Itt a magyar bankok rangsora: nagy változások a listán

IFRS szerinti konszolidált adatokat mutatunk be, kivéve a Budapest Bankot, ahol az egyedi magyar számvitel szabályok szerinti adatok álltak rendelkezésünkre. Az OTP esetében az OTP Core (magyarországi tevékenység) számait mutatjuk be.

Első ábránkon az látható, hogy a K&H visszavette tavaly az UniCredittől a második legnagyobb magyar banknak járó címet. A nyolc nagybank közül a válság eleje óta az UniCredit, az OTP és a Budapest Bank mérlegfőösszege nőtt csak, a másik öté csökkent. A legnagyobb mértékben a CIB-é és az MKB-é. Tavaly a CIB kivételével már minden nagybankunk mérete nőtt.

A bankok mérlegfőösszege többé-kevésbé összefügg hitelezési akvitivásukkal. Szomorú tény, hogy az elmúlt nyolc évben az összes magyar nagybanknál csökkent a hitelállomány. A legnagyobb mértékben a CIB-é és a szanáláson is átesett MKB-é, hiszen harmadára esett a hitelállományuk. A legjobban a K&H állta a sarat. Tavaly a CIB és a Raiffeisen kivételével mindenütt nőtt már a teljes hitelállomány, a legnagyobb mértékben a Budapest Banknál és az OTP-nél.

Az UniCredit, az Erste és az OTP volt a legnagyobb betétgyűjtő az elmúlt nyolc évben, nekik nőtt a legnagyobb mértékben a betétállományuk, de az MKB-é is emelkedett. A többieké csökkent. Tavaly az Erste és a K&H növelte legnagyobb mértékben a betétállományát, de az OTP se sokkal maradt le tőlük, abszolút értékben pedig ő vonta magához a legtöbb új ügyfélforrást.

Miközben az üzleti aktivitásuk visszaesett, saját tőkéjüket a szabályozás és a külföldi tőkepótlások hatására jelentősen emelték a nagybankok. Nyolc év alatt egyedül a nagy méret-összehúzódáson átesett CIB Bank saját tőkéje csökkent, az Erstéé viszont több mint duplájára ugrott.

A tulajdonosok számára legfontosabb szám, az adózott eredmény szempontjából nem panaszkodhattak tavaly a magyar nagybankok, hiszen mindannyian nyereségesek voltak. A tavalyi azonban kivételes év volt, főleg a céltartalék-visszaírások miatt. Stabilan nyereséges volt az elmúlt években az OTP, az UniCredit, a K&H és a Budapest Bank.

A saját tőke arányos megtérülés még a kivételes tavalyi évben sem minden banknál érte el vagy közelítette meg a válság előtti szintet.

A teljesítő hitelállományok jelentős csökkenése és a kamatmarzsok szűkülése rányomta a bélyegét a bankok nettó kamatbevételére. 2008-hoz képest egyedül a K&H és az UniCredit esetében nőtt ez a típusú bevétel, a CIB-nél, a Raiffeisennél és az MKB-nál viszont a válság előtti szint felét sem érte el tavaly. Az IFRS szerinti jelentések jól mutatják azt is, hogy a kamatkörnyezetben még nem következett be kedvező változás a bankok számára: az összes nagybank nettó kamatbevétele csökkent. Fontos tényező volt ebben, hogy a betéti kamatokat nem vitték nulla alá a bankok: a lakosság esetében ezt törvény is tiltja.

Ellenkező irányú változás látható a nettó díj- és jutalékbevételeknél, ezek emelkedését azonban a válság eleje óta jórészt a tranzakciós illeték bevezetése magyarázza. Érdemesebb ezért a tavalyelőtti adatokkal összevetni a tavalyiakat: ez alapján a Raiffeisen és a Budapest Bank kivételével már nőttek a nettó díj- és jutalékbevételek.

Még érdekesebb a működési költségek szintje, amely a Budapest Bank kivételével csak azoknál a bankoknál csökkent jelentősen a válság eleje óta, amelyek üzleti aktivitásukat is jelentősen csökkentették. Jócskán emelkedtek viszont a költségek az OTP-nél, a K&H-nál és az UniCreditnél is, esetenként ezt az is magyarázza, hogy a különadók hatása számvitelileg ebben a tételben jelenik meg. Tavaly óta az OTP, az Erste és a Budapest Bank kivételével csökkentek a nagybanki költségszintek.

Jóval nagyobb javulás következett be a nettó céltartalék-képzésben, sőt a nagybankok közül három (OTP, CIB, Budapest Bank) több céltartalékot szabadított fel, mint amennyit megképzett. Kegyelmi időszak ez, a céltartalék-felszabadítások ideje lassan lejár, a bankok hosszú távon nem számolhatnak ezzel a jelenséggel.

• Címkék:
• erste,
• raiffeisen,
• unicredit,
• bankok,
• finanszírozás,
• budapest bank,
• mkb,
• k&h,
• cib,
• otp