Több százmilliárd eurónyi tőkét vontak ki a befektetők 2022 eleje óta az európai aktívan kezelt befektetési alapokból, miközben a passzívan kezelt alapokba áramlik be a tőke – írja a Financial Times. Azért a hagyományos alapok között se áll minden kategóriának rosszul a szénája, a kötvényalapokba például áramlik be a pénz, miközben itthon már második hónapja látunk tőkekiáramlást.
Kimagasló évet zártak a legnagyobb alapkezelők tavaly: a friss beszámolók szerint az OTP Alapkezelő maradt a legnyereségesebb szolgáltató, nem is akármilyen mértékben növelve profitját, mindeközben az MBH, a Hold és a Raiffeisen Alapkezelő profitja még nagyobb ütemben gyarapodott egy év alatt. A legnagyobb vagyont befektetési alapokban az OTP Alapkezelő kezeli, ugyanez igaz akkor, ha a pénztári és biztosítói vagyonokat is figyelembe vesszük.
Két éve nem látott dolog történt a befektetési alapok piacán: csökkent a kezelt vagyon áprilisban, mégpedig közel 6 milliárd forinttal. Ami ennél is nagyobb meglepetésként hathat: 2022 áprilisa óta most először haladta meg a befektetők tőkekivonása a pénzbeáramlást a kötvényalapoknál. Mi folyik itt?
Nemcsak a leggazdagabb, privátbanki ügyfelek, hanem a befektetési alapokat vásárlók esetében is egyre többször hallani olyan véleményekről, miszerint az utóbbi időszakban elkezdték keresni a devizás befektetéseket. Úgy tűnik, a hír részben igaz, a befektetési alapok piacán legalábbis egyre nagyobb érdeklődés övezi a forinttól eltérő devizában lévő alapokat. Különösen az abszolút hozamú és kötvényalapoknál láthattunk nagyobb felfutást az utóbbi három évben, de a részvényalapokból is egyre több a dedikáltan külföldi kitettségű konstrukció. Érdekesség, hogy míg a vizsgált időtávon közel egy százalékponttal nőtt a devizás állomány részaránya, ezt a forintárfolyammal korrigálva már csökkenést kapnánk.
Érdekes számokat hozott a múlt hónap a befektetési alapok piacán: bár a kötvényalapok iránti kereslet továbbra is magas, márciusban már a vegyes és az abszolút hozamú alapok is megelőzték az eddigi kedvencet. A legjobb hozamot a kategóriák szintjén a részvényalapok tudják felmutatni, miközben a kedvező piaci környezetnek is köszönhetően a befektetési alapokban kezelt vagyon egy hónap alatt közel 3%-kal 15 600 milliárd forint fölé ugrott.
Közleményben reagált a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének Portfolio-n megjelent felvetéseire a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Csak részben sikerült célt érnie a jogalkotónak a befektetési alapok szabályozásáról szóló új rendelettel, és bár a szakma többször is jelezte az illetékes minisztériumnak a szakmai kifogásokat, lényeges elemek maradtak ki a friss szabályozásból. A legaggasztóbbnak a részvény- és tőkevédett alapokra vonatkozó korlátozások tűnnek: egyik esetben ott írnak elő kötelező állampapír-kvótát, ahol nem indokolt, a másik esetben pedig éppen az állampapír-felhalmozás lehetőségét veszi el a jogalkotó. Az új szabályokról Vízkeleti Sándorral, a BAMOSZ elnökével beszélgettünk.
Sose kezdték még olyan erősen az évet a magyar befektetési alapok, mint most januárban: közel 400 milliárd forintnyi friss tőke érkezett a szektorba, ezzel a teljes kezelt vagyon meghaladta a 14 500 milliárd forintot.
Újra belenyúl a befektetési alapok piacára a kormány, ezúttal újrakategorizálják a befektetési alapokat az általuk tartott elsődleges eszközök alapján – derül ki az NGM közleményéből.
Magas inflációs környezetben nem meglepő, hogy a befektetők a kockázatosabb, legalábbis magasabb hozamígéretű eszközök felé irányítják a figyelmüket. Magyarországon ezt tovább tetézte az alacsonyan ragadó betéti kamatszint, ami ahhoz vezetett, hogy a háztartások és a vállalatok egy év alatt 2000 milliárd forintot vontak ki a bankbetétekből. Ugyanebben az időszakban a befektetési alapokba soha nem látott, 3400 milliárd forintnyi friss tőke érkezett, amelynek jelentős része bankbetétekből származhat. Ha ez utóbbi igaz, abból a banki hátterű alapkezelők profitálhattak a leginkább, hiszen náluk a bank betétállományát hatékonyan lehetett befektetési alapokba csoportosítani. Négy nagy pénzügyi csoport példáján megnéztük, így van-e.
