Az exportfinanszírozás is fontos téma lesz Export 2014 konferenciánkon. Regisztráljon Ön is!
Portfolio: Sokan attól tartanak, hogy leáll a hitelezés Magyarországon a bankokat nettó 700-800 milliárd forintos veszteséggel sújtó devizahitel-elszámolás miatt. Osztja az aggodalmakat?
Szabados Richárd: Nem feltétlenül kell, hogy visszaessen a hitelezés. Anyabanki háttér függvénye, hogy azt az összeget, amit majd vissza kell fizetni az ügyfeleknek, a bank megkapja-e tőke formájában. Ha megkapja, akkor nincs változás a hitelezési gyakorlatban.
P.: A CIB tulajdonosa, az Intesa Sanpaolo erre már ígéretet tett?
P.: A piacon, a versenytársak háza táján sem tapasztalja a hitelezési kockázatvállalás visszaesését?
Sz. R.: A versenytársakról nem tisztem nyilatkozni. Az ügyfél oldali tapasztalatunk az, hogy a hitelkereslet nem mutat sem kiugrást, sem visszaesést. A kis- és közepes vállalatok hitelkereslete lassan és fokozatosan ugyan, de azért bővül, amiben az olcsó hitelek fontos szerepet játszanak.
P.: Mekkora arányban árazási kérdés, hogy mennyi hitelt vesznek fel a kis- és középvállalkozások (kkv-k)?
Sz. R.: Az olcsó források átalakították a hitelezést, de a régóta fennálló problémákat nem oldották meg. Az idei hitelstatisztikák alapján még mindig csökken a vállalati hitelállomány. A szűkülés üteme viszont szerencsére csökkenő, így könnyen lehet, hogy hamarosan átfordulunk növekedésbe. A tavalyi harmadik negyedéves állománybővülés csak átmeneti volt: azt csak a Növekedési Hitelprogram első szakasza produkálta.
P.: Ezek szerint nem sokat ér az alacsony hitelkamat-szint?
Sz. R.: De igen, mert nagyon fontos üzenetértéke is van a kézzelfogható kamatteher-könnyebbség mellett, és az ügyfelek nem akarnak kimaradni ebből. A legnagyobb vagy a legjobb hitelképességű ügyfeleknél viszont a 2,5% környéki hitelkamat nem feltétlenül nagyon alacsony. Az alacsony árazás kockázati szempontból viszont óvatosságra inti a bankokat. Mindig szem előtt kell tartanunk, hogy hosszú távra kell kialakítunk ügyfélkapcsolatokat, és nem mehetünk bele túl kockázatos ügyletekbe.
P.: Szóval még a szűk marzsok ellenére is inkább árverseny, mint kockázati verseny dúl a bankok között?
Sz. R.: Így van, az MNB, az Eximbank és más intézmények által nyújtott refinanszírozási termékek eleve már egy kamatplafont jelentenek a hitelezésben. Ezen túl mindegyik bank nagyon szigorú a 2008 előtti időszakhoz képest. Nyilván az ügyfél üzleti terveitől és hitelképességétől függ elsősorban, hogy milyen fedezettséget várunk el, milyen futamidővel dolgozunk, milyen paramétereket veszünk figyelembe a finanszírozási ajánlatok során.
P.: Változatlanul szigorúak tehát a hitelezési sztenderdek. Mégis, miben történt változás?
Sz. R.: 2013-hoz képest nagy változás, hogy lényegesen kisebb cégek is hozzáférhetnek az általunk közvetített refinanszírozási termékekhez. 2013-ban, a Növekedési Hitelprogram első fázisában annyira rövid volt a határidő, hogy az érdemben befolyásolta a keretből részesülők körét. Ezen kívül azt tapasztaljuk, hogy a szolgáltatások minőségének kérdésköre is felértékelődött az ügyfeleknél. Tudatosan felépített együttműködésre, valós megoldásokra és profi szakmai tanácsadásra van szükségük.
P.: A Növekedési Hitelprogram második szakasza nehezen indult be, de mintha a nyár hozott volna már egy kis élénkülést. Kellemes meglepetésként értékelhető az elmúlt fél év?
