I. Fenntartható bankok
A közép-kelet-európai térségben számos olyan kezdeményezés látott napvilágot, melyek célja fenntartható működésű, karbonsemleges bankrendszerek kialakítása. Ausztriában az illetékes minisztérium olyan pénzintézetekkel indított közös kezdeményezést, amelyek arra törekszenek, hogy 2050-re mindennapi működésükben elérjék a klímasemlegességet. 2021-ben cseh bankok csoportja - szám szerint tizenhat – egy fenntartható pénzügyi memorandumot bocsátott ki, melyben vállalták, hogy környezeti hatásukat minimalizálják és a fenntarthatóság érdekében zöld pénzügyi termékeket és szolgáltatásokat (hitelek, jelzáloghitelek stb.) nyújtanak. A Magyar Nemzeti Bank ugyanebben az évben adta ki Zöld Ajánlását, mellyel a magyar hitelintézeteket működésük fenntarthatóbbá tételére ösztönzi. Szlovákiában is 2021-ben írta alá hat pénzintézet a hasonló tartalmú fenntartható finanszírozási memorandumot, amely arra kötelezi a tagokat, hogy együttműködjenek a hatóságokkal az európai Green Deal-ben előírt, az épületek energiahatékonyságát célzó szabványok és eljárások végrehajtásában, valamint hogy olyan fenntartható szolgáltatásokat és zöld pénzügyi termékeket kínáljanak, melyek szélesebb hozzáférést biztosítanak a fenntartható finanszírozáshoz. Bulgáriában, Horvátországban, Lengyelországban, Romániában, Szerbiában és Szlovéniában ilyen kezdeményezés egyelőre nem ismert.
II. Állami programok
Térségünkben folyamatos a zöld projekteket támogatott kölcsönökkel felkaroló állami programok térhódítása, eddig öt államban valósult meg ilyen kezdeményezés, a térség többi országában pedig a bankok járulhatnak hozzá a fenntarthatósághoz azzal, hogy alacsonyabb kamatlábakat vagy kedvezőbb árrést kínálnak a zöld hitelekre (például az alacsony energiafogyasztású otthonok építésére). Ne felejtsük el, hogy a multilaterális fejlesztési bankok, mint például az EBRD (Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank) szintén támogatják a kereskedelmi bankokat olyan forrásokkal, melyek kizárólag energiahatékonysági- és megújuló energiával kapcsolatos projektekbe fektethetők, illetve ilyen projektek hitelezésére használhatók fel.
Az osztrák állam "Klimaaktiv" éghajlatvédelmi kezdeményezése hozta létre az Austrian Green Investment Pioneers Program-ot, mely megújuló energiával, energiahatékonysággal, mobilitással, mezőgazdasággal és biogazdasággal kapcsolatos üzleti ötletek finanszírozásának biztosítását célozza. A magyar bankok itthon 5-7%-os tőkekedvezményt kapnak, ha naperőművekkel, fenntartható mezőgazdasággal, energiahatékonysággal vagy elektromobilitással kapcsolatos vételi- vagy építési beruházásokhoz nyújtanak hitelt. A Magyar Nemzeti Bank 2021-ben elindította Zöld Otthon Programját is, mely refinanszírozást kínál az energiahatékony lakások vásárlásához illetve építéséhez hitelt nyújtó bankoknak.
A lengyel kormány saját "Green Finance" projektje környezetvédelmi kérdésekre hívja fel a figyelmet, de a kormányzati nyilatkozatokon túl lengyel bankok is részesei, mint a PKO Bank Polski és az mBank. Hasonlóképp Romániában is jogi-szabályozási követelmények vonatkoznak a hitelintézetek hitelkockázati stratégiáira: tartalmazniuk kell a környezeti, társadalmi és irányítási kockázatokat. A szlovén SID Bank 2018-ban fogadta el a SID zöld kötvény keretrendszerét, mely utat nyit a zöld projektek finanszírozását célzó kötvények kibocsátásának. Bulgária, Horvátország, Csehország, Szerbia és Szlovákia egyelőre nem rendelkezik hasonló állami programokkal.
