Portfolio: Jelentősen, évi 15% körüli mértékben nő a vállalati hitelállomány Magyarországon. Nem tartja ezt egészségtelen mértéknek? Nem gondol arra, hogy a fák sem nőhetnek az égig?
Kementzey Ferenc: Nem. A gazdaság tartós növekedéséhez elengedhetetlenen az, hogy a vállalatok technológiai és kapacitásfejlesztő beruházásokat hajtsanak végre - ennek egyik forrása a banki hitel. Reményeink szerint még jó néhány évig kitart a vállalati hitelállomány gyors - 8-10% körüli - bővülése. Ugyan a hitelállomány növekedési üteme valóban meglódult az utóbbi időszakban, de maga a hitelállomány forintban számolva nagyjából még csak mostanra érte el a hét évvel ezelőtti szintet.
A vállalati hitelek állományát a GDP arányában mérve 2008 és 2016 között folyamatos visszaesést láttunk, 30%-ról 17%-ra csökkent ez a mutató. Ez volt a hitelleépülés időszaka, az utóbbi két évben azonban bekövetkezett a pozitív fordulat. Mindazonáltal a vállalati hitelállomány/GDP mutató értéke Magyarországon továbbra sem éri el a 20%-ot - nem csak a nyugat-európai országokhoz, de a visegrádiakhoz képest is lemaradásában vagyunk. Visszatérve a kérdésben megfogalmazott hasonlatra: a fák valóban nem nőnek az égig, de a mi fánk még csak bokor magasságú.
A 2018-as év ritkán adódó, kiváló év volt a bankszektorban. Erős a verseny, jól teljesítenek a bankok, jelentős mértékben nőtt a kihelyezett hitelállomány.
Ugyanakkor a kamatmarzsok még mindig csökkennek, a működési költségeken nagyon sok a felhajtó erő, a digitalizáció egyelőre inkább viszi, mint hozza a pénzt, így nyereséget igazán csak az üzleti volumen bővítésével lehet javítani, amíg a kamatkörnyezet növekedésnek nem indul.
2017 januárjában az összesített vállalati hitelállomány 6000 milliárd forint körül volt, 2018 őszére már meghaladta a 7200 milliárdot. A vállalati hitelállomány 2018-ban éves bázison 16%-ot nőtt. A bankok hitelezési hajlandósága tehát jelentős, ezt az általános gazdasági folyamatok is támogatják.Ez a verseny a bankok és szegmensek vonatkozásában egészségesnek mondható. A bankok egyszerre szeretnék jelentősen növelni hitelállományaikat és egyszerre kell a portfólió kockázati szintjét elfogadható szinten tartani, illetve megfelelni a tulajdonosok, felügyeletek ez irányú elvárásainak, ami sokszor jelentős kihívást jelent a bankoknak. Ennek a megfeszített munkának már most látszanak a hitelállományokra gyakorolt pozitív eredményei, az pedig, hogy a portfóliók minősége mennyire reagál majd stabilan egy esetleges piaci korrekciónál, a jövőben ki fog derülni.
Milyen lehetőségek vannak a további hitelbővülésre?
Szerencsére sok olyan vállalat kér hitelt, akiket a bankok szívesen finanszíroznak, van tere további bővülésnek is (mind vállalati mind pedig lakossági oldalon). A kérdés az, hogy a fokozott dinamikát milyen struktúrában lehet megvalósítani - vagyis mennyire lehet a hitelportfólió sérülékeny abban az esetben, ha a kedvező gazdasági ciklusban és kamatkörnyezetben változás következik be.
A Raiffeisen Bank sikeresen ragadta meg a kedvező gazdasági környezetben rejlő lehetőségeket. Várakozásaink szerint ez a tendencia idén is folytatódik. A vállalati hitelezésben kínálati piac van, a magyar gazdaság hiteléhsége alatta marad a környező országokénak. A jelenlegi ár- és ügyfélszerzési verseny véleményem szerint idén jó eséllyel tovább erősödik.
Elindult az NHP fix. Milyen célokat tűzött ki a Raiffeisen erre az évre a programmal kapcsolatosan?
Az új, NHP Fix programmal kapcsolatban optimisták vagyunk, elérhető a termék nálunk is, terveinkben 70 milliárd forint kihelyezéssel kalkulálunk. Itt már nem a hitelezési folyamatok beindítása a cél, hanem az, hogy a hitelállományon belül a fix kamatozású hitelek aránya növekedjen a szektorban. Ezt a bankok piaci alapon csak magasabb kamatszinten tudják biztosítani.
