A bankok számára mit jelent az AI-boom? Melyek azok a területek, ahol a mesterséges intelligencia megoldások valódi változásokat hozhatnak?
Érdekes kérdés, hogy honnan számítjuk az AI-boomot. A közfigyelem szempontjából a ChatGPT 2022. november végi publikus indulása hozta meg az áttörést, de a komolyabb piaci szereplők már jóval régebb óta keresik a lehetőségeket és invesztálnak a mesterséges intelligenciába. Ami a ChatGPT leleplezésével új helyzetet teremt, hogy egyre jobban általánossá válik, hogy az embereknek van valamilyen valós élménye, kapcsolódása a mesterséges intelligenciához és a sci-fik sokszor izgalmasan túlzó világa helyett a mindennapi valóságunkban látjuk ezeket az eszközöket.
A bankok számára az AI-boom egy hatalmas lehetőség arra, hogy hatékonyabbá és még inkább ügyfélközpontúbbá váljanak, a versenyképesség terén pedig azt mondanám, hogy a versenyben maradás egyik meghatározója is lehet, hogy a mesterséges intelligenciához melyik szervezet hogyan viszonyul.
A mesterséges intelligencia megoldások számos területen alkalmazhatók a bankoknál, többek között a bankok hatékonyabban tudják felvenni a harcot a kiberbűnözéssel szemben, pontosabban tudják értékelni a hitelfelvételi kérelmeket, hatékonyabban lehet befektetéseket kezelni, ami növelheti a befektetési hozamokat, de olyan a napi életünkben is érezhető megoldásoknál is szóba jöhet, hogy hányszor és milyen pontos üzenettel keres meg minket a bankunk. Ezeken kívül a mesterséges intelligencia chatbotok és ügyfélszolgálati asszisztensek segíthetnek a bankoknak az ügyfelek kérdéseinek gyorsabb és hatékonyabb megválaszolásában. Ezen a ponton, hogy kicsit haza is beszéljek és amire nagyon büszkék vagyunk a K&H-nál, hogy jelenleg nálunk érhető el az ország egyetlen hangalapú digitális pénzügyi asszisztense is – Kate a mobilbankba integrálva segíti az ügyfeleinket.
A pénzintézeti felhasználáson túlmutatóan, hol hozhat még jelentős változásokat az AI az életünkben?
A mesterséges intelligencia szinte bárhol alkalmazható, ahol adatok érhetők el. Minél több adat áll rendelkezésre, annál pontosabb és hatékonyabb lesz az AI-rendszer, így
talán nem is az a kérdés, hogy hol hozhat jelentős változást, hanem, hogy mikor.
Hosszú távon szinten minden területen meg fog jelenni, első körben azokon a területeken jelenhet meg, ahol már most is komoly adatmennyiség halmozódott fel. Hogy néhány példát említsek a pénzintézeti felhasználáson túlmutatóan, jelentős változásokat hozhat az életünkben az egészségügyben, jelenleg is használják például már rákszűrések támogatására Magyarországon is, de bőrbetegségek diagnosztizálásában is segíthet. Az oktatásnál szintén számos törekvés van arra, hogy perszonalizált asszisztensek segítsék a diákok haladását saját ütemükben, sokkal gyakoribb visszajelzésekkel, inkább támogató rendszerként, mint azt a dolgozatok és felelések számonkérő formájában megszokhattuk. A mesterséges intelligencia alkalmazásával a közlekedés is biztonságosabbá és hatékonyabbá válhat. Ez csak néhány példa volt, említhettem volna még a termelést vagy a mezőgazdaságot is. A kulcs mindenhol az lesz, hogy az adatokat hogyan kezeljük, kiaknázzuk-e a bennük lévő értéket és lehetőségeket.
Magyarország hogyan használhatná ki az AI-boomban rejlő lehetőségeket? Milyen stratégiák működhetnek erre: egy kis ország hogyan ülhet fel az AI-hullámra?
Amikor területileg teszünk különbséget abban, hogy ki, hogyan áll a mesterséges intelligenciához, általában az Amerikai Egyesült Államok és Kína versenyét szokták kiemelni, az Európai Unió elsősorban szabályozási oldalról szokott felmerülni. Ha a mesterséges intelligenciába érkező befektetéseket nem csak összegében nézzük, hanem mellé tesszük a startup cégekbe történő befektetéseket darabszám szerint, akkor is az USA vezet.
Ugyanakkor Magyarországnak is van lehetősége arra, hogy kihasználja az AI-boomban rejlő lehetőségeket. Ehhez azonban szükség van egy erős innovációs kultúrára és egy olyan szabályozási környezetre, amely támogatja az AI-fejlesztést.
Egy kis piaccal rendelkező ország számára mindenképpen előnyös, ha a kormányzat, a vállalatok és az akadémia együttműködése tudja segíteni a fejlesztés gyorsítását és a költségek csökkentését. Kitörési pont lehet még, ha valamilyen specializáció mentén összpontosulnak a fejlesztési kapacitások és ezeket megfelelő ösztönzők is kísérik. Társadalmi szinten, amiben óriási potenciál van, az pedig egy gazdaság adaptációs képessége, amiben az oktatásnak van döntő szerepe. Fel kell készülnünk arra, hogy az AI-alapú készségek fejlesztése a munkaerőpiacon fontos szerepet játszik és fel fognak értékelődni olyan fontos soft skillek, mint az együttműködés, az emberekkel való bánásmód, a kreativitás és a kritikus gondolkodás. Amelyik oktatási rendszer erre kiemelt figyelmet tud fordítani, annak a gazdaságnak megnövekedhet az adaptációs képessége, és profitálni tud az előttünk álló változásokból.
Szerinted kell-e és ha igen, hogyan lenne érdemes szabályozni a mesterséges intelligenciát?
A mesterséges intelligencia önmagában egy eszköz, és mint ilyet lehet jól és rosszul is használni. A szabályozás abban segít, hogy ebben rendet tegyünk, véleményem szerint a mesterséges intelligenciát szabályozni kell. A szabályozásnak biztosítania kell, hogy az AI-rendszerek biztonságosak és etikusak legyenek, ugyanakkor arra is figyelni kell, hogy ne legyen túlszabályozó és olyan keretet tudjon biztosítani, amely ösztönzi az AI-fejlesztését és alkalmazását.
Legutóbb Sam Altman, az OpenAI vezére mondta azt: „a GPT4 teljesítményének tízezerszeresét elérő modellek, az emberi civilizációhoz hasonlóan intelligens modellek, valószínűleg megérdemelnek némi szabályozást”. Te mennyire tartod reálisnak egy a „civilizációhoz hasonlóan intelligens” modell megjelenése, és milyen következményekkel járhat ez? Milyen időtávon elképzelhető egyáltalán?
Azt, hogy pontosan mikor érünk el egy emberi civilizációhoz hasonlóan intelligens modell megjelenéséhez, nem szeretném megjósolni, de már a mostani szabályozási környezet is le van maradva az aktuális technológiai fejlettségi szinthez képest is. Amit ma megtehetünk, hogy az AI-fejlesztéseket felelősségteljesen végezzük, és olyan szabályozási környezetet alakítunk ki, ami az AI-rendszerek biztonságosak és etikus működését segítik, és eközben azt se felejtsük el, hogy a szabályozásnak kellően rugalmasnak is kell lennie, hiszen ahogy ma mást gondolunk etikusnak, mint ami száz éve volt, ez a jövőben is együtt változhat az emberiséggel.
Címlapkép forrása: Getty Images
