Egyre több robotot, pontosabban robotizációs szoftvert alkalmaznak a pénzintézetek Magyarországon is. Az OTP Bank például robotok segítségével oldotta meg tavaly a hitelmoratórium ügyintézését: ezekkel a programokkal azon túl, hogy az ügyintézést gyorsították, megkönnyítették az ügyfelek dolgát, jelentős segítséget tudtak adni a bank munkatársainak is, akik így több kapacitás tudtak fordítani az egyedi, speciális esetek feldolgozására.
Nincsenek könnyű helyzetben a magyar hitelintézetek IT-szakemberei, programozói. Az elmúlt hónapokban több olyan fejlesztés is bekerült a projektjeik közé, ami nagy erőforrásokat igényelt, ráadásul szoros határidőkkel. Egyrészt rövid határidőkkel jelentek meg a különböző kormányzati rendelkezések: ezek közül a legnagyobb hatása a hitelfizetési moratórium bevezetésének volt. Másrészt a POS-terminálokon történő fizetések kiterjesztése, vagy új hiteltermékek megjelenése - mind vállalati, mind lakossági oldalon - szintén komoly kihívást jelentettek.
Ráadásul a változásokkal párhuzamosan, a vírushelyzet egyenes következményeként zajlott egy jelentős átalakulás a fogyasztói magatartásban: az ügyfelek próbálnak mindent a netbankon, applikáción, videóbankon, vagy call centeren keresztül elintézni. Részben ezekkel a folyamatokkal párhuzamosan, részben ezek hatására felgyorsultak a robotizációs fejlesztések is. Robotok alatt ebben az esetben automatizációs szoftvereket kell érteni, olyan rendszereket, amelyek nem csak az ügyfelek számára teszik gyorsabbá és hibamentesebbé az ügyintézést, hanem nagyban segítik a banki dolgozók, ügyintézők munkáját is – mondta el a Portfolio-nak Szoleczki Zoltán, az OTP LAB vezető innovációs tanácsadója, aki a pénzintézetnél azt az egységet vezeti, amelyik ezeknek a rendszereknek a fejlesztésével, tervezésével foglalkozik.
Az OTP Banknál a legnagyobb kihívás a csapat számára a tavaly tavasszal bevezetett hitelmoratórium volt.
A feladat, aminek során pár nap leforgása alatt csak a pénzintézetnél több tízezer nyilatkozatot kellett megvizsgálni, rendkívül komplexnek bizonyult, és extrém terhelést rótt a rendszerre, mégis jelentős mértékben nyújtott lehetőséget automatizált megoldásra.Néhány hét alatt, szinte a semmiből kellett létrehozni egy olyan robotot, ami a hitelmoratóriumhoz kapcsolódó kérelmeket dolgozta fel.
A programozók együtt rajzolták a folyamatot a hitelszakértőkkel, az ügyfélszolgálati és háttérműveleti munkatársakkal: a folyamatábra minden nap nőtt, és azonnal fejlesztették is a rendszert. A robot az ügyfelek által beküldött adatoknál elvégezte az ügyfélazonosítást és továbbította az eredményeket a háttérrendszerek felé ha valami nem stimmelt, akkor pontosításra továbbküldte az adatlapot a kontakt centernek.
„Mindössze három hét fejlesztés után élesedett a rendszer, még a legtöbb ügyfél fordulónapja előtt. Négy nap alatt 60 ezer kérelmet dolgozott fel a robot, már több, mint 100 ezret. A 60 ezer volt a legnagyobb boom az elején, amikor hirtelen mindenki nyilatkozott: ez azt jelenti, hogy ha a robot-rendszereinket nem sikerült volna élesíteni, akkor 80 kollégának kellett volna a húsvéti hétvégén mind a négy napon dolgozni, több műszakban. A projekt az OTP Bank történetének egyik leggyorsabban megtérülő IT-fejlesztésévé vált, mert már az indítást követő órában visszahozta a gyártási költségét” – mondta Szoleczki, aki szerint ez egyfajta kulturális váltást is jelentett a hitelintézetnél, a kollégák megértették a rendszert, az előnyeit, olyannyira, hogy még becenevet is adtak az új robot „munkatársaknak”.
Azóta már több hasonló fejlesztés is megvalósult a bankban, fejlesztettek például robotot a babaváró hitel ügyintézéséhez is.
„A lényeg, hogy ott hagyjuk meg a humán interakciót, ahol annak tényleg értéke van. Például a döntéshozatalnál, vagy ha ügyféllel kommunikálunk. Minden olyan munkát, ami repetitív vagy manuális, azt „kiszervezzük” a robotnak. Első hallásra talán furcsának tűnhet, de sokszor azokat a folyamatokat is megkapja, amik érzelmileg megviselhetnek egy ügyintézőt, mint például a haláleseti bejelentések kezelése” – tette hozzá az automatizációs kompetencia központ vezetője.
„A robotokat ott használjuk, ahol a klasszikus IT-fejlesztés vagy nem térülne meg, vagy nem elég gyors ahhoz, amit elvárnak az ügyfelek, vagy elvár a jogszabályi környezet. Ott, ahol például arról van szó, hogy álmodjuk meg, hogy milyen lesz a jövő mobilbankja, természetesen továbbra is normál fejlesztésben gondolkodunk. A két folyamat azonban most szimbiózisba került, ez pedig inkább csak növeli az eszköztárát a bankoknak és azoknak, akik robotizálnak. Így többféle választ tudnak adni egy felmerülő problémára” – érzékeltette a helyzetet Szoleczki.
Az tehát biztosnak tűnik, hogy a robotizációs szoftverek nem fogják elvenni a banki ügyintézők munkáját. Épp ellenkezőleg: felgyorsítják azt, így például kevesebbet kell várnunk egy fiókban. Az ügyintézőnek ugyanis egy-egy ügyféltalálkozó után adminisztrálnia kell, ez pedig meglepően hosszadalmas feladat is lehet, az ügyfél eközben sorszámmal a kezében várakozik. Az erre fejlesztett rendszerek azonban sokkal hatékonyabbá tehetik ezt a fajta adminisztrációs folyamatot, így az ügyintéző több időt tud fordítani magára az ügyfélre.
A cikk megjelenését az OTP Bank támogatta.
Címlapkép: Getty Images