Az NHP 2013-ban indult azzal a céllal, hogy elősegítse a szűkülő vállalati hitelállomány növekedési pályára állítását. A programban körülbelül 2800 milliárd forint került kihelyezésre, ennek jelentős része (közel 1700) beruházások finanszírozására ment. A program lehetővé teszi bizonyos NHP-hitelek kiváltását is, de ebben nagy piaci volumenek nincsenek - rendkívül kedvező feltételekkel kerültek ezek a hitelek folyósításra.
A feltételek alapvetően megegyeznek a korábbi feltételekkel, de van néhány szigorítás. Például kikerült a bérbeadási célú ingatlanfinanszírozás. A fő irányelv az, hogy a vállalatok saját tevékenységének fejlesztését lehessen ebből a forrásból finanszírozni. Azt gondolom, hogy az 1000 milliárd forintos keret várhatóan 2-2,5 év alatt felhasználásra kerülhet.
A programot minden bank igénybe veheti. Hogy tudják mégis megkülönböztetni magukat a bankok egymástól? Miben versenyeznek manapság?A finanszírozható hitelcélok, a felvehető hitelek feltételei egységesek. De sok mindenben eltérhetnek, versenyezhetnek a programban résztvevő bankok ajánlatai. Az ügyleti kamat például mutathat eltérést. Versenyeznek a bankok a hitel átfutási idejét illetően. Fontos, hogy az egyes bankok hitelezési politikája, hitelfelvevővel szembeni elvárásai egymástól szintén eltérhetnek. A hitelképesség megállapítása, a hitel felvételéhez szükséges fedezetek meghatározása jelentős különbségeket mutathat. Az egyes bankok eltérő mértékben adnak hitelt ugyanarra az ügyletre, előfordulhat, hogy valamely bank által elutasított hitelért más bankok aktívan versenyeznek. Mutathatnak eltérést a bankok a futamidő kapcsán is, a hosszabb lejárat nyilván alacsonyabb éves törlesztést és hosszabb időre rendelkezésre álló forrást jelenthet.
Az NHP fix célja, hogy minél nagyobb arányban fix kamatozású hitelt vegyenek fel a kkv-k. Tényleg ekkora veszély a cégek számára a kamatkörnyezet várható megemelkedése?
Az NHP idején teret nyertek a hosszú lejáratú, fix kamatozású hitelek. Az NHP kivezetése óta a hosszú lejáratú és fix kamatozású hitelek aránya csak minimális mértékben emelkedett. Azonban az 5 éven túli vállalati hitelek aránya nemzetközi összehasonlításban még mindig alacsonynak mondható, mindamellett a hosszú lejáratú és fix kamatozású hitelek aránya még alacsonyabb nemzetközi összehasonlításban. A jelenlegi kamatszinteknél nem lesz kedvezőbb a közeljövőben, mégis a vállalkozások egy része a fix kamatot a mostani kamatszint alapján magasnak tartja, ezért inkább változó hitelt vesz fel, hiszen jelen kamatkörnyezetben a kezdeti alacsony kamat pillanatnyilag vonzóbbá teszi a változó kamatozású hitelt.
A globális kamatkörnyezet továbbra is alacsony, számos régióban továbbra is nulla körüli kamat jellemző. Azonban ez a tendencia előbb-utóbb meg fog fordulni. Az MNB a tavalyi évben is a nem-konvencionális intézkedésekre helyezte a hangsúlyt, változatlan alapkamattal és negatív O/N betéti kamattal. Ezzel, illetve a 3 hónapos betéti eszközben elhelyezhető összeg minimális szinten tartásával jóval az alapkamat alatti BUBOR szintet sikerült elérni. Az alapkamat 2019 végéig akár maradhat változatlan szinten, de a magyar inflációs folyamatok és a globális folyamatok együttes hatásaként emelkedő BUBOR-szintek prognosztizálhatók, illetve még elmozdulhat a kamatfolyosó is.
A klasszikus változó kamatozású hitel 1, 3 vagy esetleg 6 hónap elteltével igazítja a kamatot a piaci környezethez. A változó kamat a cégek számára hosszú távon mindenképp bizonytalanságot, kockázatot jelentenek, a fix kamatozású hitelnek a stabil kiszámíthatóság az egyik legfontosabb előnye, a hosszú távon várhatóan nominálisan alacsonyabb szintű kamatráfordítások mellett.
