A korábbi, 2022 második féléves index értéke 40 volt, ez most 38-ra csökkent. Egy alindexet leszámítva minden területen csökkenést mértek a felmérések alapján - mondta el Bacher János, az Impetus Research managing partnere.
Suba Levente, a K&H fenntarthatósági programjának vezetője az eredmények alapján elmondta, hogy a cégek egyre inkább érzik az érintettségüket, de erőteljesen szétnyílik az olló a kisebb és a nagyobb vállalatok eredményeit tekintve. A kisebb cégek nehézségként tekintenek a zöld átállásra, míg a nagyobbaknál nő a végrehajtott akciók száma. Utóbbi mögött az EU-s szabályozások állnak, amelyen a nagyvállalatoktól kikényszerítik a lépéseket. Az értékláncon keresztül a nagy cégek kötelezettségei a kisebbeknél is meg fog mutatkozni, de e mellett az állami ösztönzők is segíthetnek a fenntarthatóság irányába való elmozdulásban. Nagy lökést adhat még a vásárlói hozzáállás és elvárás ebben a folyamatban.
Bár most még nem tartunk ott, de eljön az idő, amikor megdrágulnak a nem zöld megoldások.
- emelte ki a vezető.
A környezeti lépések helyett a költségtakarékosabb társadalmi fenntarthatóság lett a sláger
Az alindexek részletesebben is bemutatják az elmúlt fél év változásait. Az attitűd alindexben egypontos csökkenés (67-ről 66-ra) ment végbe, amit stagnálásként lehet értelmezni a cégek fenntarthatóság iránti hozzáállására vonatkozóan. Az aktivitás index 40 pontról 37-re csökkent, ez statisztikailag is látható különbség, ez alapján a valós megvalósítások csökkentek. A stratégiai alindex azt fogja meg, hogy mennyire kezelik a cégek stratégiai szinten a fenntarthatóságot, ebben is csökkenés ment végbe, 34-ről 31 pontra. A gyerekcipőben járó mérés alindex is csökkent, 16 pontról 13-ra. Az ötödik, CSR alindex viszont 42-ről, 46 pontra emelkedett, ami arra utal, hogy a társadalmi szempontok voltak inkább fókuszban a vállalatok számára, szemben a környezeti szempontokkal - ismertette a számokat Bacher János.
Trendben az állapítható meg, hogy az elmúlt másfél évben a társadalmi fenntarthatóságra vonatkozó alindex folyamatosan növekedni tudott, míg a többi indexnél megtorpanás, csökkenés látható.
Ami szintén megfigyelhető, hogy a vállalatméret és a fenntarthatósági lépések erősen összecsengenek, a nagyvállalatoknál (4 Mrd forint feletti árbevétel) egyértelműen nőtt az index értéke (47-ről 53 pontra), míg a kisebb cégek gyengébb eredményeket mutattak a fenntarthatóságban.
Suba Levente hozzátette, hogy a vállalatméretet illetően az attitűdben kisebb a különbség, vagyis a fenntarthatóság fontosságát nem kérdőjelezik meg a kisebb cégek sem, a stratégiaalkotásban, vagy a mérésben viszont számít a vállalat mérete. Ágazati szempontból az látszik, hogy az ipar, mezőgazdaság, szolgáltatások hasonló ütemben fejlődnek az index értékében, míg a kereskedelemben résztvevő cégek egyértelműen kevésbé érzik felelősnek magukat. Bár a gyártást nem ők végzik, a termékkínálattal is hatással lehetnek a vásárlók döntésére, ez a szemlélet azonban még nem érkezett meg a kereskedői szegmensbe.
A felmérés során 360 céget kérdeztek meg, az eredményeket tartalmazó indexet több árbevételi kategóriában is elkészítették, több iparágban. Az index öt alindexet tartalmaz: attitűd, aktivitás, stratégia, mérés és auditálás, CSR.
Attitűd: azt takarja, hogy mennyire gondolják a megkérdezett cégvezetők, hogy a vállalat egyáltalán tud-e tenni valamit a fenntarthatóság érdekében, vagy például, hogy a zöld működés javítja-e a vevőik szemében a vállalat megítélését. Aktivitás: azt ragadja meg, hogy mit tettek eddig, és mit terveznek még tenni a fenntarthatóság érdekében. Stratégia: olyan témákat taglal, hogy mennyire kezelik stratégiai célként a fenntarthatóságot a cégek, például e szerint választanak-e a beszállítók között. Mérés és auditálás: ez alindex azt takarja, hogy milyen arányban vettek részt a cégek konkrét mérésekben. CRS: a társadalmi fenntarthatósági szempontokat ragadja meg az alindex elsősorban, például a munkavállalókkal való hozzáálláson keresztül.
- Az eredmények továbbá azt mutatják, hogy nőtt azon cégek aránya, akik a lehetőség helyett egyfajta nehézségként tekintenek a fenntarthatósági célkitűzésekre, ehhez a nehezebb gazdasági környezet is hozzájárulhat.
- Nehézség alatt a dráguló beszerzések, a beruházási kényszer, a csökkenő profitabilitás jelent meg leginkább, míg azon cégek, akik mégis lehetőségként tudnak a fenntarthatósági célokra tekinteni, azok a stabilabb energiaellátást, az üzletmenet hosszú távú biztosítását, és az új piaci lehetőségeket tartják a legfontosabbaknak.
- A korábbi felmérés alapján a duplájára, 1,4%-ra nőtt a zöld energiát vásárló cégek aránya, ami jó indikátora annak, hogy nő azok aránya, akik többet hajlandóak költeni a drágább, de zöld energiaforrásra.
- Az EU Taxonómia rendelet ismertségét is mérték, a válaszadók 6%-a nyilatkozott úgy, hogy hallott már róla. (A felmérésben nagyobb arányban voltak azok a kisebb cégek, akikre még nem vonatkozik a Taxonómia szerint jelentéstételi kötelezettség arról, hogy a tevékenységük milyen arányban sorolható a zöld tevékenységek közé.)
- A CSR alindex volt az egyetlen, ami növekedést mutatott, ezen belül a nemek aránya a menedzsmentben, a sokszínű munkahely, és a munka-magánélet részeken történt fejlődés, ennek hátterében az állhat, hogy ezen tényezők fejlesztése nem pénzügyi kérdés, viszont segíthet enyhíteni a munkaerőpiaci nehézségeket.
Címlapkép forrása: Getty Images
