MNB: jön az etikus 2.0 életbiztosítási szabályozás
Nagy Koppány, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója a konferencián elégedetten nyugtázta, hogy az idei első hazai lakásbiztosítási kampánnyal sikerült átütnie az emberek ingerküszöbét a biztosítási piacnak, ami által 2024 a lakásbiztosítások éve lett. A kampány 461 ezer ügyfelet mozgatott meg, ebből 285 ezer volt a szerződéskötések és 176 ezer az átdolgozások száma. A nettó növekmény csaknem 100 ezer szerződés volt, a minősített fogyasztóbarát (MFO) otthonbiztosítások aránya pedig 9%-ra duplázódott.
Az életbiztosítások értékesítése évről évre mintegy 9%-kal növekszik Magyarországon, a rendszeres életbiztosítási díjbevételek 2018 és 2023 között éves átlagban 7,3%-ot emelkedtek. A kockázati és a nyugdíjbiztosítások most már több mint 50%-ot képviselnek a rendszeres életbiztosítási díjbevételeken belül, ami Nagy Koppány szerint egészséges elmozdulást jelent. Ugyanakkor nem minden életbiztosítási piaci folyamat ad okot az elégedettségre, ezért
egy etikus 2.0 életbiztosítási csomag bevezetésére készül az MNB, május-júniusban tervezik ezt biztosítói és közvetítői konzultációra bocsátani,
és szükség esetén a jogalkotóval is együttműködnek a változások érdekében. Magyarázatként elmondta: 2013-ban 6,14 év volt az életbiztosítások átlagos megmaradási ideje, 2022-re ez 10,8 évre emelkedett. Csakhogy hiába vezette be az MNB 2016-tól az etikus koncepciót és a TKM-limiteket, előfordulnak még mindig 6-7%-os TKM-mel bíró unit-linked életbiztosítások, amelyek csak minimum ilyen mértékű átlagos éves hozam mellett képesek pozitív hozamot termelni az ügyfeleknek. Az MNB szeretné elérni, hogy ilyen termékeket ne áruljanak a biztosítók. Emellett
még mindig fennáll a hiányos tájékoztatás problémája, létezik jutalékverseny, magasak az ügyfélköltségek, emellett az EIOPA „value for money” törekvése is elvárja a tagállamoktól, hogy lépjünk
– magyarázta Nagy Koppány.
A piaci folyamatokról az igazgató elmondta még, hogy a biztosítók jelenleg 3500 milliárd forintos vagyont kezelnek. A biztosítói befektetések mintegy fele kerül állampapírba, és háromnegyede belföldön kerül befektetésre. A befektetéseken belül 4,5% a zöld arány, aminek a növekedését az MNB több tevékenységgel segíti, ilyen volt tavaly az első hazai biztosítói klímastresszteszt, a Zöld Pénzügyi Termékkereső bevezetése és Zöld biztosítói ajánlás megjelentetése is.
Tavaly a fióktelepekkel együtt mintegy 1650 milliárd forint volt a magyar biztosítási piac teljes díjbevétele (alábbi ábrán fióktelepek nélkül mutatja a szektor díjbevételeit). A nem-élet üzletág 14,5%-kal nőtt, az élet 6,3%-kal csökkent, utóbbin belül a rendszeres díjak 10,2%-kal emelkedtek. A biztosítási piaci penetráció (vagyis a díjbevétel / GDP arány) alig 2%, aminek a duplájának ellene lennie. Nem-életágon 71%-ot, élet ágon 60%-ot birtokol a piacból az 5 legnagyobb biztosító, nemzetközi összevetésben nem magas a koncentráció (érdekesség: Németországban 80 életbiztosító működik, nálunk 20 alatti a számuk).
Az elmúlt 3 évben a korábbi években jellemző 20%-nál jóval alacsonyabb tőkearányos megtérülés mellett 200 százaléka alatti szintre csökkent a magyar biztosítók tőkefeltöltöttsége, de szerencsére a tavalyi évben sikerült a mélypontról felfelé, 200% közelébe korrigálni.
NGM: erősíteni kell a közvetítők szerepét az öngondoskodások étékesítésében
Kovács Zsolt, a Nemzetgazdasági Minisztérium miniszteri biztosa szerint az infláció amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan le is csengett, és ez hatással lesz a biztosítási piacra is: 2024-ben visszatérhet a reálnövekedés a biztosítókhoz. Az NGM becslései szerint
az életbiztosítási piac díjbevétele 5-10%-kal, a nem-életbiztosításié az infláció duplájával, mintegy 12,5%-kal növekedhet idén.
