Épül az MKB, BB, Takarék alkotta bankholding, ami nemcsak üzleti, hanem informatikai szempontból is hatalmas kihívás lesz. Hogyan veszi ki a részét ebből a Takarékinfo, le vannak-e már osztva a lapok, vagy még keverik a paklit? Kész van már a bankholding informatikai egyesülésének stratégiai menetrendje?
A Takarékinfo Zrt. a hazai banki informatika piacvezető szolgáltatója, mindenekelőtt a Takarék Csoport teljeskörű IT-kiszolgálását látjuk el, de mi építettük ki, működtetjük és fejlesztjük a Takarékbank, a Budapest Bank és az MKB Bank azonnali fizetési rendszerét is. Bár a Bankholding nevében nem nyilatkozhatok, annyit elmondhatok, hogy három ekkora kereskedelmi bank fúziójának IT- támogatása mindig kiemelt stratégiai kérdés és egyben óriási kihívás. Mi egyedülálló tudással rendelkezünk ezen a területen, hiszen a Takarékinfo végezte az elmúlt évtizedek legnagyobb bankpiaci átalakulásának teljes körű informatikai kiszolgálását, a Takarékbank létrehozását 126 korábbi takarékszövetkezet egyesítésével. Bízom benne, hogy ezzel a hazai piacon páratlan szaktudással és tapasztalattal hozzájárulhatunk majd a három bank fúziójának sikeréhez is.
Mekkora szerepe van egy core rendszernek egy ilyen fúzióban, illetve később egy bank működésében? Milyen egy jó banki alaprendszer?
Sokéves fúziós tapasztalatunk alapján úgy látjuk, hogy a banki informatikának az egyik legfontosabb feladata kiszabadítani a hitelintézeteket a monolit core rendszerek fogságából. A banki IT hajlamos túlértékelni az egyébként valóban vastag funkcionalitást magába foglaló banki alaprendszerek fontosságát. Ezzel az a fő baj, hogy emiatt más rendszerek fejlesztése háttérbe szorul, vagy a monolit architektúrájú alaprendszertől való függőség miatt nagyon lelassul, rugalmatlan és drága lesz.
Szerintünk egy bank akkor lesz versenyképesebb, ha gyorsabban, rugalmasabban és költséghatékonyan tud reagálni a piaci kihívásokra. Ehhez viszont olyan informatikai alaprendszerre van szüksége, amely lényegesen vékonyabb funkcionalitású, és amely egy service alapú, lazábban csatolt célrendszerekből álló platform része. Tartalmazza például a számlákat és a hiteleket, de minden egyéb funkcionalitás a főkönyvtől a jelentésszolgálatokig ki van szervezve célrendszerekbe, amelyekben a szolgáltatások API alapon kommunikálnak a bank alaprendszerével. Egy ilyen IT-környezetben az új fejlesztések jóval gyorsabban és egyszerűbben elvégezhetők, mivel kisebb egységeket, kisebb hatóköröket érintenek, ami csökkenti a fejlesztési költségeket, és az új termékek bevezetése is rövidebb ideig tart. Mindez nemcsak fenntarthatóbb rendszert eredményez, de lehetővé teszi azt is, hogy erősebb fókusz és több erőforrás jusson a digitalizáció egyéb területeire, a belső hatékonyság javítására és a felhasználói élményre.
Mindez csupán elmélet, vagy vannak már személyes tapasztalataitok ilyen informatikai platformok létrehozásában?
Egy mondás szerint elméletben semmi különbség nincs elmélet és gyakorlat között, de a gyakorlatban nagyon is van. Több mint százhúsz hitelintézeti fúzióval a hátunk mögött a Takarékinfo egy ilyen platform kialakításán dolgozik a Takarékbank részére, és bár még messze nem vagyunk kész vele, egyre jobban látszanak ennek a megoldásnak az előnyei. Az általunk épített új banki platform egy olyan elvékonyított core rendszerből és kisebb service alapú célrendszerekből áll, amelyek egyaránt támogatják a digitalizációt és a belső hatékonyságjavítást. Ez óriási kihívás, mert a banki működés rendkívül komplex, de meggyőződésem, és a nemzetközi trendek is egyre inkább ebbe az irányba mutatnak, hogy ez a jövő útja külföldön és idehaza egyaránt.
Az előbb említett architektúrában hol kap szerepet a felhő technológia?
Mi a Takarékinfónál a felhő előnyét két tényezőben látjuk: egyrészt abban, hogy rendkívül költséges hardverfejlesztések helyett rugalmasan lehet „bérbe venni” tárhelyet és IT-kapacitást, pont akkor és amikor arra szükség van. Ezzel olyan rugalmas terheléselosztást, terhelésmenedzsmentet tudunk kialakítani, ami a nagyon gyors felskálázhatóságot támogatja szigorú biztonsági sztenderdek betartása mellett.
A felhő emellett a banki fejlesztésekben is jól használható, így egy privát felhő létrehozása például számos fejlesztési és terheléselosztási kérdésre választ adhat. Vagyis egy olyan digitális platformot hozunk létre „házon belül”, ami magasabb terhelés esetén automatikusan felskálázza a rendszereket (a bankokban a napi vagy havi zárás tipikusan ilyen), és amikor a terhelés visszaesik, a hardver-erőforrásokat a szükséges mértékűre csökkenti. A Takarékinfóban más megoldásokat is építünk ehhez, amelyek segítségével olyan mérhetőségre, transzparenciára tehetünk szert, ami a belső számlázást, erőforrás-kihasználást is lehetővé teszi.
Mit jelenthet ez a banki gyakorlatban, mikor jöhet jól ez egy bank életében?
Például egy fizetésforgalmi rendszer működtetésénél használunk egy fejlesztői, egy teszt- és egy éles környezetet. A fejlesztői környezetben nem szerepelhetnek banki adatok, ezeket szigorúan elkülönítjük a teszt- és az éles környezettől, ahol már banki adatokat is használunk. A fejlesztésben viszont eljön egy pont, amikor már olyan terheléses elemek is szükségessé válnak, amelyek csak a szerverek számának jelentős növelésével biztosíthatók. Az általunk tervezett cloud broker segítéségével azonban a banknál meglévő eszközöket fel tudjuk skálázni egy cloudban meglévő eszköztárral, például a meglévő négy fejlesztői szerverhez még négyet veszünk igénybe másfél hónapra. A ciklus végén lekapcsoljuk a külső szervereket, és a belső szervereken fut tovább a fejlesztés.
A mesterséges intelligencia megoldások felhő nélkül szinte elképzelhetetlenek. Az AI hol segítheti a bankszektort? Mi a realitás ma Magyarországon?
Attól függ, mit értünk mesterséges intelligencia alatt. Látni már egy-két induló alkalmazást ügyfélszolgálati területen, ám ezek többsége szerintünk még nem teljes értékű mesterséges intelligenciára támaszkodik. Az igazi AI ott kezdődik, amikor az adott eszköz önálló tanulásra és fejlődésre képes, nem csak előre programozott minták és gráfok alapján kalkulál döntési utakat, hanem tanul, változik fejlődik. Ilyen megoldásokat azonban egyelőre nem látni a bankolás terén. De az idő a mesterséges intelligenciának dolgozik, és az AI igen komoly változásokat hoz majd mind az ügyfeleknek nyújtott termékek és szolgáltatások, mind pedig a bankok működése terén. Mivel a mesterséges intelligencia kutatása a magyarországi nagyvállalatok vagy bankok számára túl nagy erőforrásokat igényel, mi magunk egy erős, jól működő nemzetközi együttműködésben látjuk a helyzet hatékony megoldását.
A magyar bankszektor hol maradt le a digitalizációban, mely területeken van a legtöbb tennivaló? Történt előrelépés az utóbbi egy évben? A járványhelyzet mely folyamatokat gyorsította fel?
A legtöbb teendő a különböző legacy rendszerek területén és a fizetésforgalmi alkalmazások fejlesztésében van. A Takarék Csoport egyesítése során rendkívül sokféle kis- és nagybanki rendszerrel dolgoztunk, kiválóan megismertük, milyen örökséggel küzdhet egy kicsi, egy közepes vagy akár egy nagyobb méretű bank. Nagyon jó megoldásaink vannak arra, hogy egy ilyen örökséggel hogyan lehet a bankokat egy modernebb irányba elindítani. A pandémiás időszakban a legnagyobb előrelépést a csoportmunka alkalmazása jelentette, és itt nem csak a videokonferenciás eszközökre, hanem minden más, elsősorban tartalommegosztó eszközre is gondolok.
Egyébként a járványtól függetlenül a magyar fizetésforgalmi alapinfrastruktúra a világ élvonalában jár, az azonnali fizetési rendszer már több mint egy éve elindult. Ehhez a Takarékinfo is jelentősen hozzájárult, hiszen mi építettük azt a megoldást, amelyen keresztül a BB, az MKB és Takarék Csoport az országos azonnali fizetésforgalomba csatlakozik. Az első éves adatok alapján a tranzakciók mintegy harmada a Takarékinfo által kiépített rendszeren fut keresztül, ráadásul komoly leállás vagy üzemzavar nélkül. Tehát nem csak a rendszer kifejlesztésén és zökkenőmentes elindításán vagyunk túl, hanem az elmúlt egy év alatt jelentős üzemeltetési tapasztalatot is szereztünk.
Az azonnali fizetési rendszer üzleti előnyeiből mikor láthat már valamit a bankszektor? Hogyan fogják kiaknázni az üzleti lehetőségeket jobban a területen?
Kétségtelen, hogy a felhasználók az AFR előnyeiből még kevesebbet éreznek, az ehhez kapcsolódó eszközök, payment applikációk, a kasszáknál történő fizetések nem terjedtek el olyan gyorsan, mint amennyire szerettük volna. Mi is azon vagyunk, hogy ez megváltozzon, és az AFR nyújtotta előnyök elterjedjenek. A fizetési kérelem és a másodlagos azonosítók ehhez a GIRO infrastruktúrában a Takarékinfo rendszerében is készen állnak, most az ügyfélélményt biztosító megoldásokon kell dolgoznunk. Jó hír, hogy a kasszás fizetéseknél és emberek közötti (P2P) fizetéseknél is karnyújtásnyira vannak a nagyon jó, könnyen használható megoldások. Sok kisebb vállalat is foglalkozik ilyenek létrehozásával, és ha ezeket a kisebb ötletgazdákat sikerülne egy egységes ökoszisztémában egymással összekötni, akkor egy mindenki számára érezhető ugrás jöhetne a hétköznapokban is.
Kik lehetnek azok a szereplők, akik összefogják ezeket a részmegoldásokat?
Olyan kapcsolatrendszernek, vállalati ökoszisztémának kellene kiépülnie a kisebb vállalatok között, ami a részmegoldásokat egy nagy egészbe tudja összefogni. A Takarékinfót egy ilyen lehetséges rendszerintegrátornak látom, és keményen dolgozunk azon, hogy a kisebb cégeket megtaláljuk. Szerencsére ők is egyre többször találnak meg minket. Ezzel egy olyan győztes-győztes helyzetbe hozhatjuk egymást, aminek a közép- vagy rövidtávú végeredménye egy mindenki számára elérhető fizetésforgalmi megoldás lehet.
