Garázscégből a világ élvonalába
Egész életében a megoldatlan problémák foglalkoztatták Rózsa Balázst. A Femtonics Kft. alapító tulajdonosa számára nem volt kérdés, hogy az agykutatás és az orvosi diagnosztikai módszerek megreformálása jelenti számára a jövőt.
Az idegtudományban kutatói pályafutásom kezdetén következett be az a technológiai robbanás, amely alapvetően rajzolta át az agy működéséről alkotott korábbi képünket – kezdi történetét Rózsa Balázs. Az optika és a kvantummechanika határterületein született eredményekre épülve az Egyesült Államokból hódító útjára kelt az ún. kétfoton-lézermikroszkópia. Az élvonalbeli műszer azonban rendkívül drágának bizonyult, annak kereskedelmi ára az egymillió eurót is meghaladta.
A Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetében (MTA KOKI) esélyünk sem volt ekkora összeget kigazdálkodni. Gyorsan született meg a döntés: ha az idegtudományokban és az agykutatásban a világ élmezőnyéhez szeretnénk tartozni, magunknak kell megépíteni a képalkotó technológiát – magyarázza Rózsa Balázs.
Rózsa Balázs a technológiájában élvonalbeli mikroszkópcsalád kifejlesztését megalapozó kutatásokat még Vizi E. Szilveszter, az MTA volt elnöke szárnyai alatt, közel 20 éve kezdte el. Vizi E. Szilveszter támogatása mellett ehhez a munkához csatlakozott két évvel később akkori tanítványom és mai tulajdonostársam, Katona Gergely fizikus – emlékezik vissza az alapító. 2003-ban a világon elsőként alkották meg azt a speciális 3D-s szkennelő technológiát, amely nagyságrendekkel gyorsabban mért a versenytársak berendezéseinél. A mai napig az akkor kidolgozott komplex metodika alapozza meg a munkánkat – teszi hozzá Rózsa Balázs, majd kérdésemre elárulja, hogy mindössze 5 millió forint volt az a pályázati keret, amiből a méregdrága műszer nagyságrendekkel fejlettebb változatát létrehozták. Akkoriban a szűk büdzsére tekintettel mindent, még a leselejtezett eszközöket is megmozgattuk a mikroszkóp megépítéséhez. Heti 80 óra megfeszített munka mellett a saját munkabéremet is beleforgattam a fejlesztésekbe – vallotta be az alapító.
Ekkor kellett volna céget alapítani és szabadalmaztatni a módszert, de a védelmi háló kiépítésére már nem maradt forrás. Ugyanakkor már a képalkotásban elért első eredményünkkel is bekerültünk a világ egyik vezető tudományos szaklapjába - teszi hozzá Katona Gergely. Az alapítók számára tehát gyorsan beigazolódott, hogy fejlesztéseikkel képesek nemzetközileg magasan jegyzett tudományos eredményeket hozni és mivel itthonról szerettek volna a világ élvonalába tartozni, versenyképességük ösztönzése érdekében elindították a Femtonics elnevezésű spin-off vállalkozást.
Amikor arról kérdeztem a társaság vezetőit, hogy mi volt a társaság életében az első fontos mérföldkő, Katona Gergely az általuk kifejlesztett következő generációs lézermikroszkóp 2008-as genfi bemutatását jelölte meg. Hatalmas érdeklődés övezte az idegtudományok fórumán kiállított műszert, lényegében ez segítette nemzetközi útjára a magyar fejlesztést. Elsőként Németország csapott le a hazai képalkotó technológiára, az értékesítésből származó bevételeket pedig teljes egészében visszaforgattuk a kutatásba – mondja az alapító.
A 2008-as év azonban nem csak az export beindulása miatt bír jelentőséggel a társaság életében, ugyanis ekkor készültek el annak a háromdimenziós mikroszkóp prototípusával, amely a mérési sebesség újabb nagyságrenddel történő megnövelése által elsőként tette lehetővé a világon az agyban zajló gyors fiziológiás folyamatok megértését. Két évvel később jutottak el oda az alapítók, hogy a KOKI apró műhelyéből egy 36 négyzetméternyi bérleménybe költözhessenek. Akkoriban rendkívül bátor döntésnek tűnt, hogy be mertük vállalni egy saját helyiséget – ismeri be Rózsa Balázs.
