A napenergia-szektor természetes érésének, a technológia és a piaci, illetve szabályozási környezet fejlődésének köszönhetően Magyarországon is több olyan lényeges változás is történt és történik az elmúlt és mostani időszakban, amelyekkel mérsékelhetők a rendszerszintű kiegyenlítetlenségi problémák. Mivel ezek kezelése a naperőmű-kapacitás gyors bővülése által okozott egyik legnagyobb kihívást jelenti, az e területen elért és várható előrelépés a hazai áramellátás egésze szempontjából is fontos fejlemény. Mindez végső soron azt is maga után vonhatja, hogy az időjárásfüggő megújulók rendszerbe való integrálhatósága is javulhat, így a szabályozásba bevonható naperőmű kapacitás további bővítése előtt is megnyílhat az út.
A naperőművek üzemeltetői egyre pontosabban képesek előre jelezni az időjárási körülmények, ezáltal termelésük várható alakulását, nem utolsó sorban a mesterséges intelligencia alkalmazásával.
Az energiatárolók optimális megoldást jelenthetnek
A menetrendezésben főszerepet játszó előrejelzések pontossága az elmúlt időszakban sokat fejlődött, az ehhez kapcsolódó technológia szintén, ezért a jövőben ezen a területen már nem várhatóak mérföldköveket jelentő újítások – véli Pusztai Tamás, a REG Zrt. vezetője. Ehelyett a menetrendezés pontossága inkább az energetikai rendszerben alkalmazott eszközökön múlhat: az energiatárolás lehetősége nagy mértékben segítheti a probléma megoldását, főként szélsőséges esetekben: túltermelés esetén nem kell pánikszerűen helyet találni a többlet energiának, és a másik véglet is igaz, amikor a hiány esetén kiegyenlítő energiára lenne szükség.
Tehát az energiatárolók rendszerbe építése egy olyan optimális megoldást nyújtana, amely nagymértékben hozzájárulhatna az ellátásbiztonsághoz azzal, hogy kiküszöböli az időjárásfüggő energiatermelők Achilles-sarkát jelentő, a folyamatos energiaellátásban ma még időnként előforduló volatilis időszakokat.
Erre ma is van lehetőség, ám az egyébként is magas beruházási költséggel járó energiatárolók „tömeges” elterjedéséhez hosszú távon szükséges a felhasználáshoz és működéshez alakítani a beruházási környezetet: ilyen lépés lehet, ha a kimeneti teljesítményt az erőmű és az akkumulátor esetében összesítik, és csak egyszer számolják.
Ez fontos fegyvertény lenne az energetikai beruházásokat finanszírozó bankoknak is, hiszen ezzel kedvezőbbek lehetnek a megtérülési mutatók, ezáltal pedig végsősoron az energiatárolók elterjedését ösztönöznék – teszi hozzá.
Fájdalmas díjemelkedés pozitív következményekkel
A termelők nagyon is érdekeltek abban, hogy a rendszerirányító számára kötelezően benyújtandó termelési menetrendjeikben szereplő értékek minél közelebb essenek a végül megvalósuló termelésükhöz: a pontatlan menetrendek által okozott kiegyenlítetlenségek rendszerből való eltüntetésének költsége ugyanis a többi energiapiachoz hasonlóan szintén jókorát emelkedett, e költségek jelentős részét pedig maguknak az azt előidéző termelőknek kell állniuk egy szabályozási pótdíj formájában.
Ez a pótdíj már 2021 elején meredeken nőtt, ami ugyan fájdalmasan érintette a hazai iparág sok szereplőjét, egyúttal azonban azzal a pozitív következménnyel is járt, hogy jelentősen javult a menetrendezés pontossága a nagy naperőművek zömét magába foglaló KÁT mérlegkör esetében, amely a termelt energia garantált, fix áron történő átvételét biztosítja számukra. Miközben tehát az e körbe tartozó nagy naperőművek kapacitása 2021-ben több mint 400 MW-tal 1800 MW fölé emelkedett, a pontosabb menetrendezés eredményeként a KÁT mérlegkör kiegyenlítő energia igénye 10 százalékkal csökkent.
Az időjárás 100 százalékos pontossággal való előrejelzése persze még így sem lehetséges, ezért a menetrendben rögzített várt termelés kisebb-nagyobb mértékben továbbra is eltérhet a végül megvalósuló termeléstől. Hamarosan azonban a naperőműveknek ezeknek az esetlegesen a menetrendben maradó pontatlanságoknak a csökkentésére is több eszközük lesz majd, mint eddig, valamint ennek köszönhetően az úgynevezett rendszerszintű le- vagy felszabályozásban (vagyis a tervezettől eltérő termelés és fogyasztás okozta egyensúlytalanság megszüntetésében) is egyre fontosabb szerepet kaphatnak.