Kiemelkedő évet zártak tavaly a hazai befektetési alapok: a kezelt vagyonuk soha nem látott ütemben növekedett, év végére pedig a hozamok sem alakultak rosszul. Mindez annak ellenére történt, hogy július 1-i hatállyal a kormány új, 13%-os adót vetett ki az állampapírok és az ingatlanalapok kivételével a befektetések hozamaira, így a befektetési alapokra is - ez júniusban rekordértékesítést eredményezett, de hiába vártunk ezután hanyatló keresletet, a befektetési alapok év végéig népszerűek maradtak a magyar befektetők körében. Ennek köszönhetően csak a tavalyi évben 4700 milliárddal nőtt a hazai befektetési alapokban kezelt vagyon.
Befektetési szempontból kifejezetten jól alakult 2023, az árupiacokon mégsem lehetett nagyot kaszálni: a befektetési alapok rendre jóval az infláció alatt teljesítettek, igaz, hároméves időtávon azért voltak értékelhető hozamok. Az árupiaci alapok javarészt az arany 2023 végi áremelkedésnek köszönhetik a pozitív hozamot, bár az első három helyezettben van egy kakukktojás is. Az árupiacok összességében stagnáltak tavaly, jó beszállókkal az aranyon kívül is lehetett magas hozamokat elérni.
A kedvezőtlen tőkepiaci helyzet miatt rájárt a rúd 2022-ben a vegyes alapokra, 2023-ban azonban a részvények árfolyama és a kötvényhozamok is emelkedésnek indultak, így számos alap jelentős, bőven infláció feletti hozamot tudott elérni tavaly. Mindezek ellenére a befektetők nem igazán kapkodják a kategóriákhoz tartozó befektetési jegyeket: 2023-ban mindössze három hónap volt, amikor több friss tőke érkezett vegyes alapokba, mint amennyi kiáramlott.
2023 első félévében számos megpróbáltatáson ment keresztül a hazai és globális részvénypiac, de a második féléves emelkedésnek köszönhetően összességében remek éven vannak túl a hazai forintos, lakossági részvényalapok. Bár így is akad, amelyik negatív hozamot tudott csak nyújtani a befektetőknek, azért bőven találunk olyat, amelyik egy év alatt 30%-os hozamot tudott elérni. 2022 óta nagyot változott a világ: míg tavalyelőtt a fejlődő, távoli piacokra fektető részvényalapokkal tudtunk pénzt keresni, 2023 első felében már a fejlett piaci részvények taroltak, 2023 végére pedig odáig is eljutottunk, hogy a a régiós részvénypiacok emelkedtek ki a többi közül.
Remekeltek a jó piaci környezetben az abszolút hozamú alapok, a forintos, lakossági sorozatok között alig volt negatív teljesítmény, a többség bőven 10% felett hozott a befektetőknek. A legjobbak közé így is csak 24% feletti éves hozammal lehetett bekerülni, a lista legtetején 40% körüli teljesítményt láthatunk. Jól ment tavaly a Hold Alapkezelő alapjainak, de az OTP, az MBH és a VIG alapjai is ott voltak az élmezőnyben. A legnagyobb abszolút hozamú alap továbbra is az OTP Supra, bár tavaly csökkent a vagyona.
Új mérföldkőhöz ért a befektetési alapok piaca Magyarországon: a kezelt vagyon 13 ezer milliárd forintra nőtt, amelyből közel 1500 milliárd csak július 1. után érkezett az alapkezelőkhöz. Ez azért meglepő, mivel a kormány tavasszal bevezetett, befektetési alapokra vonatkozói szabályai és a szociális hozzájárulási adó miatt arra számíthattunk, hogy a befektetési alapok iránti kereslet visszaesik, mostanra azonban világossá vált: ezen intézkedések nem tudták letörni a növekedést.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
Jellemzően 30-60 km/h-s lökésekre számíthatunk.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Fájdalmas fejlemény lehet ez Kijevnek.
Jelentős kedvezmények jönnek.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