III. Zöld kötvények
A zöld kötvények (más néven: klíma kötvények vagy fenntartható kötvények) a fenntartható projektek támogatásának és finanszírozásának egyik legfontosabb eszközévé válnak. E többnyire fix kamatozású eszközök kibocsátásának célja a kifejezetten éghajlati és környezetvédelmi kezdeményezésekre szánt tőke gyűjtése.
Ausztriában a Bécsi Értéktőzsde a fenntartható kötvények számára külön szegmenst hozott létre Vienna ESG Segment néven a Nemzetközi Tőkepiaci Szövetség alapelvei szerint. Magyarország is tett lépéseket a zöld kötvények támogatására az ún. zöld kötvény szabványok kibocsátásával, a Zöld Jelzáloglevél-vásárlási Program elindításával és az ESG-Jelentési Útmutató Budapesti Értéktőzsdére történő bevezetésével. A lengyel állami szervek fenntarthatósági jelentéseikben olyan célul tűzték ki a "zöld finanszírozást", a "tőkepiac-fejlesztési stratégiát", valamint egy olyan zöld kötvény keretszabályozás megalkotását, mely tükrözi a Nemzetközi Tőkepiaci Szövetség Zöld Kötvény Alapelveit. Emellett a Varsói Értéktőzsde együttműködik a Nemzetközi Pénzügyi Társasággal, amely ingyenes segítséget nyújt a zöld kötvényekre vonatkozó jelentéstételhez, dokumentációhoz és képzéshez. A zöld kötvényeknek Romániában még nincsenek konkrét pénzügyi ösztönzői, de a helyi piacok, sőt, a Román Nemzeti Bank is figyelemmel kíséri és előmozdítja a zöld projekteket. A szerb kormány nagy volumenű tőkepiaci erőfeszítésekkel támogatja a zöld kötvényeket (bár ezek egyelőre nem terjedtek el széles körben): 2021-ben az államkötvényekre alkalmazandó jogszabályokkal, ugyanezen év szeptemberében pedig 1 milliárd euro értékű zöldkötvény kibocsátásával. Ezzel szemben Szlovéniában még nem vezettek be kifejezett ösztönzőket, de a SID Bank zöld kötvény-kibocsátására és vásárlására biztat a 2021-ben elfogadott Szlovén Fenntarthatósági Kötvénykerettel, amely a környezetvédelemmel kapcsolatos kormányzati beruházások finanszírozására és a helyi illetve nemzetközi zöld kötvénypiacok támogatására szolgál. Bulgáriában, Horvátországban, Csehországban és Szlovákiában egyelőre nincsenek zöld kötvényeket támogató intézkedések. Ennek ellenére érdemes megemlíteni, hogy a Horvát Pénzügyi Szolgáltatásokat Felügyelő Ügynökség (Hanfa) kivételes figyelemmel ellenőrzi az esetleges 'zöldre festéseket', és a zöld kötvények jóváhagyása előtt alapos magyarázatot kér azok összes aspektusáról.
IV. GBP azonosítás
Kialakulóban van az a tendencia, hogy a zöld kötvény alapelveket (Green Bond Principles, GBP) támogathatósági kritériumként alkalmazzák. Magyarország, Lengyelország és Szerbia tekintetében már tudósíthatunk az azonosítás e formájáról. A sajátosságokra összpontosítottunk, mégis meg kell említeni, hogy az EU taxonómiai rendeletét a régióban általánosan használják.