Most már egy többszintes, komoly biztonsági- és beléptetőrendszerrel rendelkező irodaház tágas tárgyalótermében beszélgetünk és a növekedéssel párhuzamosan a létszám is szépen emelkedett a társaságnál. A PhD-fokozat előtt álló hallgatókat és diákokat is beleértve már közel 120 fős - orvosokból, gépész-, villamos- és optikai mérnökökből, biológusokból, lézerfizikusokból és szoftverfejlesztőkből álló - csapat munkáját kell összehangolnia az alapítóknak.
A vállalkozásnál folyamatos törekvés a külföldön dolgozó magyar kutatók hazacsábítása, a tudományos munkát végző kiválóságok itthon tartása, a legdinamikusabb alkotási szakaszban tehetségek támogatása. Évekkel ezelőtt indították el a Femtonics Akadémia programot, amellyel eddig mintegy 80 tehetséges PhD-hallgató és kutató tudományos fejlődését segítették.
A magyar alapvetően individualista társadalom – magyarázza Rózsa Balázs, és hozzáteszi: egy igazi nemzeti sajátosság a folyamatosan bennünk lapuló megvalósítási, kiugrási vágy. Ez komoly lehetőséget jelent minden generációban, mivel "sok újító energia van", ezt próbálják napi szinten egységbe kovácsolni az alapítók.
Úgy gondolom, ez a fajta high-tech kutatás rendkívül vonzó és nagy megtartó erő tud lenni. Az elmúlt években forradalmi változás indult el egyes tudományterületek „határterületein”. Az idegtudományok, az agykutatás, az elméleti fizika és a molekuláris biológia területén pedig a magyarok kétségkívül a világ élmezőnyéhez Rózsa Balázs szerint. Az egész ország jövője szempontjából kiemelkedően fontos, hogy képesek legyünk megtartani ezt a kivételes hazai tudástőkét – adott hangot reményének Katona Gergely.
Megnyílt előttük a világ
A cég éppen legújabb termékével, a Femto3D Atlas-szal tervezi meghódítani a piacokat. Világszerte eddig több mint 120 labort szereltek fel két-foton mikroszkópjaikkal. A magyar csúcstechnológiát 45 ország legnevesebb egyetemein, kutatócentrumaiban használják tudományos eredmények elérése érdekében.
Az alapítók által kifejlesztett mikroszkóptechnológiának köszönhetően nem csak az értékesítések száma ugrott meg jelentősen. Az egyes megrendelésekhez kapcsolódó egyedi fejlesztéseik során több tőlünk vásárló kutatócsoporttal mély tudományos együttműködést alakítottak ki – hívják fel a figyelmem.
A hazai együttműködési eredmények tekintetében feltett kérdésemre Katona Gergely elmondta, hogy a Femtonics fotokémiai technológiájával készítették ahhoz a közleményhez a méréseket, melyet 2014-ben az egyik világvezető idegtudományi újság címlapon közölt. „A Neuron addigi történetében korábban sosem volt példa arra, hogy magyar kutatók kerüljenek címlapra, ezért erre különösen büszkék vagyunk. A kivételes eredményt az MTA KOKI, valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem munkacsoportjaival közösen értük el” – teszi hozzá Rózsa Balázs. Kiemelte továbbá, hogy kontinenseken átívelő magyar együttműködésük van több kutatóval, például Losonczy Attilával, aki az idegtudományok professzora a New-York-i Columbia Egyetemen.
A nemzetközi együttműködésre is számtalan példa van – hívja fel a figyelmet Katona Gergely - például a Regensburgi Egyetem munkatársával, Veronica Eggerrel is úttörő felfedezésről adtunk számot a Neuron hasábjain. A francia Bordeaux-i Egyetem kutatójával, Jan Tonnesennel pedig a Nature Neuroscience szakfolyóiratban jelentek meg közös eredmények, de ezt a listát még hosszan lehetne folytatni – emelik ki az alapítók.
Országhatárokon átívelő magyar együttműködés
Arra a kérdésemre, hogy a kollaboráns partnerek közül kivel alakult ki a legszorosabb munkakapcsolat az évek során, Rózsa Balázs elsőként Roska Botond professzorral való együttműködésüket emelte ki, akivel több mint tíz éves közös múltjuk van, és napjainkban is számos jövőbe mutató, terápiás célra is hasznosítható technikát fejlesztenek közösen.
Roska Botond
A professzor idén nyerte el a legmagasabb állami elismerésnek számító Magyar Szent István-rend kitüntetést. A magyar neurobiológus kutatóorvos és csapata kifejlesztett egy olyan eljárást, amely több mint 2 millió látássérült számára jelenthet gyógymódot és a módszert már betegeken tesztelik. Korábban már a Nobel-díj előszobájának tekintett Louis Jeantet-díjat is megkapta eredményes munkájáért. Roska Botond egyben a Bázeli Molekuláris és Klinikai Szemészeti Intézet igazgatója, a Bázeli Egyetem Orvostudományi Karának professzora, illetve a Friedrich Miescher Orvosi Kutatóintézet neurobiológiai kutatócsoportjának vezetője. Roska Botond és Rózsa Balázs kutatócsoportjainak együttműködéséről olyan neves szaklapok számolnak be, mint a Nature Methods, a Science és a Nature Neuroscience.
Megismerkedésünk kezdetén is világszinten egyedülálló felbontású lézermikroszkópokat gyártottunk, az igazi áttörést mégis egy komoly csapatmunkának köszönhetjük - magyarázza Rózsa Balázs. Botond, illetve laboratóriumából Hillier Dániel kutató segített nekik bebizonyítani, hogy a nagy sebességű, háromdimenziós technika alkalmas az élő szervezet vizsgálatára is. A világon ez egyedülálló eredménynek számított, elsőként publikálták a neuronaktivitás rendkívüli gyorsaságú, in vivo mérésének módszerét a rangos Nature Methods szaklapban.
Ezt követően továbbfejlesztett pásztázó technológiának és mozgáskorrekciós algoritmusoknak köszönhetően lehetővé tették a képalkotást élő, éber állatokban. Ez a technológia nemcsak sejttesteket volt képes leképezni az agyszövet nagy térfogatában, hanem lehetővé tette az agyműködés elemi egységei aktivitásának (többszáz dendritnek, dendrittüskének, axonnak) megfigyelését az egyes neuronok összetett dendrithálójában, miközben az éber állatok agya folyamatosan elmozdult az aktivitásuknak köszönhetően.
Ezt a rendkívül érett technológiát ötvözték a Roska Botond által indított molekuláris biológiai forradalommal. A bázeli kutatócsoport által kifejlesztett genetikai sejtmegjelölési metodikával a világon elsőként vált egyszerre megjelölhetővé egy adott idegsejt és annak több száz szomszédja. Az egyedülálló jelöléstechnikát kombinálták a pásztázó képalkotó-technológiával, amely agyrégiónként végtelen kérdés feltételére és a válaszok kutatására adott lehetőséget.
A tudományos áttörést úgy lehetne a gyakorlatban szemléltetni – magyarázza Rózsa Balázs -, hogy a Botondék által kidolgozott jelölés hatására mintegy pókhálóként vált láthatóvá az agy hálózata. Ez pedig olyan komplex kutatási programokhoz teremtette meg a technológiai hátteret, amelyek számos ma még rettegett betegség gyógymódját jelenthetik a jövőben.
Itt azokra a patológiás esetekre gondolunk – egészíti ki Katona Gergely -, mint a térbeli tájékozódás elvesztése, a demencia, az Alzheimer- vagy a Parkinson-kór.
A tudományterületetek kombinációjának köszönhető, hogy megoldódott a látás mechanizmusának egyik régi rejtélye, a szemből az agyba jutó információk feldolgozásának módja - hívják fel a figyelmet az alapítók, majd hozzáteszik: jó úton haladunk, hogy újabb eredményeket érjünk el a szem által érzékelt világ és az agyi ideghálózatok aktivitásmintázatai közötti összefüggések megfejtésében.