A piaci szereplők oldalán pattog a labda
A jelenlegi gyakorlat szerint a KÁT-termelő 90 perccel a valós (termelési) idő előtt már nem tud módosítani a menetrenden, hiába látja például, hogy jön egy, a menetrend készítésének idején még nem várt felhősödés. Az úgynevezett önálló kiegyenlítő menedzsment 2022. március elsejével történő bevezetésével lehetőség nyílik a termelőknek az energiakereskedelemre a KÁT-mérlegkörön kívüli piaci szereplőkkel: az eddigiekhez képest újdonság lesz az, hogy az utolsó beadott menetrendet követően 90 percen belül lehetőség nyílik energia-vásárlással-, ill. értékesítéssel javítani a pozíción.
A jogszabályi változás mindenképpen kedvező helyzetet teremt és üdvözlendő az iparág számára – mondja Pusztai Tamás, a REG Zrt. vezetője, aki szerint a jogalkotók lépése nagy segítség, a labda pedig most a piaci szereplők oldalán pattog. A nagy kérdés az, hogy vajon a szolgáltatók tudnak-e élni ezzel a lehetőséggel. Minket a REG-nél ez nem ér váratlanul, hiszen a legmodernebb informatikai rendszert alkalmazva nem jelent gondot az átállás.
Ám azt gondolom, hogy sokaknak még technológiában szintet kell lépnie, mert gyors reakciót és hatékony működést kényszerít ki az új szabályozás. További nagy kérdés, hogy mennyire lesz likvid a piac, mennyire tudják lekövetni a piaci szereplők a működésben így bekövetkező változásokat, kivel mikor és milyen volumenekben lehet majd kereskedni
- fogalmazott.
A szakértő elképzelhetőnek tartja, hogy az energiakereskedelemre kényszerülő menetrendcsoportok felelősei között lesz olyan, aki nem biztos, hogy belevág a nagy költségekkel járó technológiai fejlesztésbe, ami ráadásul inkább csak hosszú távon térül meg. Mindenesetre, aki nem lépi meg, az pórul járhat, amennyiben a szabadpiacon kell majd értékesítenie, mert a mostani változások azt vetítik elő, hogy ebbe az irányba halad a szektor, ami csak előszobája annak az új világnak, amit úgy hívnak, hogy Energy 4.0.
Jön az Energy 4.0
A REG stratégiája az, hogy a megújuló energiaforrások szükségszerű további terjedésével összhangban felkészüljön a digitalizációs megoldások energetikában történő alkalmazására, amikor a hálózatba kapcsolt, egymással kommunikálni tudó, bizonyos esetekben döntésképes eszközök hatékonyabb, versenyképesebb termelést tudnak megvalósítani. A stratégiánk az, hogy a jelenleg is piacelső szoftveres megoldásunkat továbbfejlesszük, és az Energy 4.0 szellemében olyan energetikai platformot, virtuális interfészt hozzunk létre, ahol a villamosenergia-piac keresleti és kínálati oldala könnyen, automatizáltan találkozik, ahol a most éledező szolgáltatások, mint például az aggregátor, az energiaközösség, a szabályozói szolgáltatások (pl. aFRR), a távfelügyelet, a menetrendezés, az energiakereskedelem és a mérlegkör szolgáltatás könnyen hozzáférhetővé válnak az egyre energiatudatosabb tömegek számára – közölte a REG Zrt. vezetője.
Pusztai Tamás egyébként úgy látja, hogy a menetrendadások pontosságát még inkább lehetne szabályozási oldalon segíteni azzal, ha a több mint 1755 MW-nyi napelemes erőmű és a 201 MW-nyi szélerőmű esetében a napon belüli menetrendadási ún. zárt ablakot is csökkentenék 90 percről 45 percre, ezzel ugyanis további 20-30%-os javulást lehetne elérni a kiegyenlítő energia rendszerszintű kezelésében. A REG Zrt.-nél úgy látják, hogy ez hosszútávon a hazai villamosenergia-rendszer ellátásbiztonságát, stabilitását szolgálná.
A vállalat szerint az új szabályozás egyik próbatétele az lehet, hogy vajon a menetrendcsoportok tudnak-e úgy működni kereskedelmi szinten, mint a KÁT-mérlegkörök. Lévén a menetrendcsoportok mindig egy mérlegkörbe tartoznak, a gyakorlatban előfordulhat az, hogy a menetrendcsoport ellentétes irányba tér el a mérlegkörhöz képest (például a mérlegkörben hiány van, de a menetrendcsoportban többlet termelés), ami által költséget okozhat magának abban az elszámolási intervallumban. Ha pedig az eltérés ugyan azonos a KÁT-mérlegkörével, de összességében országos szintű hiány vagy túltermelés van, akkor nincs honnan kiegyenlíteni, kereskedni. Ez felveti a piac likviditásának kérdését.