Sz. R.: Év elején arra számítottunk, hogy 400 milliárd lesz a kihelyezés a teljes piacon ebben a programban. A nyáron tapasztalat élénkülést döntően egyedi projektek okozták, így ha ezektől eltekintünk, akkor valóban 400 milliárd forint körül lehet az idei kihelyezés. Ugyan az elérhető keret már 1000 milliárd, de becsléseink szerint valahol az 500 milliárdos szint körül fog végezni a piac. A CIB Bank 8 százalékos részesedést célzott meg a programból.
P.: Meghosszabbítja az MNB a programot? Ha igen, miben lenne érdemes továbbfejleszteni?
Sz. R.: Nem tudjuk még, lesz-e hosszabbítás. A piaci várakozás az, hogy igen. Amennyiben így lesz, még tovább bővíthető az ügyfélkör. Ezt segíthetné például annak a szabálynak az oldása, amely szerint a cégeknek 30 napon belül részben élniük kell a refinanszírozással az önerő teljesítése után. Nagy vita lehet az is, hogy a program megengedi-e majd a személygépjárművek finanszírozását is a jövőben. Az adminisztrációs terheket talán általában is érdemes lenne csökkenteni a hitelprogramban.
P.: Milyen változásokat hozhat még a következő néhány hónap a Növekedési Hitelprogramban?
Sz. R.: A jelenleg közel 15%-os arányt képviselő EU-támogatási előfinanszírozást jelentő hitelek valószínűleg nagyobb részarányt fognak képviselni, hiszen megindulnak az eddig beragadt támogatások is, és elindul az új pályázati ciklus. A ma tekintélyes arányt képviselő, 60% körül mozgó beruházási hitelek aránya ezért csökkenhet.
P.: Térjünk át az Eximbank refinanszírozási programjaira: ezek lefedik-e már az exportőrök finanszírozási igényeit?
Sz. R.: Szerintünk igen. Az Exim az elmúlt két évben rendkívül impresszív növekedést és termékkatalógus-rendszert fejlesztett ki, aminek a keretében a devizaalapú finanszírozási igényeket 80 százalékban lefedi ez a termékpaletta. Szinte nem is látunk olyan szegmenst, amelyik hiányozna. Az eximes lízingfínanszírozás és a faktorfinanszírozás kidolgozása is folyamatban van. Tavaly beengedték nemcsak az exportcégeket, hanem az autóipari beszállítókat és a mezőgazdaságban dolgozó cégeket is, nemcsak az exportra termelőknek, hanem az exportra szolgáltatóknak is lehetőségük van részt venni. A legújabb információk szerint forintfinanszírozás is elérhető lesz a programban, nem csak a deviza. Összességében a Növekedési Hitelprogram lefedheti a forintalapú igények 80 százalékát, az Eximbank programja pedig a devizaalapú igények 80 százalékát egy-két éven belül.
P.: Van egy réteg, például az exportőrök beszállítói is ide tartoznak, amelyeknél a két program akár egyenlő súllyal latba eshet. Mi alapján választhatnak?
Sz. R.: A Növekedési Hitelprogram nagyobb dokumentációval és több kötelezettséggel jár, ebből a szempontból az eximbanki forrás talán kényelmesebben elérhető. A devizanemek különbözőségén és a befogadásra alkalmas ügyfélkörök eltérőségén kívül, nagyon jelentős a futamidő-eltérés is, az Eximbank programjai jellemzően rövidebbek, az MNB-é hosszabbak.
P.: A CIB mennyire aktív a Széchenyi Kártya termékekben?
Sz. R.: Még nem csatlakoztunk a programhoz, évente megvizsgáljuk ennek a lehetőségét. Most is gondolkozunk azon, hogy a meglévő bevált megoldásainkkal párhuzamosan nyissunk-e a program felé.
P: Mekkora a lízing szerepe most a CIB-nél a finanszírozásban?