Mi lehet az idei sláger az NHP fix mellett a kkv- és mikrohitelek piacán? Hogy halad például a többi refinanszírozott hitel, illetve a piaci konstrukciók?Ha fix kamatozású konstrukciókról beszélünk, akkor az NHP fix lesz egyértelműen a slágertermék, azonban bizonyos esetekben nem alkalmazható a hitelcélra vagy futamidőre vonatkozó megkötések miatt. Ezekben az esetekben az Exim Bank által refinanszírozott Jövő Exportőrei és Exportélénkítő Alhitelprogram keretében az NHP Fix-hez hasonló, kedvező feltételekkel lehet fix kamatozású hitelekhez jutni.
Változó kamatozású termékek közül a Széchenyi Beruházási hitel továbbra is húzótermék marad: az 5 százalékpontos kamattámogatás miatt jelenleg 0%-os ügyleti kamattal érhető el. A beruházási aktivitás élénkülésével párhuzamosan a forgóeszköz-finanszírozási igények is nőnek. Jelentős kereslet mutatkozik a fedezetlen forgóeszközhitelekre, amelyek nálunk is, és a versenytársainknál is elérhetők a jó bonitású ügyfélkör számára (szelektív alapon).
A 2018-as hitelboommal párhuzamban a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. is rekord eredménnyel zárta az előző évet. Az állami kezességvállalás kkv-khoz juttatását végző cég tavaly 623 milliárd forint összegben vállalt kezességet a felvett hitelek mögé, ez 110 milliárd forint bővülés az előző évhez képest. 2019-től azonban mérsékeltebb ütemű és fókuszáltabb növekedési stratégia: "addicionális" ügyletek ösztönzése árpolitikai eszközökkel (díjtámogatás differenciálása: csak az addicionális ügyleteknek). Addicionálisnak minősülnek azok az ügyletek, amelyek a nagyobb adóskockázat vagy alacsony fedezettség miatt nem valósultak volna meg garantőr bevonása nélkül (min. 4% csődkockázat és/vagy max. 25% fedezettség)
Az Európai Beruházási Alap (EBA) és a Hitelgarancia Zrt. a kis- és középvállalkozások versenyképességét segítő COSME program keretében működnek együtt. A mikro-, kis- és középvállalkozások körében a garanciakonstrukciók egyre népszerűbbé válnak, melyek segítségével ezek a vállalkozások hitelképessé válnak. A portfólió garanciák tovább növelik a kedvező hitelekből eddig kiszoruló vállalkozások lehetőségeit, csökkentik az adminisztrációs terheket és a hitelkihelyezés időigényét. Várhatóan ez a növekvő tendencia folytatódik idén is.
A vállalati bankolást is átalakítja a digitalizáció, mi lehet ennek a következő néhány lépcsőfoka?
A számos platformon elérhető elektronikus banki rendszer szerepe egyre inkább nőni fog a vállalati ügyfelek életében. Egyfajta portálként tekintünk rá, amely a rendkívül változatos termékpaletta minden eleméhez hozzáférést biztosít az ügyfeleink számára, de ezen felül a PSD2 direktíva által megteremtett nyílt bankolás technológiát is megtestesíti. Véleményünk szerint erősödő versenyt fognak generálni a változások a vállalati banki piacon, ami magasabb ügyfélélményt, emellett jobb termékajánlatokat fog eredményezni az ügyfelek számára.
A PSD2 mellett nagy erőkkel készülünk az azonnali fizetési rendszer implementálására, melyek kapcsán a jövőben meghatározó lehet, melyik pénzintézet mennyire tud versenyképes és ügyfélkozpontú megoldással előállni. Mi ezekkel a feladatokkal nagyon jól állunk.
A rutintranzakciók egyre inkább az online térbe helyeződnek át. Kihívás, hogy mennyire tudjuk folyamatainkat felgyorsítani, digitalizálni. Ezek a fontos informatikai beruházások roppant költségigényes fejlesztések. Ilyen hatalmas projekt fut a bankban a hitelezési folyamat egészét magában foglaló, azt támogató elektronikus felület fejlesztését illetően, mely idén élesbe fordul. Ettől azt várjuk, hogy lényegesen gyorsabb, hatékonyabb lesz a különböző részfeladatok végrehajtása. Elkerülhetetlenek az üzletet támogató és a belső folyamatokat kiszolgáló IT rendszerek fejlesztése, hogy ne csak lépést tartsunk, de meg is haladjuk a piaci digitalizációt.Kementzey Ferenc közelgő Hitelezés 2019 konferenciánk első, bankvezéri panelbeszélgetésében is beszélni fog, érdemes lesz eljönni. Itt lehet regisztrálni a konferenciára:
