Portfolio: Az Eximbank neve is elhangzott a Quaestor-botránnyal kapcsolatban politikusok szájából. Elmagyarázná, mi közük van az ügyhöz?
Urbán Zoltán: Az Eximbanknak és a MEHIB-nek semmilyen számla, betéti, értékpapír-letéti, befektetési, tőkepiaci, pénzpiaci kapcsolata nincs a Quaestor-csoporttal, és nem is volt. Sem a befektetési szabályzatunk, sem az üzletszabályzatunk nem teszi lehetővé egyik társaság számára sem, hogy a Quaestornál helyezzük el a szabad pénzeszközeinket, vagy hogy betétet ne megfelelő limittel rendelkező banknál parkoltassunk. Ami a Quaestornál van, az egy letéti számla, amelyen a tavalyi tőkeemelés után keletkezett dematerializált részvények kerültek elhelyezésre. Ez azt jelenti, hogy az Exim részvényei forgalomképtelenek a törvény szerint, másrészt ezt a letétiszámla-kezelést úgy kell elképzelnünk, mintha a Quaestornál lenne széfszolgáltatás, amely befelé üvegfalú. Aki bent ül, látja, hogy én mit teszek be, ő biztosítja nekem a lehetőséget, hogy elhelyezhetem ott az értékeimet, de az nem az övé. Ahhoz a letétkezelő nem nyúlhat hozzá.
U. Z.: A KKM azt nyilatkozta ez ügyben, hogy a Quaestor adta a legkedvezőbb számlavezetési ajánlatot. Ez egy üzletpolitikai döntés volt a minisztérium részéről. Az nagyon fontos, hogy ezen a letéti számlán fizikai formában nincsenek értékpapírok, mert dematerializáltak, tehát virtuálisak.
P.: Részben ehhez kapcsolódik, de már áttérünk a kérdéssel a bank üzleti tevékenységére: mekkora tőkeemeléssel alapozták meg az idei évet?
U. Z.: 30 milliárd forintos tőkeemelés történt két részletben tavaly év végén, amire azért volt szükség, mert 2012 után jelentősen megnőtt az Exim tevékenysége, és a megnövekedett hitelezési kockázatvállalási tevékenységhez a Hpt.-nek és a nemzetközi szabályoknak megfelelően a tőkemegfelelést biztosítani kellett. Annyi tőkeemelést kaptunk, amennyi megnyugtatóan biztosítja a 2015-ös évhez szükséges további expanzív növekedését a banknak és biztosítónak egyaránt.
P.: Mit értek el tavaly és milyen számszerű növekedési célokat tűztek ki az idei évre?
U. Z.: Sikeres évet zárt az Exim, hiszen 2014 végén 510 milliárd forintra növekedett a hitel- és a leszámítolási állománya.
Ha ezt a számot tovább bontom, az új hitelek folyósítása 2014-ben 75 százalékkal növekedett, 327 milliárd forint hitelt folyósítottunk tavaly. Az Eximbank a tevékenységét két fő értékesítési csatornán végzi. Az egyik a közvetlen hitelezés, a másik a kereskedelmi bankokon, hitelintézeteken keresztüli refinanszírozás, az Exportélénkítési Hitelprogram (EHP). Az új refinanszírozási állomány 83 százalékkal nőtt, ami azt jelenti, hogy a kereskedelmi bankok és ügyfeleik körében is egyre népszerűbbek az EHP konstrukciói.
A 2015-ös üzleti tervünkben további 50 százalékos növekedés szerepel a hitelállományt illetően, és ha lebontjuk, refinanszírozásban ugyanúgy megőrizzük a 70/30 százalékos arányt. Ez az elfogadott üzleti terv, és az első negyedéves előzetes számok ismeretében úgy gondolom, hogy teljesülni is fog. A teljesülés egyik fontos záloga a megnövekedett kereskedelmi banki aktivitás, amelyet tapasztalunk. A másik fontos alapja, hogy tovább bővítjük a partneri kört, újabb kereskedelmi bankok, hitelintézetek, pénzügyi szolgáltatók lépnek be a refinanszírozási körbe.P.: Hogy különböztetik meg egymástól magukat az Eximbank partnerei, amelyek a forrásokat kiközvetítik?
