Terjeszkedik az egykori Random Capitalosok új cége a tanácsadói piacon

A Whiteless Rock viszonylag új név a szakmában, sokkal ismerősebben csenghet a Random Capital, amelynek tulajdonosai és szakértői állnak az új brand mögött. Hogy lett a Randomból Whiteless, mi a háttere ennek a váltásnak?

Horváth Zsolt: A Random Capital a BÉT-en sokáig egy piacvezető online brókercég volt, amelyet 2021-ben felvásárolt és beolvasztott az Erste. De ezt megelőzően fontos szerepet töltött be a BÉT által indított Xtend piacon, ahol az elsők között kapta meg a kijelölt tanácsadói státuszt. Az Erste tranzakció után a szakembergárda egy ideig a Navigator Investments-el dolgozott, most pedig ez a korábbi Random Capitalos szakembergárda alkotja a Whiteless tanácsadói csapatának gerincét.     

Kovács Kristóf: Az alaptevékenységünk a tanácsadásra terjed ki, de ezt is érdemes több részre bontani. Egyrészt öt Xtendes cégnek a Whiteless a kijelölt tanácsadója, tehát jelen vagyunk ezen a piacon, emellett viszont egyéb tőkepiaci tanácsadásban is segítjük az ügyfeleinket, és nemcsak szigorúan a tőzsdei tőkepiaci témákra terjed ki a működésünk, hanem például M&A tranzakciók során is segítjük a partnereinket, a felvásárlás során teljes körű pénzügyi, jogi, adóügyi átvilágítást tudunk nyújtani.

Illetve van egy leányvállalatunk is, a Whiteless Fintech Zrt., ahol a korábbi tőkepiaci tapasztalatokat felhasználva brókerrendszereket fejlesztünk, amely termékeket alkalmasnak tartunk arra, hogy akár az európai piacra is kimerészkedjünk vele.

Ma már számos applikáción keresztül lehet tőzsdei kereskedést folytatni, elég erős a verseny a piacon, mi az, amiben úgy érzik, hogy jobb szolgáltatást tudnának nyújtani?

K.K.: A Random Capital-nél korábban komoly tudás és tapasztalat halmozódott föl, például arra vonatkozóan is, hogy milyen egy igazán jó kereskedési felület. Nyilván ma már nagyon sok alkalmazás elérhető arra a célra, hogy valaki eseti jelleggel megbízást adjon értékpapír kereskedelemre, például megvegyen egy részvényt februárban, majd május végén eladja. Ehhez alapvetően nem szükséges különlegesen fejlettebb rendszer, de azok számára, akik a kereskedést aktívabban, akár napi szinten képzelik el, azoknak egyáltalán nem mindegy, hogy milyen gyorsan megy be egy ajánlat, arról milyen gyorsan kap visszaigazolást, vagy hogy egy fedezetvizsgálat mennyire gyorsan zajlik le a rendszerben.   

A fejlesztés egy komplex brókerrendszer, ahol nemcsak a felhasználói élményen van a hangsúly, tehát hogy milyen egyszerű használni azt, mennyire közérthetőek az információk, mennyire átlátható a vizualizáció, hanem van egy nagyon erős háttérrendszere, amely például a fent említett kritériumoknak – mint például a gyorsaság – megfelel.

H.Zs.: Azt látjuk, hogy

hiába elérhető számos alternatíva a piacon, egy jó brókerrendszer hiánycikk, főleg úgy, hogy a technológia folyamatosan fejlődik, amit a fejlesztés során lekövetünk, így a közeljövőben egy olyan szolgáltatási csomag piacra dobás a cél, amely a külpiacokon is versenyképes lehet.

A fő fókusz azért a tőkebevonási, tőzsdei cégeknek végzett tanácsadáson van, hogy látják, hogyan viszonyulnak a magyar vállalkozások a tőzsdei forrásbevonáshoz? Milyen potenciál van a magyar tőzsdékben, mekkora tér van a terjeszkedésre?

H.Zs.: A magyar tőzsde meghatározó a régióban, a kelet-közép-európai régió második legnagyobbja Varsó után és abszolút betölti a szerepét. Azt látjuk, hogy a magyar vállalatok tőzsdei forrásbevonáshoz nem igazán akarnak külföldre menni. Korábban talán a Graphisoft volt kivétel, amely a frankfurti tőzsdére ment először, de ott nem tudott figyelmet felkelteni az ezer cégből álló listán. Illetve meg lehet még említeni a Matávot, amely az Egyesült Állomokban is jegyezve volt, de az ottani forgalma meg sem közelítette a hazai tőzsdei forgalmát. Egyedüli pozitív példaként a Wizz Air említhető, amely a londoni tőzsdén jegyzett és méreténél, üzletágánál fogva megkapja a kellő figyelmet, de ezt a néhány példát említve nem jellemző a külföldi jegyzés. A hazai cégek a hazai piacon tudják a legnagyobb figyelmet felkelteni.

A lehetőségeket ugyanakkor nagymértékben meghatározza, hogy mennyire lehet egyáltalán éppen forrást szerezni. Az utóbbi évek nem kifejezetten a konjunktúra időszaka volt, ez meg is látszott a tőzsdén, de azért így is történtek jelentős tőkebevonások, például a Masterplastot említeném, vagy  jelentős tranzakció volt az AutoWallis-nál, legutóbb pedig a Gránit Banknál történt tőkebevonás 17 milliárd forint értékben.

Bár hajlamosak vagyunk azt mondani, hogy lehetne aktívabb a magyar tőzsde, azért akadnak pozitív példák, és hangsúlyoznám, hogy a tőkebevonás lehetőségéről a racionalitás dönt: fel kell mérni, hogy mi érheti meg legjobban az adott vállalatnak. A Whiteless-nél például ebben tudunk segíteni, hogy mennyire érdemes éppen most tőzsdére menni, mekkora összegre értékelhető az adott cég, mennyire reális az, hogy azt a tőkét be tudják vonni, ami például az akvizíciós vagy növekedési tervek megvalósításához szükséges. Melyik a legjobb tőkebevonási forma, milyen kondíciók mellett, milyen időtávon sikerülhet ez, összegszerűen milyen mértékig.

Mi a tapasztalat, a tőzsdére lépéssel járó általános feladatok mellett milyen tanácsadói szolgáltatásokat keresnek még a vállalatok?

K.K.: A legfontosabb, amivel megkeresnek az a tőkebevonás, illetve a terjeszkedés, aminek különböző formái lehetségesek: ha adott a tőke, akkor nyilvánvalóan az akvizíciós tanácsadás az, ami előtérbe kerülhet, és a cégátvilágítás, ha pedig nincs, akkor a forrásbevonás lehetőségeinek felmérése. Van, ahol alapvetően a fő cél az, hogy tőzsdére kerüljön a vállalat, és akkor több ütemben, több tőkevonás is megtörténhet. Egy céggel jellemzően hosszú távú együttműködést tervezünk, ahol a gondolat megfogalmazásától az aktív tőzsdei jelenlétig ott tudunk lenni a vállalatok életében.

A szakmai, technikai részletek elvégzése mellett konzultálunk a tulajdonosokkal, együtt gondolkodunk, hogy milyen irányba akarják vinni a befektetési sztorit, segítünk megalkotni, újragondolni a stratégiát, értékelni a vállalat tőzsdei jelenlétét, hogy érdemes-e feljebb lépni az Xtend-ről Standard kategóriába és így tovább. Alapvetően nem ügyek mentén zajlik az együttműködés, hanem azt lehet mondani, hogy együtt élünk az érintett vállalatokkal.

Hogyan értékelik az Xtend tavalyi évét és mik a kilátások az idei évre vonatkozóan?

K.K.:

Ha az elmúlt egy évet nézzük, akkor az Xtend portfólión kiemelkedő hozamot lehetett elérni.

Ahogy minden más indexben, itt is súlyozva vannak az adott részvények, de önmagában mutatja ennek a befektetési lehetőségnek az értékét, hogy a BÉT úgy döntött, hogy akkor ne csak a BUX, és a BUMIX, hanem egy Xtend index is legyen, amelyen mérhető az azon szereplő cégek összesített teljesítménye. Ez alapján jól látszik, hogy vannak kifejezetten jól teljesítő, nagyobb sztorik, amelyek már régen maguk mögött hagyták mind forgalomban, mind árfolyamban, mind akár eredményességben is a bevezetéskori értékeket.

H.Zs.: Ha a piacon szereplő cégek számát vizsgáljuk, ott pedig az látszik, hogy a tavalyi év jóval csendesebb volt, mint az azt megelőzőek, de azt gondolom, hogy ahogy változik majd a kamatkörnyezet, beindul a gazdasági növekedés, megint lesznek jó sztorik majd az Xtenden. Sokan 2017-ban, amikor ez a piac elindult azzal riogattak, hogy minden héten lesz majd egy csődbe ment cég, ehhez képest talán, ha egyetlen cég volt, amelyik részben a Covid hatására lehúzta a rolót. Ezzel szemben számos sikeres tőkebevonást, növekedési sztorit láthattunk, illetve már az index is mutatja a piac növekedését.

Alapvetően a magyar kis és középvállalkozói kultúrában egy jelentős kiemelkedés az, ha egy céget a tőzsdén jegyeznek, jóval nagyobb bizalommal tudnak felé viszonyulni a saját partnerei is, esetleg szívesebben dolgoznak együtt egy olyan céggel, amelynek egy nyilvánosan jegyzett piaca van.

Az idei évre vonatkozóan úgy látjuk, hogy két bevezetésben fogunk tudni segíteni, folynak ezzel kapcsolatban a tárgyalások.

Mennyi időbe telik jellemzően egy vállalkozás felkészítése a tőzsdére lépéshez?

H.Zs.: Nincs sztenderd időtáv, minden eset más és minden esetben más a fókusz. Egy átlagosan jól működő, már felépített, strukturált vállalattal 9-12 hónap alatt végig lehet menni ezen a folyamaton. Ha a cég még nagyon „one man show” jelleggel működik, nincs strukturálva, nincs menedzsmentje, nem teljeskörűek a reporting folyamatok, akkor azért ez bőven ki tud tolódni akár egy másfél évre is. A másik, ami nagyon sokat számít, az a tulajdonosok és a menedzsment elkötelezettsége: ha tényleg akarják és támogatják a felkészülést, akkor gyorsan lehet haladni.

A cikk megjelenését a Whiteless Rock Tanácsadó Zrt. támogatta.

Címlapkép forrása: Portfolio

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