Roska Botond látás-visszaállító génterápia módszerét kiegészítve, a bázeli csapattal közösen dolgozunk az emberi látás mesterséges úton történő visszaadásának módszerén – hívja fel a figyelmet Rózsa Balázs a mindennapjait meghatározó egyik kutatásra. Az új optikai módszerrel közel 3 éve mérjük az egerek idegsejti aktivitásmintázatait, amelyet kiértékelés után, mint egy virtuális valóságot visszavetítünk az agyba – hangsúlyozzák az alapítók, majd hozzáteszik: a kutatás lényege, hogy a kidolgozott metodikával az agy károsodása nélkül segítsék elő a mesterséges látást. „Valószínűleg jövő nyáron adjuk át azt az elektronikai rendszert, amellyel már százszor több sejtet tudunk aktiválni a látókéregben, és ez már kellő mennyiségű látványelemet nyújthat a homályos karakteres képek megjelenéséhez” – ad hangot reményének Rózsa Balázs, aki nagyobb távlatban egy komplexebb látásélmény visszaadását sem tartja elképzelhetetlennek.
Mérföldkövenként születik egy új technológia
A szerteágazó projektek kapcsán az alapítók a cég gyakorlati működésébe is betekintést engedtek, kifejtették: a Femtonics-nál egy fejlesztés minden egyes lépcsője úgy van felépítve, hogy a tudományos eredménnyel párhuzamosan mindig megjelenjen egy technikai újítás is. Vállalkozásunk sikere abban rejlik, hogy a fejlesztések ívét úgy daraboljuk, hogy kéz a kézben születhessenek meg a tudományos és gazdasági eredmények - teszi hozzá Rózsa Balázs.
Ennek jegyében született meg a Nature augusztusi kiadványában Roska Botond által bemutatott legújabb termékünk, a Femto3D Atlas. Ez a véletlenszerű 3D mikroszkópián alapuló technológia lehetővé teszi, hogy a kétfoton lézer szinte szünet nélkül ugorjon át egy agyterület számos különböző pontja közt.
Ezáltal képesek vagyunk arra, hogy végre valós időben vizsgálhatjuk az agyműködést
- idézi Roska Botond lelkes szavait Rózsa Balázs.
Egy másik hangsúlyos fejlesztésünk Erőss Loránd idegsebész főorvossal való szoros szakmai együttműködés során valósult meg, akivel egy innovatív idegsebészeti és epilepsziasebészeti eljárást honosítottunk meg – hívja fel a figyelmet Katona Gergely. Ennek az eljárásnak a keretében végezték el tavaly az első robot általi agyműtétet. A műtétet Erőss Loránd és csapata végezte el. Jelenleg a Rosa néven futó idegsebészeti robotra szerelhető új képalkotó módszeren dolgozunk – magyarázza az alapító, aki azt is hozzáfűzte: a kifejlesztett képalkotó technikával olyan képleteket is láttatni tudnak majd a műtét során, amelyekre korábban nem volt példa.
A Versenyképességi és Kiválósági Együttműködések programban pedig a 77 Elektronikával társulva szeretnénk jelentős eredményt elérni a rákdiagnosztikában – folytatja egy újabb nagy horderejű kutatási témával Rózsa Balázs. Olyan rendszert fejlesztenek ki közösen, amellyel a részletes szövettani vizsgálat már a műtét közben elvégezhető – avatnak be terveikbe az alapítók. A szinte valós időben kapott információk pedig helyben, a műtét alatt segíthetik a sebész döntéseit. „A prototípusok már elkészültek. Hamarosan néhány perc vagy akár néhány másodperc alatt fogunk tudni rákot diagnosztizálni” – mondja a legnagyobb természetességgel Rózsa Balázs. Meggyőződése: a klasszikus patológiához képest a
mesterséges intelligenciára támaszkodva sokkal nagyobb felbontású és részletgazdagabb képeket tudnak majd alkotni. Mindezt nagyságrendekkel gyorsabban.