Sz. R.: A legfrissebb adatok szerint az 5. helyen állunk. A pénzügyi lízingben jelen vagyunk mint univerzális szolgáltató minden szegmensben, az autófinanszírozásban és más eszközfinanszírozásban egyaránt. Nagyon ambiciózus tervünk van: minden évben 15 százalékkal szeretnénk növelni az új volumeneket. Idén kb. 27 milliárdot várunk, és valahol a 4. hely környékén leszünk új volumenben. Minden évben egy pozíciót szeretnénk javítani, mert a CIB Lízingnek folyamatosan a TOP3-ban kell lennie.
P.: A lízingcégek meglévő állománya ugyanakkor töretlenül zsugorodik, így gondolom, a CIB-é is.
Sz. R.: Így van, a meglévő állományt a korábbi, főleg devizaalapú autófinanszírozási termékek mozgatják, és abban minden szereplő csökken. Az új volumen még nem tudja ezt visszapótolni. A meglévő állományt ketté lehet választani svájci frankos autófinanszírozási termékek, illetve az ezen kívüli termékek körére. Az utóbbiban nagyon alacsony és nagyon jó minőségű a portfóliónk, tartósan 3 százalék alatt van a késedelmes ügyfelek aránya, a céltartalék-képzés szinte nulla.
P.: A válság elején nagyon megégették magukat a lízingcégek, és most sem állnak jól. Pedig a lízing egy biztonságos, a hitelezésnél válságállóbb finanszírozás, nem?
Sz. R.: Pusztán eszközfinanszírozás, amikor az eszköz az egyetlen, aminek fedeznie kell a kockázatokat, már nem nagyon létezik a piacon. Bár a nem-autó lízinget eszközfinanszírozásnak hívjuk, valójában ugyanúgy vizsgáljuk az ügyfélkockázatokat is, mint a hitelezésben. Nem is számítok arra, hogy a piac elmozdulna abba az irányba, hogy az ügyfelet teljesen figyelmen kívül hagyja, és csak azt mondja, hogy a tulajdonjog maga már fedezi is a kockázatokat. Hiszen ezeknek az eszközöknek a másodlagos piaca nagyon eltérő, különösen a válság idején.
P.: A lízinghez hasonló növekedési célok állnak a faktoring előtt is?
Sz. R.: A CIB Faktor jelenleg az első a piacon, amely 65 milliárd forintos faktorált forgalommal rendelkezik. Ez lassan a piac 10 százalékát jelenti. Óriási növekedést az első helyről már nem várunk, de azt igen, hogy megtartjuk ezt a pozíciót. 5-10 százalékos piaci növekedés továbbra is benne van ebben a faktorpiacban. Alacsony kockázatú, gyorsan elérhető slágertermék, amelyet ismernek és kedvelnek már az ügyfelek.
P.: A több piacon is tervezett növekedés hatékonyságnövelést is jelent?
Sz. R.: Ez megkerülhetetlen. A bevételek biztosítása mellett a költségeket is kontrollálni kell, és terveink szerint a mostani létszámmal fogunk tovább dolgozni. Ha növekedés lesz, azt hatékonyabb működéssel kell tehát kigazdálkodni.
P.: Merre mozdul el az értékesítés manapság?
Sz. R.: A direktfinanszírozás felé kacsingatunk, ami azt jelenti, hogy nemcsak partnereken, ügynökökön, vendoron keresztül fogunk lízinget finanszírozni, hanem mi magunk is több pénzügyi lízing szerződést szeretnénk kötni a piacon, főleg KKV ügyfélkörben. Természetesen a kulcs partnereink és kereskedőink megtartása és magas színvonalú kiszolgálása mellett. Fejlesztés alatt állnak új értékesítési csatornák is, például egy olyan online felületet fejlesztünk ki, amelyik az eszköz mellett a finanszírozási konstrukció részleteiről is pontos tájékoztatást nyújt az ügyfeleknek. Kkv-kutatásaink eredményének megfelelően pedig rendkívül fontosnak tartjuk az egykapus kiszolgálást: ugyanott tud az ügyfél lízingfinanszírozást igénybe venni ahol az egyéb banki kapcsolatait is intézi.
Az exportfinanszírozás is fontos téma lesz Export 2014 konferenciánkon. Regisztráljon Ön is!