Hatékonyan működik a biztosítási szektor: ha nem lenne az extraprofitadó, akkor a 2019-es 70 milliárdos szintről 2024-re csaknem megduplázódna a szektor adózott eredménye (azzal együtt mintegy 25 milliárd forint lesz), ami nemzetközi összevetésben is kimagasló, 30-35%-os tőkearányos megtérülést jelentene – mondta Kovács Zsolt. A biztosítók szerződésszáma idén tovább emelkedhet, javult tehát a megmaradás is.
A kormány folytatja azon területek megújítását, amelyeket Nagy Márton 2022 novemberében bejelentett (lakás-, agrár, élet- és egészségbiztosítások – a szerk.). A lakásbiztosítások esetében sikerült erősíteni a versenyt, jelenleg pedig az agrárbiztosítások megújításán dolgoznak. Jövőre is lesz lakásbiztosítási kampány, a szakmai kerekasztal keretében gyűjtik és vizsgálják a folytatáshoz a tapasztalatokat.
Stratégiai érdek az öngondoskodási piac továbbfejlesztése, ehhez Kovács Zsolt szerint elengedhetetlen a közvetítők számának a növelése.
A nyugdíjbiztosítások állománya szépen nőtt az elmúlt években, de közel lehet a plafon, ezért továbblépés szükséges. A biztosításközvetítők száma eközben 2016 óta folyamatosan csökken, a folyamat megfordítása a teljes piac érdeke.
Kedvező fejlemény, hogy az elmúlt hónapokban a különböző szakmai szervezetek intenzív párbeszédbe kezdtek, így előrehaladott egyeztetések folynak például a kgfb-adatok közvetítői lekérdezhetőségéről, az örökítés kapcsán tanulmányozzák a legjobb gyakorlatokat, és többek között vizsgálják a MABISZ családvédelmi életbiztosítások bevezetésére vonatkozó javaslatait is.
MABISZ: egy sor javaslatuk van a biztosítóknak a kormány felé
Holló Bence, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) elnökhelyettese előadásában felhívta a figyelmet: az elmúlt két évben reálértéken csökkent a magyar biztosítási piac díjbevétele, és jelentősen elmarad a piac teljesítménye reálértéken a 2007-es csúcstól.
A szektor tavaly 120 milliárd forintot meghaladó biztosítási adót és 90 milliárd forint körüli extraprofitadót fizetett, miközben adózott eredménye mindössze 20-30 milliárd forint között volt.
A magas adóterhelés mellett a magas infláció és a klímaváltozás hatásai (pl. aszály, viharárok) is sújtottá a szektort. A MABISZ több stratégiai ajánlással is rendelkezik a biztosítási fedezet és penetráció növelésére, például:
- mikromobilitási eszközök nyilvántartására állami adatbáztis, felelsőségbiztosítási kör bővítése,
- casco adókulcs (jelenleg 27%) csökkentése és gépjármű-vásárláshoz kapcsolódó támogatás bevezetése,
- a mezőgazdaságban a MEPÁR adathozzáférés, adatcsere és szinergia erőístése, rugalmasabb drónhasználat engedélyezése,
- tervezői/kivitelezői felelősségbiztosítások és környezetvédelmi felelősségbiztosítások erősítése,
- egyéni egészségbiztosítások adókedvezményének bevezetése, munkáltatók csoportos egészségbiztosítási támogatása,
- állami adókedvezmény bevezetése a családi kockázati biztosításokra, összhangban a családtámogatási politiával,
- értékesítési csatornák támogatása az egyes uniós javaslatokban szereplő jutaléktiltás helyett,
- befektetési lehetőségek kibővítése a biztosítók állampapír-vásárlásainál, vállalati kötvényeknél, a bankokhoz hasonlóan.
Egy nyugdíjkoncepciót is készített a MABISZ a Századvéggel közösen, és proaktívan készülnek a biztosítók az MNB etikus 2.0 koncepciójána a bevezetésére.
Motorfűrész helyett "sebészi pontosságú" szelektálást remélnek a termékpaletta megrostálása során, támogatva az értéteremtést, illetve a közvetítők számána a növelésére irányuló erőfeszítéseket is
- mondta Holló Bence.
Címlapkép forrása: Shutterstock