A megfelelő felügyelet- és irányítástechnika alapfeltétel
Azon túl, hogy ezáltal mérséklődnek a kínálatot a kereslettel folyamatosan egyensúlyban tartó átviteli rendszerirányító terhei is - és kímélve az elérhető szabályozási tartalékokat nagyobb mozgástere marad a más okból keletkező esetleges egyensúlytalanság kezelésére -, a napenergia-termelők pontosabban fogják tudni meghatározni kapacitásuk rendszerszintű le- vagy felszabályozás céljára a MAVIR rendelkezésére bocsátható részét is. A szóban forgó rendeletmódosítás arra is ösztönzi a KÁT-termelőket, hogy termelési rugalmasságukat felajánlják a rendszerirányító vagy az elosztóhálózati engedélyesek részére, és aktív szerepet vállaljanak a rendszer egyensúlyának megőrzésében. A kiegyenlítő szabályozásban történő részvételre már valamennyi KÁT-os termelő számára van lehetőség, igaz, csak leszabályozásra.
KÁT-os termelők eddig is részt vettek a kiegyenlítő szabályozásban, és egyre nagyobb mértékben tudnak hozzájárulni. A rendszer kiegyenlítésében az tud érdemben részt venni, aki megfelelő felügyelet- és irányítástechnikával dolgozik. Az ország egyik legnagyobb menetrendcsoport felelőseként, mi is részt veszünk és aktívan hozzájárulunk a rendszer kiegyenlítéséhez. Ebben minket a saját fejlesztésű menetrendezést segítő szoftveres megoldásunk segít, amely azt gondolom, egyedülálló versenyelőnyt biztosít a piaci szereplők megoldásaihoz képest, hiszen a mesterséges intelligenciát is használó rendszerünk rendre az egyik legpontosabb menetrendadást biztosítja számunkra – mondta Pusztai Tamás.
A piaci szereplők többsége kivár
Néhány évvel ezelőtt, az alacsony energiaárak és a napenergia-piac korábbi fejlettségi stádiumában még szinte elképzelhetetlen volt, hogy a naperőművek részéről igény merülhet fel az éppen az ő támogatásukat szolgáló KÁT-mérlegkör elhagyására. Az utóbbi időben azonban egyértelmű érdeklődés tapasztalható ez iránt a magas piaci árak miatt, melyek termelői szempontból érthető módon már vonzóbbak mint az alacsonyabb fix átvételi tarifák. Ezért a 2021 végén elfogadott jogszabályi módosítások egyebek mellett tisztázzák a KÁT mérlegkör-tagsági szerződés (illetve a prémium támogatási szerződés) felmondásának következményeit is, lehetővé téve a termelők szabad átjárását, amire vonatkozóan a szabályok eddig korlátozottak voltak. Mindez persze nem azt jelenti, hogy a termelők a pillanatnyi áraktól vezérelve ki-be ugrálhatnak a mérlegkörökbe; azt viszont igen, hogy ha a termelő úgy dönt, hogy a garantáltan fix átvételi tarifát egy, a változó piaci (referencia-) árhoz képesti prémiumra cseréli, többé nem garantált az általa termelt villamos energia átvétele sem.
Az új szabályozási változást a piac kedvezően fogadta, szinte már várták a piaci szereplők, ugyanakkor most a nagy többség kivár.
A KÁT még a mostani energiakrízis mellett is egy nagyon kiszámíthatóan működő rendszer a garantált ár miatt. Ez egy erős érv például a rendszer alappilléreit finanszírozó bankok számára is. Ugyanakkor a szabályozás teremtette új lehetőség vonzó lehet hosszú távon, legalábbis, ha nem csökkennek jelentősen a világpiaci áramárak. Ezért a piac most erősen kivár és vizsgálja ezt az új lehetőséget – véli Pusztai Tamás.
A másik részről a szabályozás egyet jelent a piac várható változásával és arra enged következtetni, hogy hosszú távon a szabadpiac eljövetelét jelöli ki – fogalmaz. Ez mindenképpen üdvözítő, hiszen a szabadpiaci verseny jót tesz a szolgáltatóknak és jót tesz az ügyfeleknek is. Előbbieknek a legmagasabb színvonalú szolgáltatást kell nyújtaniuk, innovációra vannak kényszerítve, tehát nem elég elvégezni az alap munkát, hanem igazi értéket kell teremteni. A REG ennek szellemében már túllépett a fapados alap szolgáltatásokon és számos olyan egyedi, az adott erőműre szabott szolgáltatást kínálunk, amelyek megelőlegezik ezt az eljövendő versenypiaci környezetet, hiszen a hálózatrugalmassági szolgáltatások, a frissen a szabályozás homlokterébe került aggregátorok menetrendezési szolgáltatásai, az ESG megfeleléshez kapcsolódó származási garancia kibocsátása mellett már egyebek mellett azzal is foglalkozunk, hogy miként lehet bevezetni a fehérbizonylatokhoz kapcsolódó direktmérések adatgyűjtését és az energiaközösségek menedzsmentjét – mondta el Pusztai Tamás, a REG Zrt. vezetője, hozzáfűzve, hogy az ügyfeleknek mindez a hosszú távú elköteleződést, a hozzáadott értéket jelentő kiszolgálást jelenti.
A címlapkép illusztráció, forrása: Getty Images
