért a végkövetkeztetésünk az lehet, hogy a tagok többségének, főleg az alacsonyabb iskolai végzettségűeknek az állami rendszer a kifizetődő, ha a politikai kockázatoktól eltekintünk.
Szakmai berkekben már korábban elterjedt a hír, de a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete ma tette csak közzé szinte az összes magánnyugdíjpénztárat elmarasztaló, augusztusi keltezésű határozatcsomagját. A felügyelet azt kifogásolta, hogy a pénztáraknál korábban lefolytatott vizsgálatok eredményeképpen meghozott korábbi határozatainak a kasszák nem tettek eleget. A fő probléma minden pénztárnál ugyanaz: az elszámolási rendszerek hiányosságai miatt jelentős eltérések mutatkoztak a központi nyilvántartásokhoz képest, néhány pénztárnak pedig az első féléves befizetések könyvelése sem történt meg.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (Felügyelet) ma nyilvánosságra hozott határozataiban 17 esetben szabott ki bírságot, illetve írt elő kötelezettségeket magánnyugdíjpénztárak számára. A kirótt bírságok együttes összege 12,6 millió forintra rúg - áll a hatóság imént kiadott közleményében.
Brazíliában több korlát is elhárult a nyugdíjalapok elől, a befektetések kiválasztásánál a szereplők most már sokkal szabadabban dönthetnek, hiszen a szigorú befektetési limitek már nincsenek érvényben. Szakértők szerint a váltásra azért volt szükség, mivel hatalmasat változott a világ Brazíliában, az infláció ugyanis kontrollálható szinteken van, a kamatok drasztikusan csökkentek, miközben magas gazdasági növekedésre van kilátás. A kötvényektől elvárt potenciális hozam már nem kielégítő ezeken a szinteken, ezért kell a kockázatosabb eszközök felé nyitni. Korábban csak a portfólió 58 százalékát lehetett például részvény, infrastruktúra és ingatlanbefektetésbe helyezni, miközben most már akár a teljes portfólió magasabb kockázatú eszközökbe lehetne helyezni.
Öt pénztárszövetség és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) képviselőiből 2004 végén alakult meg az etikai előkészítő bizottság, amely 2006. január 20-án elfogadta az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak és a magánnyugdíjpénztárak etikai kódexét.
Több pontban is a korábbi gyakorlata megváltoztatására szólította fel a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) az OTP Magánnyugdíjpénztárat a kasszánál folytatott széleskörű vizsgálata lezárásaként, a határozathoz ugyanakkor szankció nem társult, leszámítva a határozat közgyűlés előtt történő ismertetését.
A részvényalapok hozama a tőkepiaci válság hatására jelentősen visszaesett, de az alapok iránti bizalmat ez kevésbé befolyásolta. Az elmúlt hónapok részvénypiaci felívelése viszont ezen alapokra irányította figyelmet.
A pénzügyi válság komoly csapást mért a nyugdíjas megtakarításokra, az amerikai céldátum alapoknál pedig ez hatványozottan igaz. A hazai viszonylatban erősen kockázatvállaló alapoknál jellemző, hogy még a nyugdíjazás előtt pár évvel sem csökken 50 százalék alá a részvénykitettség, pontosan emiatt fordulhatott elő, hogy 40 százalék feletti veszteséget szenvedtek el a 2010 környékén nyugdíjba vonuló befektetők. A Putnam pontosan ezért a céldátum alapjainál nagyobb szerepet kíván adni az abszolút hozamú stratégiáknak, ami azért is kapóra jön, mivel januárban indítottak 4 ilyen alapot.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének határozata szerint számos CIB alap beolvadhat az alapkezelő által meghatározott célalapok közé. A beolvadás időpontja az egyes alapok esetében változó, a most elérhető információk szerint 2009. október 19 és 22 között lezajlik a 7 alap beolvadása.
A lett költségvetés nem bírta el a nyugdíjrendszer tőkefedezeti pillérének bevezetésével járó terheket, emiatt akut megoldásként - még korábban - az elkülönített járulékok nagyságát 8 százalékról 2 százalékra vágták vissza. Egyelőre úgy tűnik, hogy a rendszer pénzügyi egyensúlya érdekében a korhatáremelés sem kerülhető el, erre viszont csak 2016-tól kerülhet sor. A külföldi hitelek segítségével túlélő országnak 2010 közepéig van ideje, hogy a reform pontos részleteiben megegyezzen, ugyanis 2011-től már életbe kell lépnie a változtatásoknak.
Közel 2 milliárd eurónyi azonnali terhet jelentene az Európai Unióban működő alternatív alapok számára a tervezett új szabályozás, ami szorosabb korlátok közé terelné a nagy alapkezelőket, és egyúttal komoly tőkekövetelménnyel csökkentené a működési kockázataikat. Az alapok háborognak és az unió elhagyását fontolgatják.
Az infláció még az áfa-emeléssel együtt sem ugorhat meg annyira, hogy az novemberben kiegészítő nyugdíjemelést jelentsen, hiszen a nettó átlagkeresetek a várakozásoknál kisebb mértékben nőhetnek. Az év során még a svájci indexálás van érvényben, ha pedig a kormány számításai nem igazolódtak volna be, akkor lett volna lehetőség novemberben nyugdíjemelésre, méghozzá visszamenőleg. A törvény szövege szerint viszont van lehetőség egyszeri nyugdíj-kiegészítésre novemberben, ez azonban havi 100 ezer forintos nyugdíjat feltételezve 1,000 forintos összeget jelenthet változatlan nyugdíj mellett.
Rámosolygott a részvénypiacok istennője, ha létezik egyáltalán ilyen, a magyar nyugdíjpénztárakra, a második negyedévben soha nem látott nyereségek ütötték a markukat a befektetéseik révén, a kezelt vagyon így 285 milliárd forinttal nőtt három hónap alatt. A pénztárak ugyanakkor a hatalmas szárnyalást arra használták ki, hogy túladjanak értékesebbé vált részvényeiken és magyar állampapírokat vásároljanak helyettük.
Május közepén írtam az MMM-ről, mert akkor vágott osztalékot a cég. Érdekes módon akkor a befektetők ezt nem értékeltek...
Az ESG, vagyis az Environmental, Social & Governance (Környezetvédelmi, Társadalmi és Irányítási) keretrendszer egyre... 
A megkérdezett amerikaiak közel 60%-a úgy vélekedett, hogy az amerikai gazdaság recesszióban van, ami messze nincs...
Ahogy egyre több az olimpiai sport, úgy lesznek egyre nehezebbek és magasabbak az olimpikonok. Különösen a férfi sportolóknál... 
A mai kormányinfón elhangzottak alapján a speciális adózásási formát választó egyéni vállalkozók könnyebben...
Az Északkelet-Ausztráliában található Nagy-Korallzátony még az űrből is fantasztikus látványt nyújt, de a jelentősége...
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