Magyarországon az első vállalati zöld kötvény kibocsátásra 2020 nyarán került sor, amikor a Magyar Nemzeti Bank 30 milliárd forint értékben bocsátott ki kötvényt a Növekedési Kötvényprogram keretében, ami fontos lépés volt a magyar vállalati zöld kötvény piac elindításában, hiszen precedenst teremtett: a vállalatokat további zöld kötvények kibocsátására ösztönözte. Ez a GBP nagyon hasonlít az ICMA 2014-es alapelveihez, azonban 2020 májusában Magyarország bevezette saját Zöld Kötvény Keretrendszerét, amely tartalmazza a bevételek felhasználására, a teljes befektetési jogosultságra, a bevételekről és kiadásokról szóló jelentéstételre és a hatásjelentésre vonatkozó kritériumokat. Lengyelországban a zöldkötvény-keretrendszer szorosan illeszkedik az ICMA 2018-as Zöld Kötvény Elveihez, és több bank stratégiájába is beépült, például a BOŚ Bank-nál, amely az ESG-vel kapcsolatos jelentéstételi elemeket is átvette. Ennek ellenére a lengyel piac nem bővült jelentősen, függetlenül attól, hogy Lengyelország hat évvel ezelőtt elsőként bocsátott ki zöld államkötvényeket. Mindazonáltal úgy véljük, hogy az oktatásra kell nagyobb hangsúlyt fektetni ahhoz, hogy a kelet-közép-európai térség is elérje a fenntarthatóság olyan mértékét, mely Nyugat-Európában megvalósult. Szerbiában az államkötvényekre vonatkozó zöldkötvény-keretrendszer megfelel az ICMA 2021-es Zöld Kötvény Elveinek, amelyek fókuszában a bevételek felhasználása, a kiadások értékelése vagy kiválasztása és a jelentéstétel állnak.
Ausztriában nincsenek nemzeti zöld kötvény alapelvek. Mi több, az osztrák minisztérium szerint az atomenergia és a fosszilis gázok nem környezetbarát energiahordozók, ezért nem minősíthetők zöldnek. Ennek ellenére a minisztérium létrehozta a Fenntartható Pénzügyi Termékek Ökocímkéjét, mely Európában első a maga nemében. A minősítés megszerzéséhez a kötvényekből finanszírozott projekteknek meg kell felelniük bizonyos kritériumoknak, melyek a klímavédelmet, az alkalmazkodást, a vizek és a tengeri erőforrások fenntartható használatát és védelmét szolgálják. Szlovéniában nincs olyan jogszabály, amely a zöld projektek kritériumait meghatározná, de a SID zöld kötvény keretrendszerét az ICMA GBP-nek megfelelően alkották meg. Minden esetben, amikor a SID zöld kötvényt bocsát ki, a SID zöld kötvény keretrendszerével és a Szociális Kötvények Alapelveivel, vagy a Fenntarthatósági Kötvényekre vonatkozó Iránymutatásokkal összhangban történik a bevételek felhasználása, a projektek értékelése és kiválasztása, a bevételek kezelése, a jelentéstétel és a külső felülvizsgálat. Bulgáriában, Horvátországban, Csehországban, Romániában és Szlovákiában a zöld kötvény alapelvek nem támogathatósági kritériumok.
V. Következtetés
A zöld finanszírozás nemcsak hogy megkezdte térhódítását a kelet-közép-európai térségben, de kezd tömeges mozgalommá válni – remélhetőleg zökkenőmentes átmenetet biztosítva az ESG-hitelezéshez. Jóllehet, néha formális "ESG-kezdeményezésnek" látjuk a térség ilyen befektetéseit, ezeket valódi és sürgető társadalmi célok követelik meg, amelyeket a hitelezőknek érdemes finanszírozni, ha relevánsak akarnak maradni. A zöldre festést folyamatosan szorítják ki a valós környezeti és társadalmi tényezők. Mindazonáltal természetesen a befektetőkön áll, hogy az ESG narratíva végső soron sikert arat-e térségünkben.
A cikk elkészítésében közreműködtek: Laurenz Schwitzer, David Trojer; Tsvetan Krumov; Vice Mandarić, Zvone Buzatovic; Martin Svoboda; Paula Weronika Kapica; Alexandra Pop, Loredana Barbu; Jelena Arsić; Soňa Hekelová; Vid Kobe; Bodó Bálint.
Címlapkép: Getty Images