A gyógyítás jövője - Kiválóságok összefogása
Az elmúlt években forradalmi változás indult el az orvostudományban. Egyre több, korábban gyógyíthatatlannak hitt betegségre találnak új terápiás és diagnosztikai megoldásokat. Nagy eséllyel a világban a legnagyobb forradalom a genetika, biofotonika, lézerfizika, mikroszkópia, mesterséges intelligencia és az orvostudomány határterületein fog keletkezni” – vetíti előre Rózsa Balázs, amikor az egészségügy és a gyógyítás jövőjéről kérdezem.
Hazánk a világban zajló innovációs fejlődési pályán le van maradva – fejti ki Rózsa Balázs a hazai kutatás-fejlesztés-innováció helyzetére vonatkozó kérdésemre. Szerinte Magyarország neves kutatói világszinten élen járnak a saját tudományterületükön, viszont a legtöbb innováció nem tud kilépni a kutatási fázisból és önálló lábra állni, vagy iparosodni. Ezért sok esetben az egyes felfedezések a publikációkon túl nem tudnak az ország gazdasági és társadalmi fejlődése szempontjából valódi értéket teremteni.
Ebben most fordulatot látnak az alapítók, szerintük a kutatás-fejlesztés szektorban egyre inkább megjelenik az eredményorientáltság. Ez számunkra nagyon pozitív, hiszen az egészségügyi innováció az egész ország gazdasági és társadalmi fejlődése szempontjából kulcsfontosságú terület – mondja Rózsa Balázs, majd hozzáteszi: „úgy látjuk a saját fejlesztések, és a magas hozzáadott értékek kiemelt támogatásával ebbe az irányba tart az ország.”
A hazai döntéshozók mára felismerték, hogy az egészségügyi K+F+I ösztönzése, lényegében befektetés az ország jövőjébe. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium kiemelt területként kezeli a kutatói közösség támogatását az egészségügy területén, ami üdvözölendő, hiszen az idegrendszeri megbetegedések, valamint a daganatos betegségek növekvő gyakorisága ugyanis nem csak az érintettek életminőségét befolyásolja hátrányosan, de nagyon magas társadalmi költségekkel is jár – magyarázzák az alapítók.
Ha a high-tech eszközeink segítségével megértenénk a betegségeket, az kulcsfontosságú lenne azok kezelésében, és sokmillió életet tudnánk közvetlenül befolyásolni – ad hangot reményének Rózsa Balázs, majd hozzáteszi: Roska Botonddal és Erőss Lóránddal úgy látjuk, hogy hazánk legkiválóbb kutatócsoportjainak összefogásával, illetve a hatékony együttműködéshez nélkülözhetetlen infrastruktúra megteremtésével már rövidtávon is kiemelkedő eredmények születhetnek az idegrendszeri betegségek és a rákdiagnosztika, terápia területén.
Új terveket szövögetnek az alapítók Roska Botonddal és Erőss Loránddal összefogásban. A már évek óta folyó, nagy sikerű együttműködésünkre alapozva egy olyan „kiválósági együttműködés” kialakításán dolgoznak, amelynek célja, hogy a kivételes kutatók innovációs törekvései a magas szintű alapkutatástól, szabadalmaktól, publikációktól kezdve a termékfejlesztésen keresztül egészen a sikeres, nagy volumenű exportig íveljenek – avat be terveikbe Rózsa Balázs.
Arra a kérdésemre, hogy terveik összefüggnek-e a sorra bejelentett „science parkok” létrehozásával, Rózsa Balázs elmondta, hogy Roska Botonddal egy kislétszámú, eredményorientált kiválósági struktúrában gondolkodnak, melynek nagyon támogató lehet egy ilyen környezet. Stratégiai megállapodás keretében, önálló partnerként szívesen társulnának egy ilyen kezdeményezéshez a Semmelweis Egyetem oldalán. Jól kialakított high-tech infrastruktúrával, illetve az egyetem tudományos hátterével ez egy világraszóló hazai sikertörténet lehetne az innováció és a kutatás területén.
