Az emberek biológia-ciklusa változik, egy mai 50 éves ember nem számít öregnek, ennek megfelelően változik a nyugdíj törvényes határa is. Egyfelől az emberek tovább élnek, másrészt egyre több idős van, egyre kevesebb gyermek születik. Az emberiség eddigi története során még nem volt ilyen, nem tudjuk, hogy hogyan vészeljük át ezt a folyamatot, nincs tapasztalatunk, hogy a problémákat miként lehet kezelni. Eddig csak fejlett országbeli jelenség volt a társadalom öregedése, több évszázad kellett ehhez, viszont a jelenség egyre globálisabbá válik, a fejlődő országokban az öregesdés sokkal gyorsabban zajlik le, néhány tíz év alatt - mondta Őri Péter, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa.
A magyar népesség korösszetétele drasztikusan meg fog változni, sőt jelenleg is láthatjuk, hogy a 65 éven felüli népesség aránya nagyobb, mint a 15 éven aluliak aránya. A problémákat nem nehéz látni, nem csak a nyugdíj témakörében kell gondolkoznunk, hanem például az egészségügy területén, hiszen az idős háztartások nagyobb része egyszemélyes, sőt sokan vannak úgy, akik külső segítségre szorulnak idősebb korukban.
Több megoldási lehetőség is van, például a bevándorlás, vagy a gyermekszületések emelése, illetve a nyugdíjkorhatár emelése. Vannak olyan szakértők, akik úgy gondolják, hogy teljesen újra kellene gondolni a munka fogalmát, a részmunkaidő és a teljes munkaidő váltakoztatásával, akár már a fiatalabb, iskolázási kortól. A társadalom öregedésével összhangban az egészségben töltött élettartam is emelkedik, ennek megfelelően tovább lehet dolgozni is, ami elkerülhetetlen.
A klasszikus felosztó-kirovó rendszerek fel fognak borulni, ilyen demográfiai helyzetben nem lehet ezeket a rendszereket fenntartani. Ha feltennénk, hogy kétszer annyi nyugdíjas van mint foglalkoztatott, és az aktívak a járulékok oldalán 40 százalékot fizetnek, akkor nyugdíjként az átlagkereset 20 százalékát lehet majd megkapni, egyszerűen matematikai modellel - mondta el Paál Zoltán, a Generali Biztosító személybiztosításért felelős ügyvezető igazgatója.
A nyugat-európai országokban már évtizedekkel ezelőtt kialakult az a trend, hogy a foglalkoztatók a kötelező járulékokon felül nyugdíjcélú megtakarítást nyújtanak a munkavállalóiknak. A foglalkoztatói nyugdíjprogramok tőlünk nyugatabbra általános megoldások, viszont nálunk, illetve Kelet-Európában ez nem lett általános gyakorlat, inkább a kötelező vagy önkéntes nyugdíjalapok alakultak ki, függetlenül a munkáltatóktól.
A legkomolyabb megtakarítások az életbiztosításokban gyűltek össze, mindez nem csak statisztikailag van így, elég csak megnézni az önkéntes pénztárakat, ahol az átlagos egyenleg 1 millió forint körül van. Nagyon sokan a rendszerben csak a minimális befizetést, 2-3000 forintot fizetik be havonta a számlájukra, ezzel a mértékkel viszont nem lehet akkora összeget megtakarítani az elmúlt másfél évtizedben, ami érezhető nyugdíj-kiegészítést jelentene.
Több évtizeddel ezelőtt az életciklus megközelítés volt az irányadó, a szemléletben pedig benne volt, hogy a nyugdíjra öngondoskodni kell. Az elmúlt két évtizedben valahogy kiégett ez a szemlélet a társadalmakból, a kedvező gazdasági feltételek miatt az állampolgárok egyre inkább az államtól várták nyugdíjas kori betevőjük biztosítását. A kellemes konjunkturális körülmények viszont nem tartottak örökké, a válság éppen az elégtelen megtakarítások és a túlzott hitelfelvétel miatt is pattant ki 2008-ban. Az embereknek rá kell jönniük, hogy az állami nyugdíjrendszerek nem tudnak majd áldozatok nélkül működni, a korábbi életszínvonalunkat csak egyéb öngondoskodási formákkal tudjuk majd előteremteni, vagy legalább megközelíteni - mondta el Palócz Éva, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet vezérigazgatója.
Az életciklus megközelítéshez kellene visszanyúlnunk, azonban a hibáinkból tanulnunk kell. Jó példa erre, hogy 2003-ban külső tényezők miatt mindössze két év alatt közel 25 százalékkal nőttel a bérek, miközben az emberek szinte semmit sem takarítottak meg, a hitelek hihetetlen felfutásával párhuzamosan pedig eltűnt a nettó megtakarítói pozíció. Az emberek abba a hibába estek, hogy elhitték, a jövőben ez a bérnövekedés fenntartható, és lehet majd finanszírozni a hiteleket. A válság miatt rendeződött a helyzet, a megtakarítási oldal erősödni kezdett, míg a hitelfelvételi oldal összeszűkült.
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
