Az biztos, hogy izgalmas időszakon vagyunk túl, nemcsak a fejlett és feltörekvő piacok, hanem adott régiókon belül is nagy volt a differencia. A gyűjtésünk szerint a magyar és a régiós részvénypiac lemaradó volt, a főbb fejlett és feltörekvő piacok viszont fél év alatt 5-6%-os hozamot is összehozhattak dollárban. Amelyre még néhány százalékpontot rátehetett a forint gyengülése, vagyis akinek a forintban számított hozam számított, az közel kétszámjegyű hozamokat is elérhetett. Természetesen ezek az indexek is egy átlagot mutatnak, a későbbiekben látni fogjuk, hogy melyek voltak azok a piacok, ahol a legnagyobbat lehetett 2014 első felében szakítani.
Annak ellenére, hogy az utóbbi években a részvénypiacokon nagy nyereség üthette a befektetők markát, a hazai lakossági befektetők nem nagyon mozdultak el az eszközosztály irányába. A BAMOSZ adatai szerint két év alatt 25 milliárd forinttal nőtt a vagyon, meredek vagyonnövekedésre 2014 júniusában volt csak példa. Az alapkezelők bizakodók, a statisztikák alapján viszont azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a lakosság először inkább a vegyes alapokon keresztül akar megismerkedni a részvényekkel. Bár a közelmúltban a részvényalapoknál is megemelkedett a tőkebeáramlás, júniusban például az abszolút hozamú alapoknál is szignifikánsan magasabb értékesítési számokat tettek közzé a szolgáltatók.
A részvényalapok nem csoda, hogy nem tudtak nagyobb növekedést felmutatni, a vizsgált időszakban ugyanis a tőkekiáramlás volt jellemző. 2014 májusának végén a kumulált tőkekivonás 35 milliárd forintot ért el, viszont bő egy hónap elég volt, hogy ennek a mínusznak a harmada eltűnjön. Az a grafikonból is látszik, hogy nagyon volatilis a részvényalapok piaca, a befektetők relatíve gyorsan tudnak be- és kivonulni az alapokból. Így akár trendfordulóra is utalhat a május, hiszen a lakossági ügyfelek közül egyre többen figyelhetnek fel a kockázatosabb eszközkategóriára az 1-2%-os betéti kamatok mellett.
Az általunk vizsgált alapkategóriák közül a leginkább széttöredezett a részvényalapok piaca, a legnagyobb 15 alapot tartalmazó listára már 5 milliárd forintos eszközérték mellett fel lehetett kerülni és a piacvezető alap mérete sem haladta meg a 14 milliárd forintot. A hazai részvényalapok száma eléri a 140-et, a 15 legnagyobb a teljes eszközérték 46%-át viszi el, ami azt jelenti, hogy szép számmal vannak 1 milliárd alatti alapok is a szektorban. Az is rögtön észrevehető, hogy elsősorban a nemzetközi részvénypiacokon mozgó alapokat vásárolnak a befektetők, a hazai vagy régiós piacra fókuszáló alapok kevésbé vonzóak. Ez utóbbi például a mögöttes piacok alulteljesítése alapján indokolható is.
India és Törökország volt a nyerő 2014-ben
A részvénypiacok, főleg a feltörekvő piacokon nagyobb elmozdulásokat mutattak rövid távon, ez a részvényalapok visszatekintő hozamaira is sok esetben jótékony hatással volt. Az utóbbi években a magyar piacon is megjelentek az országokra specializált alapok, ezek közül az indiai és a török alapok vitték a prímet 2014 első felében. A gyűjtésünk szerint a helyi részvénypiacok 15-20% közötti mértékben emelkedtek a nagyobb eladói hullámot követően, és mivel a forint is gyengült a devizáikhoz képest, minden további nélkül el lehetett érni 23-30%-os hozamot forintban. Figyeljük viszont meg, hogy többéves időtávon a sorrend azért jelentősen megváltozik.
Az összes alapot hozam-szórás térben ábrázolva megmutatkozik az alapkategória kockázatossága, viszonylag magas szórás mellett el lehetett érni 40%-ot megközelítő hozamokat is, de akár 20%-ot meghaladó veszteséget is. A 129 alap közül 110 hozamot ért el éves szinten, 19-nek viszont nem sikerült tavaly nyár óta magasabb árfolyamot elérnie. A befektetők számára jó hír, hogy legalább 10%-os hozamot éves szinten 79 alap ért el, vagyis az alapok közel kétharmada kétszámjegyű teljesítményre volt képes.
Nem szabad a rövid távú teljesítmények alapján hosszabb távra vonatkozó következtetéseket levonni, a jobb összehasonlíthatóság kedvéért mutatjuk be mi is a 3 éves átlagos hozamokat. Amennyire eltérő alapok élnek meg egymás mellett az alapkategóriában, annyira nagy volt a különbség az eredményekben. Egy amerikai részvényalappal évente 20%-ot is meg lehetett keresni adózás előtt, míg egy orosz alappal 10%-os veszteség is benne volt a pakliban. Ezzel együtt megnőtt a veszteséges alapok aránya is, a hároméves múlttal rendelkező alapok 41%-ának árfolyama alacsonyabban áll, mint 2011 júniusának végén.
A részvénypiacokon elérhető hozamok csak az érem egyik oldalát jelentik, a befektetők szempontjából nagy jelentősége van a kockázatosságnak is. Pontosan ezért jó összehasonlítási alapot adhat a Sharpe-mutató, amely a szórásegységre jutó extrahozam mértékét adja meg. Az RMAX index teljesítményét 56 alap tudta túlszárnyalni három év távlatában, a lista élén főként amerikai részvényalapok találhatók, de felfért az első 10-be ázsiai ingatlanrészvényekbe fektető alap is. Mindezek alapján a fejlett piacokon volt érdemes az utóbbi három évben befektetni, a feltörekvő piaci részvényalapok ezen az időtávon a magasabb szórás miatt nem tudtak olyan vonzó Sharpe-mutatót közzétenni.
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