U. Z.: Tipikusan öt nagybank van, amelyek elviszik a refinanszírozási üzletünk 80 százalékát. Ezek a bankok több mint 20 éve működnek a piacon és szereplői az aktív exporthoz kapcsolódó bankári szolgáltatásoknak. Ez az öt bank olyan, mint a plázák esetében a mágnesbérlők: ők a mágnesfinanszírozók, mert ők húzzák maguk után a piacot.
P.: Két nagy változás is történt a banknál: a külügyhöz kerültek a tulajdonosi jogok, és az Ön személyében új vezérigazgató is érkezett. Milyen hangsúlyeltolódást hoz ez a bank működésébe?
U. Z.: Rendkívül kedvező iránynak tartom, hogy a KKM-hez került a tulajdonosi joggyakorlás. Ily módon integráltan történik az exportélénkítés, az exporthoz kapcsolódó állami szerepvállalás. Az EXIM mellett fontos szerep jut a Nemzeti Befektetési Ügynökségnek (HIPA) , amely a külföldi befektetőket vonzza Magyarországra, és kialakítja azt a befektetési környezetet, amely a külföldiek számára vonzóvá teszi az országot. A harmadik intézmény pedig ebben az integrációban a kereskedőházak rendszere, melyek a magyar exportőröket segítik abban, hogy akár távolabbi vagy egzotikus relációkban is versenyképesek legyenek és a hazai termékeket el tudják adni. A magyar kormány integrált módon és fókuszáltan 2010 óta koncentrál az exportösztönzésre. Ennek a stratégiának szolgál alapjául ez a tudatosan felépített és támogatott intézményrendszer. Közös programot is indítottunk: az Exportra fel fórumsorozat keretében abban a kilenc vidéki nagyvárosban, ahol Exim képviselet nyílt közvetlenül is tájékoztatjuk az exportőröket a külpiacra lépés új lehetőségeiről.
A személyemhez kapcsolódó váltás talán annyiban is jelentős, hogy én 25 éve bankban dolgozom, a legelső bankári tevékenységem is már az exportfinanszírozáshoz kapcsolódott, hiszen egy nagyon kicsi bankban, az Iparbankházban alapítottam meg a kollégáimmal együtt azt a nemzetközi üzletágat, amely lefedte a nemzetközi fizetési forgalmat, az okmányos üzletágat és a nemzetközi pénzintézetekkel való együttműködést. Az azóta szerzett tapasztalatokat igyekszem felhasználni a magyar állami bankoknál betöltött vezetői pozíciókban és az Európai Beruházási Bank igazgatóságában is.
P.: Célja-e az Eximbanknak, hogy ne egyszerűen lefedje a magyar export szerkezetét, hanem ráerősítsen a keleti nyitásra?
U. Z.: Igen, a keleti nyitás erősítésében nagyon komoly szerep hárul ránk, a kereskedőházakra és a HIPA-ra, hiszen erőteljes lemaradásban vagyunk a nyugat-európai országokhoz képest. Amikor a 2010-es kormányváltás után a keleti nyitás meghirdetésre került, elkezdtük felvenni a versenyt a nagy nyugat-európai országokkal. A stratégia egy határozott szándék, hogy el kell indulni más irányokba is a hagyományos exportpiacok mellett. Az Exim-nél ma már 38 keleti országra van országlimitünk, ami azt jelenti, hogy ha magyarországi székhelyű exportőr valahová exportálni akar, akkor 38 országra a meglévő limitek mellett tudunk megoldásokat nyújtani.
P.: Az egzotikus országok gazdasága jellemzően kevésbé jól szabályozott, a gazdaságpolitikai környezet kiszámíthatatlanabb, a korrupció nagyobb. Mégis miért érdemes ezt a vonalat erőltetni?
U. Z.: A mi dolgunk az, hogy a magyar exportőröket segítsük olyan országokba is eljutni a termékeikkel, szolgáltatásaikkal, ahová a hagyományos kereskedelmi banki kockázatvállalás mellett nem érnének el. Tájékozottság, információ, nyelvismeret, tudásbázis nélkül azonban ez önmagában kevés. Ezekben az országokban a magyar vállalkozóknak először meg kell nyerni a pályázatokat Miután megnyerték az adott tendert, mi odaállunk melléjük, nyújtunk egy 10 vagy bizonyos feltételek fennállta esetén akár 20 éves futamidejű hitelt az adott országban lévő vevőnek. Olyan vállalatok az exportőrök, amelyek újra kezdtek exportálni, olyan multinacionális cégek, amelyeknek a regionális központja, a gyártóbázisa itt van, Magyarországon, így jelentős a magyar hozzáadott érték. Az elmúlt két évben az Eximbank 1500 milliárd forintnyi finanszírozási ajánlatot adott ki ebből a célból.
P.: Mekkora volt tavaly az exportfinanszírozás hozzájárulása a GDP-hez?
U.Z.: Becslésünk szerint mintegy 0,8 százalék: ha azon projektek, melyekben az Exim részt vett, nem valósultak volna meg az intézmény közreműködése nélkül, akkor ennyivel lett volna alacsonyabb a tavalyi GDP.
P.: Az exportfinanszírozás attól is olyan olcsó, hogy az állam kamatkiegyenlítést alkalmaz az Eximbank felé. Mennyibe került a kamatkiegyenlítés az államnak?
U. Z.: Az Exim révén az EHP-ban, vagyis a kereskedelmi bankok által nyújtott refinanszírozott hitelek átlagos kamata euróban kevesebb, mint 2% volt tavaly. Ez nagyon kedvező és versenyképes finanszírozást jelent a magyar exportőröknek. Más szóval a költségvetési közreműködés az exportőrökhöz került. Az állami kamatkiegyenlítés pedig 15,7 milliárd forint volt.
U. Z.: A kkv-szektor exportcélú banki szolgáltatásokkal való kifejezett támogatását 2013-ban tűzte a zászlajára az Exim. Az ehhez kapcsolódó termékek kialakítása pedig tavaly kezdődött el. Ebben az egyik jelentős termék a belföldi versenyképességet javító hitelprogram, amely mind forintban, mind devizában nyújtható, és egy merőben új mandátumot jelent az Exim számára, tekintve, hogy ezt a konstrukciót igénylő vállalkozások számára nem elvárás az exportcél.
Úgy gondolom, hogy szó sincs arról, hogy az NHP-val vagy az NHP+-szal versengő termék lehetnénk. Itt egymás mellett működő termékekről van szó, más az NHP és az NHP+ fókusza, és más a miénk (EHP). A mi esetünkben valamilyen módon meg kell jelennie a külgazdaság ösztönzésének. Amikor meghirdettük a versenyképességet javító hitelprogramot, az volt a cél, hogy mind a kis-, mind a közepes méretű cégek képesek legyenek majd itthon is megállni a versenyt, és ha elég erőt éreznek magukban, akkor kilépjenek a külpiacra.
P.: Az NHP+ keretében az MNB átvállalja a kockázatok egy részét a bankoktól. Várható-e ilyen az Eximbanknál is?U. Z.: Igen. Ehhez kapcsolódóan javasoltuk az Exim-törvény vonatkozó passzusának a módosítását. Ennek a lényege egyrészt az, hogy a fedezethiányos cégeket is támogatni tudjuk, másrészt, hogy arra tudjunk fókuszálni a megtérülés számításánál, hogy az adott vállalkozás bevételi struktúrája, cash-flow-ja elég robusztus-e. Mindemellett az Eximbank 2014-ben indította el a hitelfedezeti garanciaprogramját. Az együttműködő pénzintézetek hitelezési kockázatának jelentős részét, átlagosan 50%-át vállalja át a Bank a garancianyújtás révén. A teljes döntési folyamat és a kapcsolódó dokumentáció újragondolásra került, melynek eredményeként a hitelintézeti partnerek kötelező érvényű döntését követően 10 munkanapon belül, a nagy értékű ügyletekben is megszületik az Eximbank döntése.
P.: Idén milyen termékinnováció várható a banknál?
U. Z.: Számos újdonsággal készülünk idén is az exportőrök számára. A kkv-k részére kínált és elindított termékek finomhangolása zajlik jelenleg. Kiemelten kezeljük az agrárexport támogatását a magunk eszközeivel, oly módon, hogy még a fel nem dolgozott élelmiszeripari alapanyagok exportjához is tudunk hitelfinanszírozást nyújtani bizonyos esetekben. Az agrárexporthoz a magunk eszközeivel állunk be, itt is összehangoltan az NHP-val természetesen, hiszen az NHP 30 százaléka is az agráriumba megy. Vannak olyan rövidlejáratú finanszírozási igények, ahol az NHP esetleg nem elég, és akkor jöhet az Exim.
